A „transzbörzsönyi” vasút

A vonal története 1920-ra nyúlik vissza, amikor az Ipoly folyó jobb partján fekvő Ipolypásztó község és vasútállomása cseh megszállás alá került.

A Nagybörzsöny-Kisirtáspuszta felől odavezető 600 mm-es nyomtávú iparvasútat a tulajdonos Esztergomi Érsekség többé nem használhatta a börzsönyi erdőbirtokain kitermelt faanyag nagyvasúti feladására (miközben a határváltozások miatt a fa iránti kereslet rendkívüli mértékben megnőtt).

Többféle szállítási mód (pl.kötélpálya) és vasúti nyomvonalterv után végül Kisirtásról a Börzsönyön átvezető, 760-as nyomtávú vasútvonal megépítéséről döntöttek, ami Márianosztra határában csatlakozik a Szobi Kőbánya Rt. „Feketebánya” –Szob MÁV állomás között meglévő, 760-as nyomtávú iparvasútjához.

A vonal három építési periódusban épült meg (1922-1923. Márianosztra - Hármashíd, 1923-1924. Kisirtás – Nagyirtás - Hármashíd-csúsztató, majd 1925 végére a még hiányzó Kanászgödör – Hármashíd vonalszakasz).

1957-ben a börzsönyi vonal visszaépítésre került Kisirtásról Nagybörzsönyig (már 760-as nyomtávval), ezzel létrejött a „transzbörzsönyi” hálózat.

Menetrend szerinti személyszállítás először az 1954 - 1956. években Szob és Márianosztra között indult, majd 1969-től Nagybörzsöny és Nagyirtáspuszta között.

Egy 1974. decemberi vonatbaleset után az akkor az Ipolyvidéki Erdő-és Fafeldolgozó Vállalat Nagymarosi Erdészetéhez tartozó Nagyirtáspuszta - Márianosztra vonalon megszűnt a vonatközlekedés (a pálya ekkora már erősen elhasználódott), ami végül a vonal pusztulásához vezetett.

A vonal felélesztésére (több sikertelen próbálkozás után) végül 2015-ben került sor, amikor a projektgazda Ipoly Erdő Zrt. részben pályázati forrásból, részben önerőből megkezdte a Márianosztra – Nagyirtáspuszta közötti kisvasút turisztikai célú helyreállítását.

2016. június 2-án megtörtént a vonal ünnepélyes átadása, azóta menetrend szerint közlekednek a vonatok, összehangolva a Szob –Márianosztra és a Nagybörzsöny – Nagyirtáspuszta között közlekedő vonatok menetrendjével.

(...)