kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Könyváruház
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





Felhasználói belépés
E-mail:
Jelszó:
English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Mályinkai Iparvasút (Nagyvisnyó-Mályinka)

(Moór Attila)



1919-ben a Magyar Földbirtokbank Rt. az Eger-Putnoki helyiérdekű vasút Nagyvisnyó-Dédes állomásától kiindulva 760 mm-es nyomtávolságú iparvasutat épít a mályinkai erdőségek letermelése céljából. A vasútvonal építési hossza ekkor 3400 méter, sínrendszere 9,3 kg/fm-es, legnagyobb emelkedése 35 ezrelékes, legkisebb ívsugara 40 méteres.

1920-ban az iparvasút hossza csaknem 8 km, a 11/12 illetve a 28/29 szelvények között rakodás céljára csonkavágányok ágaznak ki, az iparvasút felső végállomásán 140 méter hosszban kitérő vágány létesül. A vasútvonal gőzüzemű, az alkalmazott járművekről az 1920-as műtanrendőri bejárás során az üzemeltető nem tudott okmányokat felmutatni, sajnos ezekről adat a későbbiekben sem derül ki.

1921-ben a nagyvisnyói fatelepről a Nagy-völgyben található Elza lakhoz vezető 600 mm-es lóvasút vágányait levezetik a nagyvasúti állomásra.
Az év folyamán a Magyar Földbirtokbank Rt. által megépített iparvasút a Sajóvölgyi Fatermelő Rt. tulajdonába kerül.

1923-ban a Mályinkai Kőszénbánya Rt. a „Koponya szöllő” határrész közelében szénbányát nyit, a hozzá vezető bányavasút a Sajóvölgyi Fatermelő Rt. vasútjának „Alsó-Keselyű dűlőnél” található végkitérője előtt ágazik ki, és hegyi terepen, vonalkifejtésekkel vezet a szénbányáig. A Mályinkai Kőszénbánya Rt. a fuvarozást saját járműparkkal végzi (melyről sajnos szintén semmiféle adat nem maradt került elő), 1924-ben a végkitérőtől a nagyvasúti állomásig vezető vonalszakaszra, a nagyvasúti iparvágányra és átrakóra a Sajóvölgyi Fatermelő Rt-vel használati egyességet köt.

Az iparvasút későbbi története nem ismert, a szénbányát pár éves működést követően eladják, majd hamarosan megszűnik. A Bükk hegység 1933-as turistatérképén „vágány nélkül” jelzéssel kerül ábrázolásra a vonal, ekkorra feltételezhetően a vasúttal feltárt erdőségeket letermelték és az iparvasutat felszámolták.

A feledésbe merülő vasútvonal a kilencvenes évek végén ismét előtérbe kerül, a LÁEV parasznyai szárnyvonalát az egykori iparvasút nyomvonalának felhasználásával tervezik Tardona községbe levezetni. Az építkezés nem valósult meg.

Forrás:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Országos Levéltár
  • Miskolci Bányakapitányság Iratanyagai
  • M. Kir. Állami Térképészet


(2012.09.02. Moór Attila)

Legutóbbi módosítás: 2012.09.02. 22:23

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline