A Lillafüredi Állami Erdei Vasút története

(Szűcs Zoltán József)

Már a század első évtizedében tervezték a Bükkben lévő kincstári erdőbirtokokból a fa szállításának könnyebbé tételére kisvasút építését, de az I. világháború kitörése ezt megakadályozta. A trianoni békeparanccsal azonban egy csapásra "külföldre" kerültek a felvidéki és erdélyi rengetegek. A bükki kisvasút építése a hazánk területén maradt erdőségek kiaknázása miatt újból előtérbe került és szabad utat kapott. A engedélyokiratot 1920. február 24-én adták ki, ekkor kezdődött meg az építkezés. 

Vonataink mozdonyai
Fotó: Chikán Gábor (2005.01.28.)

1920. november 4-én futott végig a vonalon az első, fát szállító tehervonat.

A Szinvavölgyi Erdei Vasút a Miskolc-Fáskert - Diósgyőr - Lillafüred - Garadna vonalon haladt, 17,7 km hosszban. A 15,3 kg/fm tömegű síneket tölgy talpfákra, a talpfákat kohósalakba fektették. A Garadna völgyében az alsóhámori mélyvölgy fölött ívben fekvő, három betonpillérre támaszkodó 64 méter hosszú viaduktot építettek. Lillafüred felett és alatt egy-egy 110 méter hosszúságú alagutat fúrtak, és Garadna felé még egy hidat emeltek. A legnagyobb emelkedőt 39 ezrelék, a legkisebb ívsugár 30 méteres volt.

A forgalom számára két MÁVAG gyártású négycsatlós gőzmozdonyt és huszonhét nyitott, forgózsámolyos teherkocsit vásároltak, a telephely Majláth állomáson épült.

1921-1922-ben építették a szárnyvonalakat. Elsőképp a 3 km-es Majláth - Ládi fatelep vonalat, mellyel megteremtették a fővasúttal való összeköttetést. Utána készült a Lillafüred - Kerekhegy vonal, melyen ma már nincs forgalom, de a vonal és a vágányzat nyomai még fellelhetők. A következő szakasz a 11 km -es Diósgyőri Papírgyár - Mahóca szakasz volt Parasznyai szárnyvonal néven. Majd a 4,4 km-es Tatárároki szakasz épült meg a Ládi fatelep - Vásárhelyi rakodó között. Itt 55 ezrelékes emelkedés is előfordult.

1924. május 3-án indult a személyforgalom. Kezdetben a teherkocsikra padokat szereltek, s készen állt a nyitott, nyári személykocsi.

1927-ben megkezdődött a Palota Szálló építése, ezzel kilátásba került a személyforgalom fejlesztése. Ekkor készült Miskolcon a Fáskert - Szent Anna Templom szakasz a bevezető vonal hosszabbításaként. Lillafüreden állomásépületet emeltek, a salakágyazatot kavicságyazatra cserélték.

1929-ben a GANZ gyárból két B5 típusjelű, ABamot 1 ; ABamot 2 pályaszámú motorkocsit vásároltak, hozzávaló pótkocsikkal. Az öt mellékkocsiból kettőt a GANZ, hármat a Kistarcsai Vagongyár épített. Az egyik pótkocsit szalonkocsiként építették. Egy másikban pedig poggyászszakasz is volt. Ugyanekkor kezdték használni a Lillafüredi Állami Erdei Vasút nevet a Szinvavölgyi helyett.

1934-ben a Tatárároki vonal forgalmát kedvezőtlen vonalvezetése miatt megszüntették, a pályát elbontották.

1938-ban 126.611-en utaztak a vasúton, a szállított áru 103.027 tonnát tett ki.

1940-ben az egyik motorkocsit Ganz-Jendrassik dieselmotorral szerelték fel. Ebben az évben épült a Parasznyai szárnyvonal 4 km-es folytatása, a Mahóca - Taksalápa szakasz.

1946-1947-ben érte el mai kiépítettségét a Parasznyai szárny, elérkezve Farkasgödör - Örvénykőre.

Városrendezési okok miatt az új személyforgalmi végállomás a Kilián-északhoz került. A Szent Anna templomhoz vezető vonalat felszedték.

Az 1950-es évek elején a hagyományos fa mellett a salakképző anyagként használatos dolomit szállítása is megindult a Vasműbe. A Nagyvasúti átrakóhoz a Márta akna szenét szállították. Ekkor került a vasútra a 447,401 pályaszámú négycsatlós szerkocsis gőzmozdony. Jelenleg a majláthi telephelyen látható. Időnként nosztalgiaszerelvényeket továbbít. Öt darab C-50-es motor is érkezett, de már csak kettő, a C02-407 és a C02-405 van a vasúton, az utóbbi csak tartalék, az előbbi is csak üzemi menetekben fut.

1972-ben állították le az utolsó gőzmozdonyt, azóta kizárólag dízel üzemű a vasút.

1980-tól a szén és a kő szállítása megszűnt, de nem teljesen, a szén csak irányt változtatott, a fővasúti rakodótól a papírgyárig utazott. A nyolcvanas évek közepén bevezették a földgázt a gyárba, attól fogva az átmenő teherforgalom megszűnt, csak a kitermelt fát szállították. De azt is egyre kevésbé.

Ugyancsak 1980-ban selejtezték az időközben A02-601 -re átszámozott ABamot 1 pályaszámú motorkocsit. Az A02-602 (eredetileg ABamot 2) még évekig üzemben volt, de később csak a majláthi motorszínben álldogált. Manapság a Széchenyi Hegyi MÁV kisvasúton található, felújítva, légkompresszorral ellátva. ABmot 2 pályaszámon. Szintén itt vannak a pótkocsik is.

1961-ben érkezett az első Mk48 sorozatú mozdony a vasútra, majd a 70-es években néhány mechanikus erőátvitelű gép is a felszámolt MÁV kisvasutakról. Ma négy darab hidraulikus Mk48,2 itt D 02 sorozatú, szolgál a vonatok továbbítására. Ez sajnos szinte csak személyvonatokat jelent, a teherforgalom az 1980-as évek végétől kezdődően gyakorlatilag megszűnt.

A vonal személykocsii egyedi jellegűek, más vasúton nem találhatók, egy típus kivételével. A jól ismert Bax kocsik itt is megjelentek, a motorkocsiért és a pótkocsikért cserében 1990-ben érkeztek a Gyermekvasútról, de a sík vonalakra tervezett kocsik az emelkedőben nehezek az Mk48-asok számára.

1994-95-ben Miskolc városa felújíttatta az egykori MDV vonalon közlekedő 1-es villamos pályáját. A kisvasút - villamos szintbeni kereszteződést ekkor kibontották, a Ládi fatelepre vezető vonalat felszedték. A fővasúttal való kapcsolat és a fa szállításának lehetősége 55 év után véget ért.

A kisvasút az 1-es villamossal könnyen megközelíthető a pályaudvarról, de a végállomástól nincs messze a diósgyőri vár romja sem, ahová sétálóutcán lehet eljutni a főúttól.

További információk: http://www.laev.hu/