| |||||||||||||||||||||||||||||
|
A 21,1 km hosszúságú, 760 mm-es nyomtávolságú, korlátozott közforgalmú kisvasutat gróf Wenckheim Frigyes (1842-1912) építtette 1893-ban, költsége 303 000 Koronára rúgott[1]. Ebből 210 000 Korona a vasútépítésre, 93 000 Korona a jármű beszerzésre lett fordítva. Bár magántulajdonban volt, kezelője az ACsEV (Arad-Csanádi Egyesült Vasutak) lett. A korlátozott közforgalom VIII.14.-én indulhatott meg. Arad Vármegye hetedik kisvasúti vonala[2] - elsőként személyszállítással – megszületett! Borossebes-Menyházafürdő (386. számú) vonal (Borossebesmenyházai keskenyvágányú HÉV az Arad-Csanádi Egyesült Vasutak kezelésében) Kolozsvári Közúti Vasút - K.K.V Ez a közúti vasút nem azonos a jelenleg meglévő villamos-hálózattal, hanem annak az elődje. Kovászna-Kommandó erdei vasút története A Kovászna-Térréti HÉV-et 1892-ben helyezték üzembe, 760 mm-es nyomközzel. A kisvasút kovásznai végén normál és keskeny vágányokkal átszőtt átrakót hoztak létre. Körbejárási lehetőséget csak az 5,8 kilométer hosszú vonal felső végén építettek. A vonalvezetést úgy alakították ki, hogy Kovászna községet (később várost) a vasút elkerülje, de Vajnafalvánál már igen hangulatosan közvetlenül a házak mellett halad, végül beér az elkeskenyedő, csodaszép Tündérvölgybe. Az itt található háromvágányos állomás szolgált a körbejárásra, valamint vonatátadásra, hiszen itt csatlakozott a HÉV - a ma már a világon egyedülálló ipari műemléken, a gravitációs siklóvasúton keresztül - a Kommandó környéki kiterjedt erdei vasúti hálózathoz. Vajdahunyad-Retyisora/Gyalár/ (378. számú) vonal megállói (1914.) (Vajdahunyad-gyalári keskenyvágányú HÉV) Zarándnádasd - Grósz József fakereskedő zarándnádasdi erdei vasútja "A legközelebbi napokban Arad Vármegye területén új gőzüzemű erdei iparvasút fog megnyílni. ..." |
| |||||||||||||||||||||||||||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |