kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

MÁV Alföldi Kisvasút - A vasútról átfogóan

(Felek Ferenc)



Az Alföldi Első Gazdasági Vasút (AEGV) születése 1894-ben történt meg. A két világháborút megélt, növekvő, egybeolvasztó vasút Magyarország legnagyobb kiterjedésű kisvasúti hálózata volt. Az AEGV 1945.XII.1. dátumú államosításával megszületett MÁV Alföldi Kisvasút (MÁV AK) hálózata legnagyobb kiterjedése idején három fővobalból és négy szárnyvonalból állt. Majd a hálózatot 1971-re felszámolták.

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút születése 1894-ben történt meg. Ekkor – még az ACsEV leányvállalataként – épült meg a Kovácsháza-Kupapuszta (később Cikóhalom) iparvasút, hossza 15.4 km. A csak teherforgalom számára megnyitott vonal 760 mm-es nyomtávolsága lett a mérvadó a hálózatbővítéseknél is. Az 1899-ben megnyitott Kovácsháza-Csaba vonal már a személyszállítást is felvállalta, hossza 55.3 km. Az 1903/1904 években megépült Csaba-Békés-Vésztő vonal megépülte után 1905-ben született a Géza megálló (később Kaszaper)-Tótkomlós vonal, hossza 8.6 km.

Az I. Világháború után folytatódott hálózat bővítésnek köszönhető az 1925-ben megnyílt Géza megálló-Orosháza vonal, 14.5 km és 1926-ban átadott Orosháza-Gyopárosfürdő szakasz, 4 km.

A II. Világháború befejeztével a magánvasút állami tulajdonba került, megszületett a MÁV Alföldi Kisvasút. A hőskorszakban tovább bővült a kisvasút az 1948-ban átadott Tótkomlós-Békéssámson, 11 km és 1949-ben a Pusztaföldvári elágazás-Pusztaföldvár szárnyvonallal, 5.6 km. Szintén 1949-ben lett meghosszabbítva a gyopárosfürdői szárnyvonal Rákóczitelepig, 2.7 km és közforgalomba lett helyezve a Ludad-Tarhos-Vizesfás vonal, 12 km.

A MÁV AK 1949-ben két-két vágánykapcsolattal a Sarkadi és Mezőhegyesi GV-al, ill. az Ókígyósi GV üzemfőnökséggel együtt egy majd 400 km hálózatot alkotott. A nagyvasútra öt helyen lehetett az utasoknak átszállni.

A kisvasút fejlődése, fejlesztése 1959-ig töretlen volt mind a járművek, mind a pályák tekintetében. Majd 1960.X.1.-1971.XI.1. között több szakaszban megszüntették-felbontották.

A sors iróniája, hogy a legelső, cikóhalmi vonal élt a legtovább, 1973-ig.


Az AEGV 1945.XII.1. dátumú államosításával megszületett MÁV Alföldi Kisvasút hálózata legnagyobb kiterjedése idején három fővonalból és ezekből kiágazó négy szárnyvonalból állt:

Fővonalak Szárnyvonalak Vonatok számozása
Békéscsaba-Békéssámson   9001-9099
Orosháza-Mezőkovácsháza   9101-9199
  Orosháza-Rákóczitelep 9201-9299
Békéscsaba-Vésztő   9301-9399
  Mezőkovácsháza-Cikóhalom 9401-9499
  Pusztaföldvári elágazás-Pusztaföldvár 9501-9599
  Ludad-Vizesfás 9601-9699

A MÁV Alföldi Kisvasút 1956-ban:

- 152 km vonalhossz
- 21 db gőzmozdony
- 7 db motoros mozdony
- 1.652,5 t összraksúlyú teherkocsi park
- 49 db személykocsi
- 85.181 t fizető áru
- 1.892.925 db fizető utas  

- 94 fő vontatási dolgozó
- 100 fő forgalmi dolgozó
- 139 fő pályafenntartási dolgozó
- 66 fő műhelyi dolgozó
- 7 fő szertári dolgozó
= 407 dolgozó összesen  

Békéscsaba-Békéssámson vonal története.

A Pusztaföldvári szárnyvonalak története.

Az utolsó pillanatok - Békéscsaba bontása.


(Felek Ferenc, 2014.01.14., 2014.12.16.)

Legutóbbi módosítás: 2015-01-08 21:59

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV