kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Erdély

Borossebes-Menyháza kisvasút

(Felek Ferenc)



A 21,1 km hosszúságú, 760 mm-es nyomtávolságú, korlátozott közforgalmú kisvasutat gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) építtette 1893-ban, költsége 303 000 Koronára rúgott[1]. Ebből 210 000 Korona a vasútépítésre, 93 000 Korona a jármű beszerzésre lett fordítva. Bár magántulajdonban volt, kezelője az ACsEV (Arad-Csanádi Egyesült Vasutak) lett. A korlátozott közforgalom VIII.14.-én indulhatott meg. Arad Vármegye hetedik kisvasúti vonala[2] - elsőként személyszállítással – megszületett!

Békebeli menyházai képeslap 1912. szeptemberéből

Békebeli menyházai képeslap 1912. szeptemberéből
Fotó: képeslap

A hegyvidéki pályán a legnagyobb emelkedés 18 ezrelék lett, a legkisebb ívsugár 50 méter. A kezdő és végpont között 172,53 méter a szintbeli különbség. Töltésként 84 700 m3, levágásból 6 000 m3 földmunka szükségeltetett. A pálya 22 037 vfm fővonalból és 3 087 vfm mellékvágányból állt, azaz összesen 25 124 vfm vágány lett lefektetve. A vágánykapcsolatokról 23 darab váltó gondoskodott, a két végponton a gőzmozdonyok számára fordítókorongok épültek. A pálya 37 686 darab tapfán nyugodott, 10.9 kg/fm súlyú, „w” jelű acélsíneket fektettek, 608 tonna vasanyag beépültével. Az ágyazat 15 649 m3 kavicsot igényelt. A vonalba 67 db híd és áteresz került, ehhez 237 m3 faanyag lett felhasználva. Az alépítmény koronaszélessége 2.8 méter lett, a sebességet 25 km/h maximálták. A forgalmat és a rakodást kilenc állomás segítette, közút 49 helyen metszette a pályát.

Prezest állomáson a fűrészmalomhoz, Meggyesvölgy állomáson a mészkőbányába, Menyháza állomáson a vasolvasztóhoz és a márványfűrészhez vezetett iparvágány, illetve egy 7 km hosszúságú vontatóvágány a márványbányába: ezen a vonalszakaszon már 70 ezrelékes emelkedés/esés is előfordult!

A vontatáshoz két darab gőzmozdonyt vásároltak, majd később pótlólag egy harmadikat:

pályaszám

típus

elrendezés

név

1

Sigl WN. 1893/3648 gysz. 140 jelleg

Cn2t

„PÁL”

2

Sigl WN. 1893/3649 gysz. 140 jelleg

Cn2t

„LÁSZLÓ”

3

Weitzer, Arad 1897/13 gysz.

Cn2t

„KRISZTA”

KRISZTA a másik fűtőház előtt pályamunkásokkal

KRISZTA a másik fűtőház előtt pályamunkásokkal
Fotó: archív

PÁL a fűtőház előtt

PÁL a fűtőház előtt
Fotó: archív

 

A vontatott járművek mind az aradi Weitzer cég gyártmányai: az I.-II. és III. osztályú személykocsikból osztályonként két darab, az első osztályúak igen pazar, mondhatni, fényűző belsővel. Két darab kombinált posta-poggyász kocsi. Tíz fedett tehervagon, négytengelyes kivitelben, 6 tonna raksúllyal. Huszonegy nyitott négytengelyes tehervagon, szintén 6 tonna raksúllyal. Tíz darab kéttengelyes, nyitott tehervagon, 4 tonna raksúllyal. Továbbá 6 db pályakocsi és 1 db hajtány.

A kisvasút állomásai:

Távolság:

Név 1918-ban:

Régebbi név 1911-ig:

Épület:

0 km

Borossebes

Boros-Sebes rendező állomás

Kétállású fűtőház

   

Boros-Sebes vasgyári megálló

 

4 km

Parázs

Szelezsán-Prezest rakodó mh.

36 m2 állomási őrház

9 km

Bajnokfalva

Bohány rakodó mh.

36 m2 állomási őrház

12 km

Dézna

Dézna állomás

70 m2 irodával, váróhelyiséggel bővített őrház

16 km

Kisróna

Ravna megállóhely

36 m2 állomási őrház

18 km

Menyháza

Monyásza megállóhely

36 m2 állomási őrház

20 km

Menyházafürdő

Menyháza fürdő mh.

70 m2 irodával, váróhelyiséggel bővített őrház, egy állású fűtőház

 

Menyháza-gyártelep*

Menyháza állomás

36 m2 állomási őrház

* = Csak teherforgalom számára

Továbbá megépült még öt vonali őrház, egy árubódé, egy pályafenntartási raktár, két állomási árnyékszék, négy egyszerű állomási vízkút, a fűtőházaknál egy-egy tűztisztító gödör.

A kisvasút a helyi utazóközönség és a Menyháza fürdőbe igyekvőkön kívül a kitermelt vörös márványt Aradra, Szegedre, Debrecenbe az építkezésekhez és a kitermelt mészkövet a Mezőhegyesi Cukorgyár számára szállította.

1901.XI.-XII. hóban a Budapesti Ganz és tsa gyárból Sármezey Endre a vonalra szállíttatta az AEGV 1001 psz. kísérleti gőzmotorkocsiját és azzal 14 próbamenetet hajtottak végre, mielőtt Békéscsabán forgalomba helyezték. A próbameneteket megelőzően lécekből egy űrszelvény mérő kocsi lett elkészítve, mellyel kétszer végigjárták a pályát. A gőzmotorkocsi pályakotrói miatt a fordító korongokra nem járhatott rá: ez a probléma már a KRISZTA mozdonynál is jelentkezett, ahol a kotró két végének felhajlításával tudtak ezen segíteni. Nem járhatott továbbá Meggyesvölgy állomás kitérő vágányába a becsatlakozó szárnyvonal hirtelen emelkedő pályája miatt. Később a motorkocsi visszatért és a kisvasúttal együtt Romániáé lett.

Szintén 1901-ben a nyolc darab fedett tehervagont a növekvő gabonaforgalom miatt az AEGV átvett és Békéscsabára szállított (új pályaszám AEGV Gfn 157-164 > MÁV Gak 1001-1007 és 1011).

Menetrend, érvényes 1903.X.

Menetrend, érvényes 1903.X.
Fotó: archív (1903.)

Menetrend, érvényes 1914.V.1.-től. Jól látható a motorkocsis és gőzmozdonyos vonatok külön jelölése.

Menetrend, érvényes 1914.V.1.-től. Jól látható a motorkocsis és gőzmozdonyos vonatok külön jelölése.
Fotó: archív (1914.)

Statisztika:

 

1906-ban:

1907-ben:

1911-ben:

Teljes hossz:

21,1 km

21,1 km

21,1 km

Gőzmozdony:

3 db

  6 db[3]

3 db

Személyvagon:

8 db

8 db

8 db

Tehervagon:

26 db

34 db

36 db

Állomás:

4 db

4 db

4 db

Megállóhely:

6 db

6 db

6 db

Személyvonat:

337 db

421 db

 

Vegyesvonat:

707 db

743 db

 

Tehervonat:

234 db

248 db

 

Szállított utas:

39 000 fő

38 000 fő

 

Szállított teheráru:

23 000 tonna

27 000 tonna

 

1914-ben készült felmérés a környékbeli egyéb kisvasutakról:

Helyszín:

Tulajdonos:

Hossza:

Nyomtáv:

Jármű:

Feladat:

Borossebes

Mairovitz Emil

180 vfm

600 mm

4 kocsi

téglagyár

Borossebes

Benstein Manó

3 140 vfm

600 mm

 

bánya

Menyháza

gróf Wenckheim Frigyes

2 517 vfm*

600 mm

 

erdészeti

Borossebes, Keszend

herczeg Sulkowsky J. Mária

552 vfm

760 mm

 

erdészeti

*= 1915-ben 2 947 vfm

A kisvasút személyzete 1916-ban[4]:

Borossebes állomás:

  • Czimbal János motorvezető 
  • Éber Károly kocsivizsgáló lakatos 
  • Bartos György fékező 
  • Patkó András fékező 

Dézna állomás:

  • Gál Dezső állomási elöljáró 
  • Szöllősy József pályafelvigyázó 

Menyházafürdő: 

  • Bérczi Imre állomási elöljáró 

 

FORTEPAN, 45373 leltári számú fotó, orig: Morvay Kinga

FORTEPAN, 45373 leltári számú fotó, orig: Morvay Kinga
Fotó: FORTEPAN (1918.)

 

A kisvasút 1920-ban Trianon folytán Romániához került. A 2 pályaszámú gőzmozdony Békéscsabára, az AEGV-hez került[5], ahol a pályaszámát megtartva 1927-ig dolgozott, majd IX.2.-án eladták gróf Wenckheim Lászlónak, aki tarhosi uradalmában üzemeltette. Feltételezhetően 1941-ben selejtezték.

 

Vonalhálózat a CFF idejében

Vonalhálózat a CFF idejében
Fotó: Gayer Márk

 

A kisvasúton mindinkább a teherszállítás került előtérbe. 1934-ben ezért négy kisebb-nagyobb szárnyvonal épült 18 km hosszúságban. A II. Világháború után 1948-ban az üzemeltető a Romániai Erdei vasutak, a CFF lett. Ebben az időszakban is több gőzmozdony látta el a vontatási szolgálatot:

pályaszám

típus

átállomásítás

CFF 763.201

MÁVAG 1907/1942 gysz. 75/3 jelleg

1962-ben Váradfenesre

CFF 764.460

Resita 1956/2230 gysz.

1962-ben Váradfenesre

Végezetül a kisvasút 1962-ben – talán az eredeti pálya végleges tönkremenetele miatt – megszűnt.


[1] Magát az uradalmat Frigyes gróf és neje 1891.VII.1.-én vásárolta 100 000 Koronáért. 3 550 holdon folyt mezőgazdasági termelés, 27 200 holdnyi erdőterület volt öt tagban, évi 400-500 ezer m3 fakitermeléssel. 28 helyen folyt ércbányászat, a vasérc Resiczára és a borossebesi vasgyárba került, utóbbi évi 750 tonna rúdvasat gyártott. Ugyanitt hengermű és gőzkalapács is működött, valamint mészégető kemence.

[2] Az első hat kisvasút:

Építtető:

Helyszín:

Megnyitva:

Nyomtáv:

Hossz:

Munk Henrik és Fiai

Tótvárad-Marosszlatina

1886

1 100 mm

19 km

Seidner Bernát

Berzova

1886.X.

600 mm

23 km

Nádasdy Ferencz

Soborsin-Trojás

1889

600 mm

20,5 km

Lichteinstein Alajos herceg

Tok

1889

600 mm

6,25 km

Ürményi Pál

Petrisi uradalom

1889

?

11 km

Mairovitz Mór

Radna-Konop

1890.V.

?

11 km

 

[3] Három AEGV mozdony átállomásításával.

[4] Mozdonyvezetőket és fűtőket az ACsEV személyzetéből vezényeltek

[5] Valószínűleg Békéscsabán volt főjavításon az 1916-ban felépült AEGV járműjavítóban.

Legutóbbi módosítás: 2014.02.08. 23:46

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline