kisvasut.hu
Vasúttörténet - Nyugat-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink




English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Héderváry uradalom évszázados hídja

2012.07.11 (Moór Attila)



Hédervártól délnyugatra, közúttól, lakott területtől távol, a Mosoni-Duna felett vasúti híd áll. Egykori szerepét, múltját kevesen ismerik, esős időszakban az ide vezető földutak feláznak, a kutya sem jár erre...



Napjainkban

Héderváron a keresést szokás szerint a kocsmában kezdem, majd a téesz egykori területén találkozom a helyi önkéntes történészekkel. „Igen, a gróf épített egykor kisvasutat, hozzá a Dunán fahidat, mely elpusztult a háborúban, aztán valahonnan hoztak egy kiszuperált vashidat helyette.” Pedig... nem.

Egy évszáddal korábban

A Khuen-Héderváry család 1907-ben 760 mm-es nyomtávolságú kisvasutat épített a Lébény-Mosonszentmiklós nagyvasúti állomástól Hédervárig. A szóban forgó „híd szerkezet betonból készült hídfőkre, illetve pillérekre támaszkodó 3 x 20,864 méter támaszközű gerinclemezes, felsőpályás vasszerkezetű híd". A híd statikai számítása az 1907. évi 30.666 számú Kereskedelemügyi Miniszteri rendelettel jóváhagyott „Vasúti Hídszabály Rendelet" alapján készült, 2 db 5,3 tonnás mozdonyból és hozzákapcsolt 4 db 3,66 tonnás rakott lóréból álló vonatterhelés figyelembevételével. „A hídszerkezet anyaga folytvas és a statikai számítás alapjául szolgált vonatterhelés esetében egyik elemében sem keletkezik túligénybevétel."

A második világháborút követően

„A visszavonuló németek...” hangzott el a fahidat tudó emberünktől, szóval... annyi bizonyos, hogy a hidat a háború során felrobbantották, mindhárom hídszerkezet lezuhant, a falazatok kisebb mértékű sérüléseket szenvedtek.
Az egykori uradalmi kisvasút üzemengedélyét 1938-ban a Magyar-Német Mezőgazdasági Rt. - mint üzemkezelő - részére hosszabbították meg. A háborút követően a 450/1949 számú kormányrendelet alapján a vasút és annak tartozékai az államkincstár tulajdonába kerültek, egyúttal 1949. május 31-én a Győri GVNV (Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat) kezelésébe lettek átadva. Ekkor a vasút üzemen kívül állt, mozdonnyal nem rendelkezett, az átvétel során a járműállomány 42 db vasvázas lóréból, 26 db favázas lóréból és 28 db billenő szekrényes lóréból állt.
A vasút 1949-es átvételi iratanyagában megemlítik, hogy „a Szigetközi területnek vasúthálózata egyáltalán nincs, ezáltal a termények szállítása nehézségekbe ütközik", és ebből feltételezhetjük, hogy a korábban a Szigetközbe vezető öttevényi, és horvátkimlei kisvasutak (illetve legfőképpen ezek dunaági hídjai) is jelentős károkat szenvedhettek a háború folyamán.
A hídszerkezet helyreállítását az eredeti tervek alapján a MÁV Hídműhelye végezte el. A vasszerkezet hiányzó részeinek pótlására felhasznált vasanyag az Államvasutak készletanyagából került ki. Mivel a vasút a helyreállítás időszakában mozdonnyal nem rendelkezett, a helyreállított híd próbaterhelését 2 db sóderral megrakott teherautóval végezték. Az áthajlásokat Farkas-féle kinométerekkel, a sarubenyomódásokat pedig tolókákkal mérték. A próbaterhelés eredménye megfelelő volt, a művelet után a hidat ismételten megvizsgálták, azon semmiféle káros elváltozást nem találtak.

A hatvanas években

A gazdasági vasút háború utáni üzeméről kevés információ maradt fent. A kezdeti tervek a hálózat bővítéséről, 15 község bekapcsolásáról, személyforgalom beindításáról szóltak, de egy 1961-es iratban már kihasználatlansága okán a hálózat felszámolását szorgalmazzák. Ekkor a vonalon kizárólag az őszi kampány idején szállítottak cukorrépát, éves átlagban 4-5000 tonna mennyiségben. Számítások szerint a Győri AKÖV a cukorrépa szállítását a rendelkezésre álló eszközeivel meg tudja oldani, a vasútvonal felszámolható. „1962. január 1-től a Hédervár - Lébény közti MÁV G.V. keskenynyomközű vasútvonalon a korlátolt közforgalmat, valamint az üzemeltetést meg kell szüntetni, majd a vonalat felbontani."
1963-ban a sínektől megfosztott vasúti hídra a mecséri Dózsa MGTSZ jelent be igényt, kérvényezi a híd könyvjóváírással történő átadását, egyben kijelenti, hogy a híd fenntartásáról a továbbiakban saját kezelésben gondoskodik. 1964 márciusában a hidat - melynek avult értéke ekkor 529.300 forint volt - a mecséri Községi Tanács V.B. kapja meg.

Napjainkban

Eltelt már fél évszázad az utolsó vonat után, valahol csodával határos, hogy a híd ma is áll. Megtalálható műholdképen, [N47.81023 E17.43869] vagy régi térképen. Száraz időben akár kocsival is megközelíthető, a bátrabb és úszni is remekül tudó kutatók át is hajthatnak rajta.

Források:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Országos Levéltár
  • Magyar Néphadsereg Térképtár
  • Személyes közlések

Legutóbbi módosítás: 2012.07.11. 22:34

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV