Bánréve - Ózd - Nádasd iparvasút

(...)

Bükkszéki istállóvasút

1965-ben épített 600 mm-es pálya.

(...)

Diósgyőr - a Lyukói alagút sorsa

A második világháború után a diósgyőri vasmű termelése felfutott, szénigénye rohamosan nőtt. Az üzemeltetéséhez szükséges szenet egy 1000 mm-es nyomtávolságú iparvasút szállította, egyik vonala Baross aknáról Perecesen keresztül, a másik Lyukóbányáról az Erenyő völgyben vezetve érte el a gyárat.

A szállítás felgyorsítása érdekében tervek születtek a vasgyár-Pereces vonal kétvágányosra való átépítésről és villamosításáról, valamint Pereces és Lyukóbánya között egy új alagút kihajtásáról.

(...)

Diósgyőri 1000 mm-es vasút

Adalékok a vasúton használt gőzmozdonyokhoz

(...)

Diósgyőri bányavasút - a vasút története, különös tekintettel a Perecest a Baross-aknával összekötő Gränzenstein-alagútra

A Bükk-hegység keleti részén, a Sajó két oldalán levő szénelőfordulások már az 1800-as évek elején ismertek voltak. A diósgyőri vaskohászat megteremtője Fazola Henrik is felfedezett három barnakőszén telepet, fia Fazola Frigyes pedig sokat fáradozott a szénnek kohászati felhasználásán, a faszén helyett.

A kiegyezés után (1867) komoly elhatározások születtek a diósgyőri kohászat szénellátásának nagyüzemi módszerekkel való kialakítására.

Lónyai Menyhért pénzügyminiszter rendelete 1868. február 5-én került kiadásra, amely Pereces bányatelep kialakításáról rendelkezett. A Pereces hegy túloldalán voltak a legjobb minőségű, kitermelhető széntelepek.

(...)

Edelény külszíni bányavasútja

Az Edelényi bányászatnak kiterjedt bányabeli, de ugyanakkor külszíni vasútja is volt. A bányabeli vasutak 600 mm nyomtávval, szabvány csillékkel, pályakocsikkal, személykocsikkal rendelkeztek és a legkésőbbi időkben, BM 50 típusú bányamozdonyok vontatták ezeket.

A viszonylag nagy kiterjedésű külszíni bányavasút pedig az Edelényhez képest északnyugatra, nyugatra, majd később délnyugatra létesített bányákból szállította a szenet az edelényi MÁV vasútállomásig. Az utolsó időszakban pedig már nem a vasútállomásra történt a szénszállítás, hanem a IV. aknáról az Edelény-berentei függőkötélpálya szénfeladó állomásáig.

(...)

Egri Gazdasági Vasút

(...)

Emődi kisvasút

 

(...)

Erdőbénye - a Hubertus kőbánya iparvasútja

A Hubertus Kőbánya és Útépítési Rt. 1928-ban nyitja meg kőbányáját Erdőbénye határában. A bánya csaknem félezer munkással, saját villanyteleppel, korszerű gépekkel nagyüzemi termelésre rendezkedik be. A bányából a nagyvasútra a követ keskeny nyomtávolságú iparvasúttal szállítják le.

(...)

Feketevölgyi bányavasút (Felsőnyárád)

(...)

Felsőtárkányi Erdei Vasút

1915-ben kezdték meg a vonalak kiépítését, Felsőtárkány község határa ekkor az egri Érsekség birtoka volt. Fontos jövedelemnek számított a fakitermelés, az úgynevezett, közelítő pályáknak nagy szerepe volt a fa szállításának könnyítésében. Először a FELSŐTÁRKÁNY - VARRÓHÁZ - KISNÁDAS - PETRES ORR, majd a VARRÓHÁZ - TÓTNÓLÁPA vonal épült meg. A kocsikat lovak vontatták. A nyomtáv 760 mm volt. 

(...)

Gyöngyös-farkasmályi kőbánya kisvasútja

1911-ben a GYÖNGYÖSI MÁV ÁLLOMÁS - FARKASMÁLYI KŐBÁNYA 3,8 km hosszú, 760 mm nyomközű vonalán a kővel rakott kocsikat lovak vontatták. A kemény, vulkanikus eredetű kőzetek elsősorban az útépítésnél voltak keresettek.

(...)

Gyöngyössolymos környéki Erdei Vasutak

(...)

Hegyközi Kisvasút 1967-68. évi menetrendje

Korabeli menetrendkönyv alapján felvettük menetrendjeink közé ezt az archív menetrendet is.

(...)

Járdánházi erdei vasút

Ez a leírást a néhai Bozó László bácsikám Tarnalelesz története című könyvében találtam.

(...)

Járműmegfutamodás és kisiklás Salgóbányán

1883. február 2-án a salgótarjáni fogaskerekű vasúton egy hegymenetben haladó üres, de utasokat is szállító tehervonat megfutamodott, a völgybe visszagurulva kisiklott.

(...)

Kazincbarcika - Rudabánya kisvasút

Itt is, mint a többi vasutaknál általában, érdemes megismerni azokat az előzményeket, amely később a vasútvonal megépítését eredményezte, illetve annak szükségszerű hosszabbítását és fejlesztését lehetővé tette.

(...)

Kazincbarcika, Békeváros

A kazincbarcikai Békeváros építkezéséhez szükséges építőanyagok gyorsabb szállítása érdekében a 32. sz. Állami Építőipari Tröszt azzal a kéréssel fordult a Közlekedésügyi Miniszterhez, hogy a felvonulási területen keskeny nyomközű vasutat építhessen.

(...)

Kazincbarcika, Békeváros városépítő vasútja

�gy gondolom, hogy nagyon sokaknak meglepet�st fog okozni ennek a kisvas�tnak a le�r�sa. Nem is csod�lkozom rajta, hiszen �n is csak kb. 1 �ve hallottam r�la, �s sok�ig azt hittem, hogy csak tervekben l�tezett. Ellenben p�r h�napja - igaz, nem sok - inform�ci� kezdett eljutni hozz�m, s�t f�nyk�pek is, amik m�r egy�rtelm�en igazolt�k a l�tez�s�t.

(...)

Kazincbarcikai külszíni bányavasút

A sajókazinci-herbolyai szénelőfordulásokról már 1820-as években említést tesznek forrásmunkák. Az első termelések 1852-ben a területtulajdonosok által (Czékus, Kemény és Vay családok) indultak. A nagyobb szabású bányászat az 1894-es évben indult a Radvánszky báró által birtokolt területen, ahol 1896-ban megalakult a Barcikai Kőszénbánya Rt. (Szalkai és Tsa), majd egy évvel később a Kazinci Kőszénbánya Rt. A bányászkodás a Herbolya-völgyben folyt, amely a jelenlegi Kazincbarcika várostól Tardona község felé terjed. Ennek oldalvölgyeiben voltak a bányák, Lökös-, Liszkó-, Ádám-völgyek. Ezek Sajókazinctól, illetve Barcikától mind távol estek, megközelítésük földutakon volt lehetséges. Ezért kellett viszonylag időjárástól függetlenül jól járható, gazdaságosan üzemeltethető vasutat építeni a szén elszállítására.

(...)

Királdi (Putnoki) bányavasút

1921-ben nyitották meg a bányát, a szállítási feladatokra 600 mm nyomközű vasúthálózat létesült. Az üzem az egykori NDK-ban gyártott 5 darab El-5 típusjelű felső vezetékes villamos mozdonnyal bonyolódott. A vagonpark a bányákban klasszikus csille és népeskocsikból tevődött össze. A bányát 1984-ben zárták be.

(...)

Lillafüred, mint úttörővasút

Kevéssé ismert, hogy az 1960-as években a Lillafüredi ÁEV-en is elkezdődött az úttörővasúti üzem megszervezése.

(...)

Lillafüredi ÁEV

 

(...)

Lyukóaknai bányavasút

Az aknát 1963-ban nyitották meg, a szállításra kisvasút létesült. A hálózat hossza a bezárás előtt kb. 2 kilométer volt, nyomköze 600 mm, egyenáramú villamosításának feszültsége 550V. Az üzem 3 darab El-6 és szintén 3 darab El-5/6, helyi elnevezéssel kicsi és nagy, az egykori NDK-ban gyártott villamos mozdonyokkal zajlott a felszín alatt. A felszínen nem volt mozdonyüzem, a kocsikat kézzel mozgatták. A vagonpark a bányákban klasszikus csille és népeskocsikból tevődött össze. A bányát 2004-ben zárták be.

(...)

Mályinkai Iparvasút (Nagyvisnyó-Mályinka)

1919-ben a Magyar Földbirtokbank Rt. az Eger-Putnoki helyiérdekű vasút Nagyvisnyó-Dédes állomásától kiindulva 760 mm-es nyomtávolságú iparvasutat épít a mályinkai erdőségek letermelése céljából. A vasútvonal építési hossza ekkor 3400 méter, sínrendszere 9,3 kg/fm-es, legnagyobb emelkedése 35 ezrelékes, legkisebb ívsugara 40 méteres.

(...)

Mátraballai kisvasút

A vasútról kevés információ áll rendelkezésre, időbeli datálás nélkül.

(...)

Nagyvisnyói Erdei Vasút

A nyugati Bükkben évszázadok óta foglalkoznak kőfejtéssel, fakitermeléssel, faszén égetéssel. A szállítás azonban fogatokon történhetett csak, ez pedig nehézkes és lassú volt, nagyban függött az időjárás adta lehetőségektől. A századelőn megépült az Eger - Putnok vasútvonal. Megindulhatott az ipari termelés. Létrejött a Bélapátfalvi Cementgyár, nagyüzemi mészégető és téglagyár is létesült. A sokféle ipari üzem mind-mind energiát igényelt. Ezt pedig akkoriban fából nyerték. A megnövekedett faigények gyorsabb, biztosabb szállítást követeltek. Ekkor határozta el lovag Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos két kisvasút építését.

(...)

Pereces Újaknai, földalatti villamosított bányavasút

Az első hazai villamosított bányavasút, amelyet föld alatt alkalmaztak Pereces Új-aknán, 1901. december 10-től üzemelt. A vasút és a mozdonyok Kandó Kálmán tervei alapján készültek és háromfázisú, indukciós motorral valósították meg a vontatást.

(...)

Pétervására-vezekénypusztai istálló vasútja

Egy állattenyésztési célú kisvasút a szocialista kísérlet korában.

(...)

Romhányi Iparvasút

A Magyar Királyi Államvasutak Romhány állomásához csatlakozó és a közeli kerámiagyárba vezető rövid iparvasút üzemengedélyét a kereskedelemügyi miniszter 1924-ben állítja ki a Lloyd Kerámiaipari Rt. részére.

(...)

Rudabánya - a vasércbánya bányavasútja

A Barcika és Rudabánya térségben nemcsak szénben volt jelentős kitermelhető készlet, hanem Rudabányán és környékén jelentős vasérc lelőhelyeket kutattak fel. A rudabányai bányavasút, a Barcika - Rudabánya 1000 mm nyomtávú, majd később a normál nyomtávú vasúthoz kapcsolódott, ezért a fejlesztések és az üzemelés során számos közös pont van. Ezekből néhányat majd itt is meg kell említeni, hogy az összefüggések kiderüljenek!

(...)

Rudolftelep külszíni bányavasútja

A rudolftelepi bányászat előzményeit a disznóshorváti (ma Izsófalva) szénbányászatnál kell keresnünk, hiszen ebből fakadt. Abból az egyszerű tényből jött létre és lett később bányásztelepülés Rudolftelep, ahogy a lefejthető szénterületeket egyre távolabb találták meg. Rudolftelep Disznóshorváttól keletre helyezkedik el. E területeken aztán már önálló bányák, és ezek létesítményei jöttek létre.

(...)

Sajószentpéter – Harica bányavasútja

Mielőtt belefognánk e vasút történetébe, érdemes áttekinteni azokat a gazdasági hajtóerőket, amely Sajószentpéternek és környezetének fontos szerepet adtak a borsodi szénbányászatban, és a későbbi külszíni bányavasút kiépítését szükségessé tették.

(...)

Sajószentpéter - Harica mozdonyai

Néhány mozdony a vasút történetéből, amelyről nem szerepelnek leírások és képek a sajószentpéteri vasút járművek fejezetében.

(...)

Salgótarján fogaskerekűje

1881-ben nyitották meg a szénszállító vonalat a VASGYÁR - SALGÓBÁNYA - I.SZ SZÉNRAKODÓ között. A vasút fogaskerekű és adhéziós szakaszok váltakozásával 5,8 km hosszban épült ki, 223 méternyi szintkülönbséget leküzdve.

(...)

Salgótarján lóvasútja

1861-ben a Rimavölgyi Coalitio tagjai és csatlakozott vállalatok létrehozták a Salgótarjáni vasfinomító társulatot. Ugyanebben az évben ettől függetlenül létrejött a Szent István Kőszénbánya Részvénytársaság. Megépült a Pestet Salgótarjánnal összekötő vasútvonal, így remek szállítási feltételek jöttek létre. A gyár építésekor megkezdték a tárgyalásokat a Salgótarján Kőszénbánya Rt.-vel. Eredmény azonban nem volt, a bányatársaság túl magas árat kért a szénért. A vasgyáriak 1867-ben megvásárolták a kisebb bányák szénmezőit, melyek nem az Rt. tulajdonát képezték. A Salgótarjáni vasgyár energiaellátása megoldódott, megkezdődhetett a munka. 

(...)

Sirok, a Mátravidéki Fémművek (Liszkó) építése

Az üzem a Rákosi-korszak erőltetett iparosításának köszönheti létrejöttét. Az üzem felépítéséhez egy kisvasút épült.

(...)

Somoskői kőszállító vasút viaduktja

A kisvasút emlékeit elhalványította az idő, műtárgya, a viadukt teljesen feledésbe merült, hiszen régóta nem áll. Pedig a völgyhíd szörnyű balesetben semmisült meg.

(...)

Szilvásváradi Állami Erdei Vasút

Hazánk egyik legnépszerűbb kiránduló kisvasútja a Szalajka patak völgyében kanyarog Szilvásváradtól a Fátyol-vízesés felé. Már építésénél nagy figyelmet fordítottak a tervezők és építők a természetes környezet megóvására és úgy tűnik jól döntöttek: mára ez a kisvasút a turisztikai vasutak mintapéldája lett hazánkban.

(...)

Tiszalúci kisvasút

A vonal kiterjedése: Tiszalúc MÁV állomás - Gabriella majori szeszgyár - Szelep tanya - Szabóhomok - Nagycseger.

 

(...)