Kisvasúti vonalak Békés Megyében (az 1948 évi területnövelés utáni állapotnak megfelelően)

(Felek Ferenc)

1. Közforgalmú vonalak
2. Lórévasutak
3. Téglagyári kisvasutak
4. Múzeumi vonalak, emlékhelyek

1. Közforgalmú vonalak

gróf Almássy Dénes Gyula-Gyulavári (8.5 km) között megépült iparvasútja, 1894-1906

A ló és gőzüzemre kiépült 60 cm nyomtávolságú kisvasút volt az első a Vármegyében, amely menetrend szerinti személyforgalmat is ellátott. 1906-ban a Gyulavidéki HÉV építésekor felbontották.

Alföldi Első Gazdasági Vasút (1939-ben 142 km) – MÁV Alföldi Kisvasút vonalhálózata 1894-1971

A kezdetben magántársaságként működő, majd 1945-ben államosított, 76 cm nyomtávolságú kisvasút első vonala Mezőkovácsháza Cikóhalom között épült meg gőzüzemmel 1894-ben, kizárólag teherforgalom ellátására. Ezt követte a már személyforgalmat is felvállaló Mezőkovácsháza Békéscsaba vonal 1899-ben. Folytatásaként 1902-ben a Békéscsaba-Békés, következő évben a Békés-Vésztő vonalszakasz épült meg. Itt jegyezzük meg, hogy a Békéscsaba-Vésztő vonal volt az első az országban, ahol gőzmotorkocsikkal, gőzmotoros mozdonyokkal, a hagyományos gőzmozdonyokat mellőzve indult meg a személy és teherszállítás.

1905-ben megépült a Kaszaper-Tótkomlós vonal, majd a trianoni sokk után 1925-ben a Kaszaper-Orosháza, 1926-ban az Orosháza Gyopárosfürdő vonalak.

A II. Világháború után 1948-ban a tótkomlósi vonalat Békéssámsonig, 1949-ben a gyopárosfürdői vonalat Rákóczitelepig hosszabbították meg. Átépítés után szintén 1949-ben bekapcsolódott a személyszállításba is a Ludad-Tarhos-Vizesfás vonal és ez évben épült meg a Pusztaföldvárra vezető szárnyvonal.

A Békéscsabától Északra elterülő vonalakat 1960-1962 között, a délre található vonalakat 1967-1971 között szűntették meg. A hálózat része volt számtalan malom és magtár, Békésen kikötő. A MÁV kisvasútjai közül több tekintetben volt csúcstartó.

Gyulavidéki Helyiérdekű Vasút (50 km) – Gyulai Gazdasági Vasút (16.5 km), 1906-1961

A Gyula-Simonyifalva között megépült, gőz és motoros üzemű, 76 cm nyomtávolságú kisvasút 1906-ban nyílt meg az utazó és fuvaroztató közönség számára. 1908-ban épül meg az Ágyára vezető szárnyvonal. 1920-ban Trianon a kisvasutat Dénesmajor után elvágja, járműveit a oláh rablóbanda szinte teljes mértékben elhurcolja. A sorvadozó kisvasút forgalmát 1927-től gróf Almássy Dénes veszi át. Majd 1948-ban állami kézbe kerül és Gazdasági Vasútként él tovább 1961-es megszüntetéséig.

Sarkadi Gazdasági Vasút (1945-ben 55.4 km), 1912-1971

Az Alföldi Czukorgyár Rt. építi meg első vonalát 1912-ben gőzüzemre, 76 cm nyomtávolsággal Sarkad-Tarhos között. 1923-ban több kisebb-nagyobb szárnyvonal épült. 1927-ben épült meg a részben 60/76 cm, fonódott kivitelű pályával is bíró Delta-Vizesfás vonal. 1949-ben államosítják a hálózatot (innentől kezdve csak 76 cm a nyomtáv) és 1968-1971 évek közötti megszüntetéséig Gazdasági Vasútként üzemelt tovább. A hálózat része volt a sarkadi cukor és kendergyár is.

Szeghalmi Gazdasági Vasút (1961-ben 40 km), 1949-1971

1948-1952 között kiépült, 76 cm nyomtávolságú gőz és motoros üzemű gazdasági vasút, mely vonalhálózatába több, egykori uradalmi lórévasutat is magába olvasztott. 1968-1971 között számolták fel.

Mezőhegyesi Gazdasági Vasút (1956-ban 172 km), 1889-1975

Első vonalait Mezőhegyesről több irányba szerteágazólag a Mezőhegyesi Magyar Királyi Ménesbirtok Rt. építette gőzüzemre, 76 cm nyomtávolsággal 1889-ben. Ekkor még kizárólag a teherforgalom volt a mérvadó.

1925-ben lett kész a Battonyáról Dombiratosig vezető, szintén 76 cm nyomtávolságú és gőzüzemű iparvasút. 1949-ben ezt a két vonalat átvette az Állam, és még az évben össze is kötötte. 1950-1952 között épült meg a Lökösháza-Dombiratos-Kunágota-Mezőkovácsháza vonal, valamint újabb összekötő szakaszok épültek. Az így kialakult GV hálózat volt a legnagyobb hazánkban és sok egyéb tekintetben is csúcstartó volt. 1968-1975 között számolták fel. A hálózat része volt a mezőhegyesi cukor és kendergyár is.

2. Lórévasutak

A csatlakozó MÁV nagyvasúti vonalak-vonalszakaszok szerint felsorolva, zárójelben a már megyehatáron kívül eső vonalvég.

(Szajol) Nagylapos-Békéscsaba-Lökösháza

- Gyoma, Tiszavidéki Hengermalom és Tárház Rt. Iparvasútja (1.7 km). A cég a vonalát 1918-ban építette 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1944-ben a harcokban javíthatatlanul tönkrement.

- Gyoma, magtár (173 méter). Schlésinger és Polákovics cég építette 1908-ban, majd 1917-ben Hartenstein Hermann és fia vették meg, míg végül 1927-ben a Futura Szövetkezeti Központok Rt. tulajdonába került, 1944-ben semmisült meg. 60 cm nyomtávolsággal bírt, kézi erővel működött.

- Murony-Murvahely (9 km), 1893-ban építette Jantyik Mihály 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, később a Wenckheim, majd Széchenyi grófok tulajdonába ment át. Ismeretlen időpontban szűnt meg.

- Murony-Kamutpuszta (kb. 13 km), 1917-ben építette Haraszty Sándor 76 cm nyomtávolsággal, motoros üzemre, ismeretlen időpontban szűnt meg.

- Békéscsaba-Szent Miklós major, építette Rosenthal Adolf 1924-ben 76 cm nyomtávolsággal, motoros üzemre. Ismeretlen időpontban szűnt meg.

- Ókígyósi uradalmi vasút (22 km). 1922-ben építette gróf Wenckheim József 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, csatlakozva az AEGV-hez és a MÁV-hoz egyaránt. 1924-től már gőzmozdony üzemel a kisvasúton. Államosítása után 1954-ig üzemel, majd azévben felbontják.

- Kétegyháza-Hunyadi major (6 km). Építette gróf Almássy Dénes 1924-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ben bontották fel.

(Szeged) Orosháza-Békéscsaba

- Csorvási uradalmi hálózat, (21 km). Első vonalát 1898-ban építette a Wenckheim uradalom 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. A II. Világháború után, mint gazdasági vasút üzemelt 1959-ig, motoros vontatással, majd TSz. tulajdonban működött a ’60-as évek első feléig.

Békéscsaba-Kötegyán

- Pósteleki uradalmi vasút (1949-ben 11.7 km). Gróf Széchenyi Antal építette 1913-ban 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre (8.5 km). 1928-ban összekötötték a Gerla nagymajori uradalmi vasúttal, melyet gróf Wenckheim Jenő épített 1924-ben (3.8 km). Az államosítást követően motoros üzemmel dolgozott 1961-es megszüntetéséig.

- Sarkadi uradalmi vasút (1943-ban 27 km). Építtetője gróf Almássy Dénes volt 1900-ban. A kisvasút gőzüzemre épült ki 60 cm nyomtávolsággal, utolsó, megmaradt szakaszait 1950-ben szedték fel.

(Kisújszállás) Ecsegfalva-Dévaványa (megszűnt 1971-ben)

- Ecsegfalva-Ritkaborz major (kb. 5 km). A 60 cm nyomtávolságú, lóüzemű kisvasutat Törley Bálint építette ismeretlen időpontban, később Okányi Andor és neje tulajdonába került, 1949-ig elbontották.

- Ecsegfalva-Cserepes (1949-ben 14 km). Jakabfy Jenő építette 1917-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1944-ben Dr. Jakabfy László a tulajdonos. Az ’50-es évek második felében szedték fel.

Gyoma-Dévaványa-Szeghalom

- Kéthalom-Csete (9.6 km). Ismeretlen időpontban építette báró csetei Herczog Mór Lipót, 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre,1949-ben bontották fel.

- Körösladány-Büngösd major (1924-ben 9.5 km). Gróf Almássy Imre építette 1924-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1949-ben bontották fel.

Kétegyháza-Elek (megszűnt 1970-ben)

- Nem volt csatlakozó kisvasút.

Kétegyháza-Mezőhegyes

- Bánkút-Rózsamajor (5.8 km). József főherceg birtokára épült 1894-ben 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ig elbontották.

- Vertántanya-Mandel major (4.1 km). Mandel ??? építette ismeretlen időpontban és nyomtávolsággal, lóüzemre, megszűnése 1944-1947 közé datálható.

- Telbisz tanya-Telbisz major (2 km). 1933-ban építette Telbisz Alajos 76 cm nyomtávolsággal lóüzemre, később özvegy Telbisz Ottomárné tulajdonába ment át, 1947-ben bontották fel.

Kisszénás-Kondoros (megszűnt 2009-ben)

- Kondoros-István major (7.5 km). Csákói Geiszt Gyula építette 1899-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1954 után bontották fel.

- Kondoros-Bolza major (? km). Ismeretlen által építve 1928-ban 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ben bontották fel.

Mezőhegyes-Battonya

- Tompapuszta-Purglymajor (700 méter). Nincs egyéb adat.

Mezőhegyes-Orosháza

(Mezőtúr)-Szarvas-Orosháza

- Pusztabánréve-Békésszentandrási duzzasztómű (? km). 1937-1942 között működött ez a 76 cm nyomtávolságú, gőzüzemű kisvasút, mely az akkori fogalmak szerint kiemelt állami beruházásnak minősülő építkezéshez segített az építőanyagokat eljuttatni. Egykori híradó: (http://filmhiradokonline.hu/watch.php?id=2546)

- Szarvas MÁV állomás-Strasser & Kőnig cég magtára (120 méter). Ezt a kéziüzemű kisvasutat 1924-ben építették 60 cm nyomtávolsággal, 1945-ben még 60 méter megvolt belőle…

- Szarvas MÁV állomás-Donner Árpád fatelepe (200 méter). A tulajdonos 1924-ben építette 60 cm nyomtávolsággal, kézi üzemre. Mivel a tulajdonos a Holocaust áldozata lett, a kisvasutat valószínűleg 1944-ben felbontották.

- Csabacsűd-Kisráta-Nagyráta (1949-ben 7.3 km). Swarz Gyula építette 1924-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1952 után néhány évvel szűnhetett meg.

- Kiscsákó-Gáspártelek-Orbánmajor (1955-ben 5.3 km). Geist Gáspár építette ismeretlen időpontban 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. Az ’50-es évek második felében szűnt meg.

- Pálmatér-Cifra major-Székes major (1924-ben 5.2 km). Wolfinger Alajos építette a Szénási Királysági Bérgazdaság számára 1914-ben. A 60 cm nyomtávolságú kisvasút lóüzemű volt. Ismeretlen időpontban bontották fel.

- Nagyszénás-Lajos kismajor (1945-ben 4.5 km). 1900-ban született, építtetője gróf Berthold Lipótné sz. gróf Károlyi Ferdinanda volt. A 60 cm nyomtávolságú, lóüzemű kisvasutat 1947-1948-ban bontották fel.

- Nagyszénás-Svábmajor (3.5 km). A 60 cm nyomtávolságú kisvasutat Sváb Lőrinc és Sváb Sándor építette 1924-ben és 1941-ben szedték fel.

- Székács major-Almádi major (6 km). Építtetője a Hatvani Cukorgyár Rt. volt 1928-ban. A 60 cm nyomtávolságú, lóüzemű kisvasút felbontására 1949.-ben került sor.

- Mária kitérő-Pollakovics birtok (800 méter). Ezt az apró kisvasutat dr. Pollakovics Ödönné sz. Sváb Mária Terézia építette 1924-ben. Nyomtávolsága 60 cm, üzeme lóüzem volt. 1945-re már csak 200 méternyi maradt belőle…

Murony-Békés (megszűnt 2007-ben)

- lásd Szajol-Lökösháza fővonal.

Szeghalom-Füzesgyarmat-(Püspökladány)

- Csillagtanyai kisvasút (1942-ben 1.8 km). Építtetője nem ismert, 1929-ben azonban már létezett ez a 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemű kisvasút. 1943-ban Tóth László volt a tulajdonosa. Ismeretlen időpontban bontották fel.

- Csillagtanya-Pernyéspuszta (1956-ban 12 km). A Darvasi Állami Gazdaság által 1956-ban épült, 76 cm nyomtávolságú, motoros vontatású vonal a ’60-as évek első felében szűnt meg.

- Kishagymás-Varga Pál major (1924-ben 8.5 km, 1949-ben 13 km). Gróf Blankeistein Pál építette 1921-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. Megszűnésének ideje nem ismert.

- Macskási kisvasút (1923-ban 4.4 km). Swarz Ferenc építette 1907-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ben egy 600 méteres szakasz kivételével felbontják. A megmaradt vonalcsonk a ’60-as évek végéig üzemelt.

- Füzesgyarmat-Akasztópuszta (1949-ben 12.5 km). Gróf Wenckheim Ferenc építette 1924-ben 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1950-ben a vonalból 3 km a Szeghalmi GV része lett, 1952-ben viszont a maradék 9.5 km pályát felbontották.

- Füzesgyarmat-Garapuszta (1924-ben 6 km). Gróf Blankeistein Pál építette 1911-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1933-ban báró csepeil Weis Alfonzné, született báró csetei Herczog Erzsébet tulajdonába megy át. Maradványait 1949-ben bontják fel.

- Füzesgyarmat Téglagyár-Pázmánypuszta (1949-ben 13 km). Horgosi Kárász István építette 1923-ban 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1925-től motoros üzemre tértek át. Megszűnésének ideje nem ismert.

- Füzesgyarmat Téglagyár-Töviskes (11 km). Ezt a kisvasutat is Horgosi Kárász Imre építette 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1925-ben szintén motoros vontatásra tértek át. A ’30-as években a kisvasút özvegy Wekerle Sándorné tulajdonába ment át. 1947-ben bontották fel.

- Füzesgyarmat Téglagyár-malom (240 méter) A 60 cm nyomtávolságú, kéziüzemű kisvasutat 1943-ban építették és valószínűleg az ’50-es évek első felében szűnt meg. <

(Szentes)-Gádoros-Orosháza

- Gádoros-Eperjesi Kendergyár (5.3 km). A Mezőgazdasági Kendergyár Rt. építette 1918-ban 60 cm nyomtávolsággal, motoros üzemmel, 1965-ben szűnt meg.

- Szentetornya-Eötvös major (6.5 km). 1924-ben építette Rosenthal Adolf és Haraszti Sándor 76 cm nyomtávolsággal, ló és motoros üzemre. 1942-ben már nem volt meg

Vésztő-Kötegyán

- Sarkadkeresztúri uradalmi vasút (1942-ben 3.5 km). Ifjabb Patay Józsefné, született gróf Tisza Jolán építette 1910-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. Maradványait 1949-ben bontották fel.

- Nagygyanté-Nagygyanté nagymajor (1946-ban 4.4 km). Gróf Tisza Lajos Kálmán építette ismeretlen időpontban 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre. 1949-ben szűnt meg.

- Nagygyanté-Orosipuszta (1946-ban 7 km). Az „Orosi Gazdaság” nevű csoport építette 1928-ban 60 cm nyomtávolsággal, motoros üzemre. Államosítása után a ’60-as évek második feléig volt használatban.

Vésztő-Körösnagyharsány (megszűnt 2009-ben)

- Kótpuszta-Kertmeg (10.8 km). Gróf Wenckheim Dénes építette 1912-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, az ’50-es évek második felében több szakaszban bontották fel.

- Kótpuszta-Darusziget (8.3 km). Ismeretlen időpontban építette a Nagyváradi Káptalan 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1945 után bontották fel.

- Iráz-Kisiráz (6.1 km). Szintén a Nagyváradi Káptalan építette 1914-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ben bontották fel.

- Dobai puszta-Bölcsi puszta (3.7 km) Ismeretlen időpontban és körülmények között épült 60 cm nyomtávolsággal, 1949-ben bontották fel. Csatlakozott hozzá a komádi kendergyár 1.35 km belső hálózata.

- Komádi-Egyesült Gőzhengermalom Rt. Komádi (kb. 4 km). 1923-ban épült 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre és már 1931-ben meg is szűnt.

- Komádi Kendergyár kisvasútja, ismeretlen időpontban építette a Szegedi Kenderfonógyár Rt 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, az államosítás után tovább növekedett a hálózat, 1969-től dízelmozdonyos vontatást vezettek be, végül 1977-ben szűnt meg.

- Nagytóti-Fancsikapuszta (7.5 km). Ismeretlen időpontban építette Fried Ignác, 60 cm nyomtávolsággal lóüzemre épült és 1953-ban bontották fel.

Vésztő-Szeghalom

- Nem volt csatlakozó kisvasút.

AEGV-hez csatlakozó lórévasutak

- József majori vontatóvágány (1.5 km). Az AEGV építette ismeretlen időpontban és a MÁV bontotta fel 1948-ban.

- Szalay kitérő-Ágnes major (4 km). Beliczey Miklós, Békés Vármegye egykori főispánja építette ismeretlen időpontban és 1948-ban bontották fel a MÁV.

- Bélmegyer-Fáspuszta (4 km). 1903-ban gróf Wenckheim Béla fáspusztai birtokára az AEGV építette. 1924-ben gróf Wenckheim Fülöp megvásárolta. A II. Világháború után MÁV. majd TSz. tulajdon lett, végül 1963-ban bontották fel.

- Montagh majori szárnyvonal (2.5 km). 1923-ban építette Dr. Montagh István lóüzemre, 1949-ben elbontották.

- Szőllőspuszta-Wenckheim uradalom (1.9 km). 1899-1948 között létezett, gróf Wenckheim Dénes építette.

- Szőllőspuszta-Zichy uradalom (4 km). 1899-1948 között létezett, 1923-ban gróf Zichy Aladárné volt a tulajdonos.

- Rózsa majori szárnyvonal (kb. 350 méter). A „Kaszaperi Gazdaság” nevű szervezet építette 1924-ben. 1944-ben még megvolt.

- Cikóhalom-Dombiratosi út (1.3 km). Özvegy Bíró Albertné építette 1923-ban, 1944-ben még megvolt.

Önálló lórévasutak

- Szeghalom-Pusztai malom (870 méter). Pusztai Lajos építette 1932-ben 60 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, csak X.1.-IV.30. között üzemelt. Ismeretlen időpontban szűnt meg.

- Gerla, kismajori hálózat (5.5 km). Gróf Wenckheim Jenő építette 1924-ben 76 cm nyomtávolsággal, lóüzemre, 1949-ben bontották fel.

- Kunágotán volt 1915-ben Varga Lajosnak 2.4 km 76 cm nyomtávolságú lóvasútja.

- Kevermesen volt 1915-ben herceg Ypsilanti örököseinek 1.6 km 60 cm nyomtávolságú lóvasútja.

- Blanka majorban (Békés-Mezőberény között) működött 60 cm nyomtávolságú uradalmi lóvasút, melyet a TSz is tovább használt a ’70-es évek végéig.

- Gyulai Állami Gazdaság, kétegyházi út, 7 km kő. A 76 cm nyomtávolságú, 1.2 km lóvontatású kisvasút 1956-ban épült és 1968-ban bontották fel.

Közutak építéséhez használt ideiglenes kisvasutak

- 1901-ben az AEGV vonalához csatlakozva, Csanádapáca-Orosháza között épült munkavágány 16 km hosszan a közút kövezéséhez, 18 000 m3 kő fuvarozását lehetővé téve. A vonatokat az építő cég gőzmozdonyai továbbították.

- 1904-ben az AEGV későbbi Csabai tanyák rakodóvágánya és Gerendás között épült munkavágány 9.5 km hosszan, szintén a közút kövezéséhez újfent gőzüzemmel.

- 1928-ban Békésföldvár (1952-től Murony) kisvasúti hálózatára csatlakozott rá két 76 cm, lóüzemű sínpár, ugyanis a Kondoros-Békésföldvár-Békés vonalú törvényhatósági vicinális út kikövezéséhez a már meglévő kisvasutakhoz csatlakozva Kondoros felé 12 km, Békés felé 6 km munkavágány épül.

3. Téglagyári kisvasutak

- Battonyai téglagyár (1984-ben 3.8 km). Ismeretlen időpontban épült 60 cm nyomtávolsággal, kezdetben ló, majd motoros vontatással. Megszűnésének ideje ismeretlen.

- Békési téglagyár (1982-ben 3.3 km). Ismeretlen időpontban épült 50 cm nyomtávolsággal, kezdetben ló, majd végül motoros vontatásra, 2006-ban szűnt meg.

- Békéscsaba, Békéscsaba, Suk, Wagner és tsai. Rt. (1915-ben 10.8 km, 1958-ban 20 km). A kisvasút és téglagyár 1910-ben született 50 cm nyomtávolsággal és lóüzemre kialakítva. 1949-ben államosították és 1988-ig üzemelt.

- Békéscsaba, Bohn Mihály és tsai. Rt. (1915-ben 12.5 km, 1958-ban 47 km km). A kisvasút, illetve a tégla és cserépgyár 1910-ben épült 60 cm nyomtávolsággal, kézi és villanymozdonyos (!) üzemmel, 1989-ig üzemelt.

- Dévaványai téglagyár. Ismeretlen időponttól 2008-ig üzemelt, 50 cm nyomtávolsággal.

- Eleki téglagyár. Mindössze annyit tudunk róla, hogy 1986-ban szűnt meg.

- Füzesgyarmati téglagyár. Mindössze annyi, hogy 60 cm nyomtávú volt a kisvasút.

- Gyomai téglagyárak Az elsőt Oláh Péter építette 1910-ben 60 cm nyomtávolsággal lóüzemre, (1915-ben 5 km). Ismeretlen időpontban szűnt meg. A másodikat Oláh Lajos és fia építette szintén 1910-ben, ugyancsak 60 cm nyomtávolsággal kézi üzemre (1915-ben 600 méter). Ismeretlen időpontban szűnt meg.

- Gyulai téglagyár (1958-ban 3.7 km). 1910-ben építette a Gyulai Téglagyári Szövetkezet (téglabillog {Gy.T.Sz:}) lóüzemre, 50 cm nyomtávolsággal. A ’80-as évek első felében szűnt meg.

- Körösladányi téglagyár. Sajnos csak annyit tudunk róla, hogy 1986-ban szűnt meg.

- Mezőberényi téglagyár (1912-ben 420 méter). Építtetője a Mezőberényi Takarékpénztár Rt. volt 1912-ben. Nyomtávolsága 60 cm, megszűnt 1995-ben.

- Orosházi téglagyárak. Az elsőt Kristó Ferenc építette 1908-ban 50 cm nyomtávolsággal, lóüzemre (1915-ben 1.7 km), az üzem 1995-ben szűnt meg. A másodikat Jávorcsik és Dénes vállalkozó urak építették 1910-ben szintén 50 cm nyomtávolsággal, kézi üzemre (1915-ban 0.7 km). 1985-ben szűnt meg.

- Paradicsommajori téglaégető. Gróf Almássy Dénes tulajdonában volt, belső hálózata 40 cm nyomtávolsággal bírt, és mind a 60 cm-es saját, mind a 76 cm HÉV vonalból iparvágány vezetett hozzá.

- Frigyesmajori téglaégető. Gróf Wenckheim József tulajdonában volt és a 76 cm uradalmi lóvasút vezetett hozzá.

4. Múzeumvasutak, emlékhelyek

- Alföldi Kerti Gazdasági Vasút. 1998 óta épül a 60 cm nyomtávolságú, motoros vontatású kisvasút, mely magánkezdeményezésnek köszönheti létezését. A 133 méternyi pályában három váltó, két fordítókorong és egy tolópad szolgálja ki a 6 db mozdonyt és 33 db kocsit.

- Gyulai Múzeumvasút. 2001 óta épül az 50 cm nyomtávolságú, kézi üzemű, jelenleg 103 méteres kisvasút, mely magánkezdeményezésnek köszönheti létét. Két váltó, egy fordítókorong segíti a hat darab kocsi munkáját.

- Gyulai emlékhely. 2006. októberében avatták fel.

- Simonyifalva, emlékhely. 2009. augusztusában avatták fel.

- Vésztői emlékhely. 2010. Tavaszán avatták fel.

- Csorvási emlékhely. 2011-ben avatták fel.

- Kaszaperi Múzeum. Az egykori állomás területén kiállított járművekkel és a volt állomásépületben állandó kiállítással bíró múzeum 2012-ben nyílt meg.

- Szeghalmi emlékhely. 2014-ben avatták fel.

(Felek Ferenc, 2015. január)