Nagyvisnyói Erdei Vasút

(Szűcs Zoltán József)

A nyugati Bükkben évszázadok óta foglalkoznak kőfejtéssel, fakitermeléssel, faszén égetéssel. A szállítás azonban fogatokon történhetett csak, ez pedig nehézkes és lassú volt, nagyban függött az időjárás adta lehetőségektől. A századelőn megépült az Eger - Putnok vasútvonal. Megindulhatott az ipari termelés. Létrejött a Bélapátfalvi Cementgyár, nagyüzemi mészégető és téglagyár is létesült. A sokféle ipari üzem mind-mind energiát igényelt. Ezt pedig akkoriban fából nyerték. A megnövekedett faigények gyorsabb, biztosabb szállítást követeltek. Ekkor határozta el lovag Wessely Károly szilvásváradi földbirtokos két kisvasút építését.

A kisvasút részlete egy térképen

1908 májusában Márkus Áron egri mérnökkel elkészíttette a gőzüzemű kisvasút műszaki leírását. Ennek általános bevezetője így szól:

"Az eger-putnoki helyiérdekű vasút megépítése lehetővé teszi a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben még őserdeinek kihasználását. A racionális erdőkihasználás pedig megkívánja olyan kommunikációk létesítését, melyek az aránylag nagy tömegeket akadálytalanul, gyorsan és olcsón juttatják el a termelési helytől a fogyasztó piachoz vivő vasutak állomásaihoz. Ez a cél vezette lovag Wessely Károly szilvásváradi földbirtokost azon elhatározásához, hogy szilvásváradi uradalmához tartozó és Szilvásvárad és Nagyvisnyó Borsod megyei községek határában fekvő erdőségeit keskenynyomtávú erdei vasutakkal hálózza be."

A leírás elkészültekor még egyik vasút sem létezett, ám ugyanabban az évben már mindkettőn megindult a forgalom!

1908-ban épült ki a vonal Nagyvisnyótól a Nagyvölgyben futva az Elza-lakig, itt elágazott egyrészt az Ablakoskő völgyében haladva Boronás-lápáig, másrészt Leány Völgyben folytatódott tovább. A nyomtáv 600 mm volt, a vontatást lovak végezték. (Gőzüzem az építtető másik vasútján, a szilvásváradin volt.) A talpfákra 7 kg/fm tömegű sínek kerültek. Az engedélyezett tengelyterhelés így ugyan 1,2 tonnánál nagyobb nem lehetett, de ez elegendőnek mutatkozott.

1921-ben a vonalat a Nagyvölgyben 680 méterrel meghosszabbították. Nagyvisnyó-Dédes MÁV állomásnál átrakási lehetőséget létesítettek. A vonal hossza így 6 km-nyire növekedett.

1958-ban egy 1930-ban az Orenstein & Koppel cég által 3587 gyári számon épített motormozdony került a vonalra. Pályaszáma a gyári szám után 3587 lett. A mozdony a vasút elbontásáig dolgozott Nagyvisnyón.