A magyarországi vasúti közlekedésre vonatkozó hazai és nemzetközi jogszabályokról, európai irányelvekről alapos felsorolás található a Nemzeti Közlekedési Hatóság oldalán, vagy a jogszabály száma alapján kereshető a magyarorszag.hu jogszabálykeresőjében is.

Alább kigyűjtjük azokat, amelyek a kisvasutak szempontjából fontosabb rendelkezéseket tartalmazzák - felsorolásunk azonban korántsem teljes.

(...)

Törvények

A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról

A vasút európai átalakításának hozadéka, hogy a tagállamok biztosítják a balesetek független szakmai vizsgálatát. Magyarországon e feladatot a Közlekedésbiztonsági Szervezet látja el e törvény alapján (a légi és víziközlekedési balesetek vizsgálatával együtt).

A szakmai vizsgálat a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okának megállapítására irányul, a jövőbeni közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események megelőzése érdekében. A szakmai vizsgálat nem irányulhat a vétkesség vagy felelősség, illetve jog vagy kötelezettség megállapítására.

A kisvasutaknak is - mind minden érintett társaságnak - kötelezettsége, hogy haladéktalanul jelentsék a Szervezetnek a bekövetkezett közlekedési balesetet.

(...)

A vasúti közlekedésről

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény a haza vasút több mint másfél évszázados történetében alapvető változásnak számít. Lényege, hogy a európai irányoknak megfelelően a hazai vasúthálózaton is bevezeti a bárki által igénybe vehető nyílt pályahálózaton alapuló, piaci viszonyok szerinti közlekedést.

Ennek érdekében lehetővé teszi vasúti társaságok alapítását, lefekteti a pályahálózatok igénybevételére vonatkozó szabályok alapjait, meghatározza a hatósági szervek fő feladatait, a jogorvoslati lehetőségeket.

A kisvasutak számára fotos, hogy a törvény több olyan hálózati kategóriát is definiál, melyre az európai szabályokat nem kell (maradéktalanul) alkalmazni; köztük a kisvasutak számára is alkalmazható "térségi vasút" fogalmat. A legfontosabb, hogy ezen hálózatokon általában nem kell a nyílt hozzáférést biztosítani, azok továbbra is a megszokott szervezeti keretek közt működhetnek.

A kisvasutakra ezen túlmenően sajátos meghatározásként a "turistavasút" fogalmat vezeti be, függetlenül attól, hogy ténylegesen turisztikai funkciót lát-e el.

(...)

Kormányrendeletek

203/2009 (IX.18.) Kormányrendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkaköröket betöltő munkavállalókkal szemben támasztott egészségügyi követelményekről

Meghatározza a speciálisan vasút-egészségügyi vizsgálatra kötelezett munkaköröket, illetve sávosan csoportokba sorolja a velük szemben támasztott egészségügyi követelményeket. A vizsgálatokat csak a konkrét, jogszabályban nevesített szervezet végezheti.

270/2009. (XII. 1.) Kormányrendelet a térségi, az elővárosi és a helyi működési engedély alapján végzett vasúti személyszállítás részletes feltételeiről

A vasúti személyszállítás részletes feltételei többek között a térségi vasutakon is. A rendelet alapján üzletszabályzatot kell alkotni és előzetes nyilvános véleményeztetést követően a vasúti igazgatási szervhez jóváhagyásra benyújtani. A rendelet a korábbinál, és az országos működési engedély alapján végzett szolgáltatásoknál egyszerűbb feltételeket határoz meg. A rendelet rendelkezik az üzletszabályzat tartalmi elemeiről; a vonatok menetrendjéről (fontos, hogy a változtatásokat érvénybe lépésük előtt 14 nappal kell meghirdetni); menetjegyről és visszaváltás kötelezően biztosítandó lehetőségéről; utasok tájékoztatásáról.

A kézipoggyászra, különvonatra vonatkozó rendelkezéseket elsősorban az üzletszabályzat állapíthatja meg.

271/2007. (X.19.) Kormányrendelet a vasúti társaságok kötelező baleseti kárfedezeti képességének biztosításáról

A vasúti társaságoknak képesnek kell lenniük a társaság felelősségi körében okozott baleseti károk megtérítésére. E rendelet határozza meg, hogy ehhez minimálisan mekkora biztosítási kárfedezettel kell rendelkezni (mely helyettesíthető bankgaranciával), és évente, illetve a működési engedély kiadásakor a vasúti igazgatási szerv felé kell igazolni.

62/2013. (III. 4.) Kormányrendelet a vasúti és autóbuszos személyszállítást igénybe vevő utasok jogainak védelméről

E rendelet határozza meg a vasúti és autóbuszos társaságokra kiszabható bírság mértékét, az utasjogi szabályok megsértése esetén.

(...)

Rendeletek

Az utak forgalomszabályozásáról

A 20/1984. (XII.21.) KM rendelet a vasúti átjárók tekintetében fontos kötelezettségeket tartalmaz a vasúttársaságok számára: VIII. fejezete a vasúti átjárókról szól.

A kisvasúti útátjárót - alapszabályként - abban az esetben kell biztosítani, ha:

• a vasúti pálya főútvonalat keresztez,
• menetrendszerű közforgalmú autóbusz közlekedés van,
• a rálátás a rálátási háromszögben nem szabad és a szabaddá tétel költsége jelentősen meghaladná a biztosítás költségét.

A biztosítás mellőzhető

• a vasúti átjárón átvezető olyan földút esetében, ahol a csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad,
• ha az átjáróban a vasúti járművek megengedett legnagyobb sebessége a 15 km/órát nem haladja meg, és a vasúti járművekre engedélyezett 15 km/óra sebességhez tartozó csökkentett rálátási háromszögben a rálátás szabad.

Ha új autóbuszjárat létesítése miatt, nem biztosított vasúti átjárót biztosítani kell, vagy a vasúti átjáróban a biztosítás módját meg kell változtatni, annak költségei a járat üzemben tartóját vagy azt terhelik, akivel az üzemben tartó a járat megindítása előtt a költségek viselésében megállapodott.

(...)

A súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól

A 24/2012. (V.8.) NFM rendelet alapján történik a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset és a váratlan vasúti esemény szakmai vizsgálata.

Lényeges kötelezettsége a vasúti társaságoknak, hogy gondoskodjanak a balesetekkel kapcsolatos bejelentések fogadásáról és a közlekedésbiztonsági szerv felé való továbbításról, és a vizsgálóbizottság kiérkezéséig a helyszín biztosításáról.

A közlekedésbiztonsági szerv felkérheti a vasúti társaságot saját hatáskörben való eseményvizsgálatra is (üzembentartói vizsgálat).

(...)

A vasúti társaságok működésének engedélyezéséről

E rendelet a Vasúti közlekedésről szóló törvény 2011. évi változása óta a kisvasutakat nem érinti.

A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény alapján vasúti tevékenységet - néhány kivétellel, köztük a kisvasutakkal is - csak működési engedéllyel rendelkező társaság végezhet. A 45/2006. (VII.11) GKM rendelet szabályozza, hogy az engedély megszerzéséhez milyen feltételeket kell teljesíteni, illetve e feltételek milyen módon igazolhatók.

A feltételek 4+1 részre terjednek ki:

• üzelti jóhírnév: azaz a társaaág vezetése üzleti szempontból megbízható személyekből áll,
• pénzügyi teljesítőképesség: azaz a társasaág várhatóan képes eleget tenni a következő 12 hónapban a pénzügyi kötelezettségeinek,
• szakmai alkalmasság: azaz a társaság szervezeti felépítése alkalams a vasúti tevékenységre és az megfelelően szabályozott,
• kárfedezeti képesség: azaz a külön jogszabályban meghatározott módon a társaság a felelősségi körébe tartozó baleseti károkat meg tudja téríteni.
• +1 - pályahálózat: a pályahálózat működtetőknek igazolniuk kell, hogy a vasúti pálya tulajdonukban van, vagy a tulajdonos és köztük megfelelő szerződés áll fenn.

(...)

A közlekedési hatóság által végzett vasúti hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai

A közlekedési hatóság (jelenleg Nemzeti Közlekedési Hatóság) által végzett eljárások hatósági díjait a 72/2006. (IX.29.) GKM rendelet foglalja össze, lényegében mint egy árjegyzék.

A vasúti pálya és egyéb vasúti építmények engedélyezésével kapcsolatos díjak esetében a felsorolt alapdíjakból a keskenynyomközű vasutakat kedvezmény illeti meg, a díjaknak csak 30%-át kell megfizetni.

(...)

Rendelet a vasúti járművek üzembehelyezése engedélyezéséről, időszakos vizsgálatáról és hatósági nyilvántartásáról

A nemzeti fejlesztési miniszter 31/2010. (XII. 23.) NFM rendelete a korábbi, részben hasonló tartalmú rendelet helyett újraszabályozza a vasúti járművek engedélyezését, és új elemként jelenik meg az időszakos hatósági vizsgálat valamint a hatósági járműnyilvántartás.

A vasúti járművek engedélyezése során

• elvi előzetes típusengedély,
• előzetes típusengedély,
• típusengedély,
• üzembehelyezési engedély,
• átalakítási engedély

szükséges, a rendeletben meghatározott esetekben és tartalommal.

Újdonság a korábbi jogszabályok után, hogy a járművekhez tartoznia kell egy karbantartással megbízott szervezetnek, amelyet a hatóság a járművel együtt nyilvántart. Természetesen ez lehet (az üzembentartó) vasúti társaság is, más esetben a karbantartási rendszerét a hatóság kérelemre hagyja jóvá.

Szintén új, hogy a járműveknek ezentúl - más közlekedési ágakban már természetesnek elfogadott módon - időszakos hatósági vizsgán is meg kell felelniük. A vontató és személyszállító járművek esetén 4 évente,  más járműveknél 6 évente.

Jelentős és látványos változást jelent, hogy a vasúti járművek hatósági nyilvántartása együtt jár majd a pályaszámok központi kiadásával, azaz megváltozásával. A pályaszámot a jármű üzembe helyezésekor adja ki a hatóság. A keskenynyomközű vasúti járművek esetén 2012. január-március hónapokban kell a nemzeti járműnyilvántartásba való bejegyzést kérni.

Az új pályaszámok az európai 12 jegyű pályaszámrendszernek fognak megfelelni. Például a 490,2005 új pályaszáma 9055 8490 205-1 lesz, az Mk48,2012 új pályaszáma 9855 8488 212-2 lesz.

(...)

Vasúti vizsgaközpont kijelölése

A 338/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet vasúti vizsgaközpontként a KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft.-t jelöli ki.

2011. január 1-től a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő - hatósági vizsgára kötelezett - munkakört betöltők vizsgáztatását e szerv végzi.

(...)

A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának ... szabályairól

A nemzeti fejlesztési miniszter 19/2011. (V. 10.) NFM rendelete mozdonyvezetők esetében 2011. május 15-én, más munkaköröknél 2013. január 1-én lép hatályba, mely a vasúti személyzet képzését és vizsgáztatását alapjaiban meghatározó és megváltoztató jogszabály.

A kialakított rendszer alapja, hogy továbbra is alapképzés-alapvizsga valamint időszakos oktatás-időszakos vizsga jelenti a rendszer gerincét, de a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörökben

• a személyzet képzését, időszakos oktatását csak erre feljogosított képző szerv végezheti,
• a vizsgáztatásokat pedig az erre kijelölt vizsgaközpont: a Közlekedéstudományi Intézet.

Üzemvezetői munkakörök

Külön kiemeli a rendelet az üzemvezetői munkaköröket. A működési engedéllyel, vasútbiztonsági engedéllyel és tanúsítvánnyal nem rendelkező vasúti társaságoknál az ő tevékenységük helyettesíti a biztonságirányítási rendszert, e fokozott felelősségük és képzettségükkel, elkötelezettségükkel szembeni magasabb igény okozza irányukban a kiemelt figyelmet is. Fontos, hogy vasútüzem-vezetői képzésben eleve csak az vehet részt, aki előzőleg általános forgalmi vizsgát tett. Az üzemvezetői munkakörökben foglalkoztatottaknak (és oktatónak) a vizsgaközpont által szervezett időszakos képzésen évente legalább egy alkalommal részt kell venniük.

Alapképzés és alapvizsga

A képzést a képző szerv a jogszabály mellékletében meghatározott témakörökben folytatja, a vizsgaközpont által kiadott vagy jóváhagyott képzési program szerint. A vasútszakmai oktatókra meghatározott követelmények körében a vasútüzemeket is érinti, hogy a járművezetői gyakorlat során a kíséretet a munkáltató javaslata alapján, de a hatóság által is nyilvántartásba vett, legalább 5 év gyakorlattal rendelkező járművezető láthatja el.

Az alapképzést követően a dolgozónak alapvizsgát kell tennie a vizsgaközpont által meghatározottak szerint.

Időszakos oktatás és vizsga

A dolgozóknak a rendeletben meghatározott gyakorisággal és óraszámmal időszakos oktatáson kell részt venniük, és 3 évente időszakos vizsgát kell tenni. Ehhez az előbbiek szerinti képző szervet illetve vizsgaközpontot kell igénybe venni.

A rendelet hatálybalépésekor érvényes szakvizsga, időszakos vizsga és hatósági vizsga érvényessége fennmarad, azok az eredeti érvényességi idejük alatt jogosítanak az adott tevékenység végzésére. A vasúti társaságoknak a rendelet hatálybalépésekor érvényes alapvizsgák, szakvizsgák, időszakos vizsgák jegyzőkönyveit és mellékleteit 6 hónapon belül át kell adniuk a vizsgaközpontnak.

(...)

A mozdonyvezetői engedélyeknek, a kiegészítő tanúsítványoknak, [...] mintájáról