Bácsalmási GV vázlatos története

(Felek Ferenc)

A Bácsalmás-Sörházmajor közötti lórévasút 1926-ban épült 600 mm nyomtávolsággal.

A kisvasút felépítményébe 7 kg/fm súlyú, 7 méter hosszú sínszálak kerültek beépítésre, mintegy 3 000 db. A háború előtti időkből sajnos csak ennyit tudunk.

A háború után 1948.XII. hóban a kisvasút vonala mentén élők úgy döntöttek, hogy hozzájárulnak a kisvasút újraindításának költségeihez, a támogatás mértéke 35%. Kikötés, hogy a vonalat át kell „gombolni” 760 mm nyomtávolságra, hogy a későbbiekben össze lehessen kötni a Szegedi Gazdasági Vasúttal (az ekkor még nincs államosítva). Bács-Kiskun Vármegye közgyűlése jóváhagyja a tervet.

1949-ben a kisvasút a Békéscsabai GVNV kezelésébe kerül, mely a megmaradt anyagokat lerovancsoltatja, lista 1949.IV.29. dátummal:

• Fővágány 10 000 vfm, 7 kg
• Mellékvágány 420 vfm, 7 kg
• Váltó 20 db, 7 kg
• Külső/belső laposheveder 5820/5820 db
• Sínszeg 54 000 db
• Talpfa 13 500 db
• Útátjáró 13 db
• Vágányhídmérleg házzal, 5x4x3 m, 1 db
• Lóré, vasvázas, 2 tg. fékes, pőre, 6 db
• Lóré, vasvázas, 2 tg. fékezetlen, pőre, 1 db
• Lóré oldal és faváz kerék nélkül, 1-1 db
• Lóré faváz kerékkel, 7 db
• Lóré kerékpár, 5 db

A Sörházmajor-Kunbaja vonalszakasz építési engedélyét a KM 7898/IV/57-6/1950. iratszámmal adja ki. Az új pálya a régi folytatásaként, annak 93+00 szelvénypontján kezdődik. A felépítménybe már 9,25 kg/fm tömegű sínszálak kerülnek lengő illesztéssel, akác és tölgy talpfákra szegezve, melyek aljtávolsága 59 cm lett. Az új szakasz legkisebb ívsugara 60 méter. 1950.X.7-én az átépített és az új szakasz Műtanrendőri bejárását megtartották, majd 18-án megindulhatott a korlátozott közforgalom.

1954.V.1.-én a vonatokat a 3801-3899 számtartományban számozzák. Az 1958.VI.30-án érvénybe lépő GVI Menetrendfüggelékből a GVI 4 sz. Bácsalmás-Kunbaja vonalára vonatkozó adatok:

• A Bácsalmás-Kunbaja vonal a II. számú terhelési szakaszba tartozik
• Bácsalmásról indulva 11 ezrelék a legnagyobb emelkedő, visszaútban 10 ezrelék
• A vonalon a GV 3700 és GV 5700 s. motormozdonyok 53 tonnás, míg a GV 4500 s. mozdonyok 33 tonnás vonatokat továbbíthatnak.
• Ekkor a vonatok számozása a 601-699 számtartományba esik.
• A pálya megengedett tengelynyomása 2,7 tonna,
• A legnagyobb sebesség 15 km/h.

A vonalhálózat vázlata 1958-ból

A GV Üzemfőnökséget a MÁV 1962.I.1. 00:00 órakor megszüntette. A Bácsalmási Állami Gazdaság vezetői és dolgozói egyedülálló módon azonban nem akarták, hogy a szívükhöz nőtt kisvasút elpusztuljon, ezért az ÁG átvette az üzemeltetést. Emiatt 1962.VII.17 és 18-án egyesített Közigazgatási és Műtanrendőri bejárást tartottak. A pálya ekkor:

• 10 464 vfm fővonal
• 518 vfm mellékvágány
• 27 db váltó

Az Üzemfőnökség tulajdonában van:

• 1 398.5 vfm 9.3 kg vasaljas repvágány
• 1 792 vfm 9.3 kg faaljas repvágány
• 132 vfm 7 kg vasaljas repvágány
• 1 188 vfm 7 kg faaljas repvágány

A Pft. tulajdonában van:

• 505 vfm 7 kg vasaljas repvágány
• 1 db sínhajlító gép
• 1 db nyomtáv és túlemelés mérő mérce
• 1 db pályakocsi
• 1 db hajtóka

A kisvasút végleges leállásáról és pusztulásának körülményeiről még nem került adat elő. Az 1964/1965 menetrend még feltünteti a kisvasutat, a helyiek honlapja szerint 1964-ben szűnt meg a személyszállítás.

A vontatási és kocsiszolgálat története

Mikor a GV 1950-ben megindult, mindössze a GV 210 psz. R35 Hoffer mozdony állt szolgálatba. Ennek teljesítménye a feladathoz kevés volt, így 1954-ig az államosított Mezőhegyesi Cukorgyár gőzmozdonyai csühögtek Bácsalmás és Kunbaja között. A GV 30, 31 és 32 psz. kétcsatlós lokomotívokat 1953-ban az új szállítású GV 324 psz. C-50 mozdony egészítette ki. A Bácsalmási Állami Gazdaság belső forgalmát kezdetben lovakkal, majd később a GVI-től bérelt, vagy átadott dízelmozdonyokkal látták el, pld. GV 3414 (B26 típus), vagy GV 1411 (MD40 típus). A MÁV általi leállításkor a GV 4508, GV 3772 és GV 5722 psz. mozdonyok voltak ide állomásítva. Az öt tonnás gép itt maradt, a két héttonnás pótlására pedig a szintén megszüntetett Gyulai kisvasút GV 3733 psz. motormozdonya érkezett meg (I.18-án).

A csekély személyforgalom mindössze egy négytengelyes kocsit igényelt, a Bak 43 psz. személyvagont megörökölte az ÁG. 1959-ben érkezett Sárospatakról a MÁV B 202 psz. személyvagon, ő igencsak elcsodálkozhatott a szántóföldek, ligetek, szikesek és majorok között döcögve, hiszen pályafutását a Fővárosban kezdte, mint FVV 5419 psz. villamos!

A teherforgalom mindvégig az R lórék vállán nyugodott, a legkomolyabb tehervagon 1958-ban érkezett a GVI Kisújszállási műhelyéből, ő volt a GV Ga 10013 psz. fedett teher. A MÁV 1962.I.15-én az alábbi járműveket adta át az ÁG-nak:

• 1 db személykocsi (GV Bak 43)
• 1 db teherkocsi (GV G 17006)
• 4 db fékes GV R lóré
• 17 db fékezetlen GV R lóré
• 2 db fékes GV Ubn csille
• 4 db fékezetlen GV Ubn csille
• 4 db ÁG pályaszámú R lóré

A járművek 1964 utáni sorsa egyelőre ismeretlen….

1971-ben a holland (110 db) és a belga lapály (20 db) import tenyész-sertéseknek a műszaki ágazat dolgozói november 20 és december 20 között, egy hónap alatt Fenyves baromfitelepből sertés törzstelepet alkottak. Irodának és öltözőnek fél évig, 1971-1972 telén egy kisvasúti személykocsi volt a telep közepére vontatva. (Máté Péter István közlése)

Ön is hozzászólhat

Az e-mail címet csak az Önnel való kapcsolatfelvételre használjuk, nem jelenik meg és nem adjuk ki. Használható HTML címkék (tag): i és b, a megengedett legnagyobb hossz 1000 karakter.