Hódoséri (Vinyei) Erdei Vasút

(Szűcs Zoltán József)

A vasútvonalat az Eszterházi uradalom építette 1917-ben, lóvontatásra, 1920-ban gőzüzemre adták be a kérelmet. A 760 mm nyomtávolságú kisvasút a vinyesándori fatelepről 9 km hosszan vezetett a Hódos-ér völgyében a Kék-hegy alatti Imremajorig (ma Ménesjáráspuszta, Kisszépalmától kb. 2 km északra).

A gőzvontatásra áttérés után a nagyvasút a szintbeli kereszteződés helyett aluljárón szerette volna átvezetni a kisvasutat, meg is tervezték, a kisvasút azonban időt húzott, majd 1927-ben közölte, hogy az erdőt letermelte, a vasúton egyelőre nem lesz számottevő üzem, így az aluljáró lekerült a napirendről. A fakitermelő vállalkozók áttelepülése miatt a vonal felső 4 km-es szakaszát elbontották.

1927 és a II. világháború vége között nincsenek információk a vasút működéséről, lehet, hogy használaton kívülre került.

1947-ben, majd 1955-ben részletes tervek készültek a felbontott szakasz visszaépítésére, az imremajori csikótelep és Porva község kiszolgálásra, de hitelhiány miatt az építkezés nem valósult meg.

1951-ben a vasút üzemen kívül áll, szeptembertől az ERDŐKÉMIA kőbányáiból történik kőszállítás, melyet a kőbánya vállalat az erdei vasút vonalának alsó 1500 méteres szakaszán saját lovaival és kocsijaival bonyolít le.

1952-ben tervek készülnek az ugodi kőbánya kisvasútjának újjáépítésére, ennek sínanyagát a hódoséri vasút bontásából kívánják biztosítani. Megállapítást nyer, hogy a hódoséri erdei vasút talpfáinak 40-50%-a teljesen elkorhadt.

1956-ban 400 tonna fát, és 120 tonna követ szállított.

1959-ben a hódoséri erdei vasút adatai:

üzemi hossz: 6 km
felépítmény: 9,3 kg/fm
engedélyezett tengelynyomás: 3,0 tonna
legkisebb ívsugár: 30 méter
legnagyobb emelkedés: 25 ezrelék
engedélyezett sebesség: 15 km/óra

1958-ban új végrehajtási utasítás készül az EV/MÁV kereszteződésére. 1959-ben a vonal már forgalmi adatok nélkül szerepel egy bakonyi erdei vasutakkal foglalkozó iratban.
1960-ban a vasút helyén erdészeti feltáróutat terveznek. A terviratban szerepel, hogy az erdei vasút felépítménye és műtárgyai teljesen leromlottak, így a vonalat már lóvontatással sem lehet tovább üzemben tartani. A vasút felújítása ellen szól, hogy a hozzá kapcsolódó gyűjtőutak erdészeti járművekkel megközelíthetetlenek, ami egy újjáépítés után is nagyban megnehezíti, valamint költségessé teszi a szállítást. Az útépítés a kisvasút bontásával egyetemben a következő évben megkezdődik.

(Moór Attila kutatási adataival kiegészítve)