Kazincbarcika, Békeváros

(Moór Attila)

A kazincbarcikai Békeváros építkezéséhez szükséges építőanyagok gyorsabb szállítása érdekében a 32. sz. Állami Építőipari Tröszt azzal a kéréssel fordult a Közlekedésügyi Miniszterhez, hogy a felvonulási területen keskeny nyomközű vasutat építhessen.

1953. február 4-én az engedélyt megkapta, az építést saját kivitelezésben, a Kaposvári Gazdasági Vasutak szakmai felügyeletével végezte.

A 760 mm-es nyomtávolságú vonal a Békevároshoz kiépített normál nyomtávolságú iparvágány 23+80-as szelvényétől indult, a nagyvasúti iparvágányt 60 méteres sugarú ívvel hurokban visszafordulva keresztezte, ahol átrakó létesült.

A kisvasút az épülő város utcáin vezetett, a fontosabb építési területekhez, homokbányához, habarcstelephez leágazások épültek. A fővonal 4-es szelvényénél épült meg a négyállásos ideiglenes motorszín, majd a vasútvonal a 7-es szelvénynél keresztezte a 600 mm-es herbolyai bányavasutat, melynek biztosítására az egyik irányból terelőcsonka, a másik irányból vágányzáró sorompó létesült.

A vasút üzemeltetését kezdetben a Kaposvári Gazdasági Vasutak, majd 1957-től az ÉM 31. sz. Állami Építőipari Vállalata végezte.

A felszámolás időpontja ismeretlen, de az 1960-as évek térképein a kisvasút már nem kerül ábrázolásra.

Forrás:

• Magyar Országos Levéltár

(Moór Attila 2012.09.04.)