Pankaszi mozdony parkvasúti méretben

2021.01.01 (Sütő Gábor)

Fotó: Nagy István (2019.07.28.)

Munkában az MD40-es mozdony
Fotó: Sütő Gábor (1997.)

A pankaszi téglagyár

A néhai gyár területén ma erdő nő, a természet a területet visszaette. Csak a közel 60 méter magas kémény dacol az elmúlással, s fölötte ma nem füstzászló látható, hanem a mai korunk fontos eszközei, antennák. A gyár maradványai nem látogathatók, rendőri megfigyelés alatt vannak. Veszélyes és tilos bemenni, és ott tartózkodni, mert kényelmetlen a következmény, és jöhet a magyarázkodás, mentegetőzés.

A gyár kisvasúti rendszere három féle nyomtávval rendelkezett. A 760 mm-es egy kilométer hosszú volt, és állandó lejtéssel Pankasz vasútállomásra (MÁV 25. vonal, Celldömölk – Zalaegerszeg - országhatár szakaszának 1000-dik szelvényében – azaz éppen 100 km-re Celldömölktől) vezetett déli irányban. Az 500 mm-es hálózat a belső anyagmozgatási (prés, szárító, kemence, tároló közötti szállítás) feladatokat látta el. A 600 mm-es „bányakuli” egy kilométer hosszúságban, nyugat felé futva, az agyag beszállítást végezte, három csilleszerelvénnyel, ezeket felváltva használták. A „bányakuli” vonalát a kétezres évek elején bontották el, a csillék máshová kerültek, reméljük nem a kohó gyomrába, a mozdonyt a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület egyik tagja, Kelemen Zsolt vásárolta meg, majd a KBK Egyesület tulajdonába került. A Kemencei Erdei Múzeumvasút egyik féltett kincse, gondos kezek vigyázzák és üzemeltetik, gyakran fut a vonatok élén.

A bányavasút utolsó mozdonyvezetője „M úr” azaz Magyi István úr legendásan bohém, egykori barátom, korábbi munkatársam örök álmát alussza a nagyrákosi temetőben, és sajnos Zsolt is a túlvilági kisvasutakon vonatozik már…

Miért a Pankaszi mozdony? 

A kisvasutak iránti intenzív érdeklődésem a ’90-es évek közepe táján indult, az 1:10-es méretarányú modellek ötlete akkor fogant meg, játékként indult, de szenvedélyemmé vált. Negyed század alatt nagyon sok érdekes vasútmodell készült el, kiállításaink és bemutatóink száma –becslésem szerint- kétszáz körül jár. Tagságom a KBK-ban 1998-as, az eltelt 23 évben sok-sok mindent megosztottam modellezéssel, kisvasutakkal kapcsolatban, a legkülönfélébb információkat. A KBK füzetek gyűjteménye ma is könyvespolcunk értékes darabja. Sajnos, bár természetesen részemről is érthető, hogy e kinyomtatott, kézbe vehető hagyományos formát ma már az azonnali internetes információ váltotta fel.

A Magyar Vasúttörténeti Park, azaz a Füsti (továbbiakban: Park) a Kerti Vasutak Nemzetközi Találkozóján, szinte minden alkalommal, meghívással, részt vettünk, az 1:10-es modelljeinkkel és pályával. Ez a program a Park személyszállító kisvasútjának elkészülte óta minden évben megrendezésre kerül. Mindig érdeklődéssel figyeltem a 184 mm nyomtávú mozdonyok, kocsik működését, elsősorban az akkumulátoros mozdonyok felé fordultam. A szándékot elhatározás követte, hogy legyen ilyen mozdonyunk! No de milyen? Kisvasúti vagy nagyvasúti? És melyiket válasszuk?
Első munkának a parkvasúti nyomtávra mindenképpen egy egyszerű szerkezetű, kéttengelyes, de azért mutatós mozdonyszekrényű járómű kívánkozott.
Ugye most mindenkinek beugrik a C-50 ? Nos, ezúttal (még) nem őt választottuk.
A választás a néhai pankaszi téglagyár „bányakulijára” esett.  Az MD-40-esek között különleges meghosszabbított főkeretű mozdony, egyszerre tartozik otthonomhoz az Őrséghez, és KBK-hoz! Kemencén szép új, de jellegéhez és történeti értékéhez illeszkedő, igazán izléses mozdonysátrat kapott, jobb oldalán a nap hevétől védő függönnyel. Első látásra szívembe lopta magát a vöröses-bordó mozdonyszekrény és a főkeret szürke-fekete színvilága. Minden elismerésem a megálmodónak és a magvalósítóknak!

Kertes vidéki házunk hosszú, de szűk udvarral rendelkezik, két oldalról is melléképületekkel. Először is újabb vasutat kellett építeni a meglévő 76 mm-es mellé, 184 mm-es parkvasutat!
8x20 mm-es lapos acélok „U” alakú fémaljakkal összehegesztve alkották a felépítményt, amit kavicsába fektettünk, a 184 mm-es szabvány szerint.

Első járóművünk e pályára egy bölcsővázas négytengelyes kocsi lett. A próbajármű azonnal hasznos lett, kézi erővel mozgatva közelítette a tüzelőt a tárolótól a lakás felé. Tehát megvalósult háztáji, „udvari” GV!

A pankaszi kismozdony kicsinyítése 1:3-as hosszléptékben történt. A megfelelő rajzok-méretek fotók elkészítésében köszönet illeti Tibit vagy ahogy ismerjük Bacsit. Bár az 1:3-as kicsinyítésnél a nyomtávkicsinyítésnél a nyomtáv nem változhatott 200 mm-re, mert így csak itthon közlekedhetett volna, saját pályán.

A kismozdony, tehát a parkvasúti MD-40-es építése a kerekek kialakításával kezdődött esztergapadunk segítségével. A tengelyek 20 mm-es köracélból készültek. Dupla csapágyazásuk van, a rugózást csavarrugók adják meg, menet közben láthatóan, érezhetően nyugodt futást eredményezve. A mozdony burkolatai a motortér, vezetőállás, alvázburkolatok 1-3 mm-es fémlemezből bonthatóan, modulosan, szerelhetően lettek kialakítva. A szegecselés (számlálva) pontos és arányos. A fülkeablakok, a kis modellekhez hasonlóan, plexi lemezből készültek. Az ütköző-vonó készülék mindenben az eredeti kicsi változata, könnyen kapcsolható hozzá bármilyen vontatmány.

Mozdonyunk kezdetben csak kiállítva, meghajtás nélkül, mutatkozott be kisvasúti napokon, Csömödéren és Kemencén is, egyelőre csak guríthatóan.

KBK-KEMV 2244,4123 psz. mozdony 1:3-ban
Fotó: Szűcs Zoltán József (2019.07.27.)

A Park munkatársaival az évek során kialakult jó kapcsolat, szakmai segítség révén folytatódott a jármű további építése. A meghajtást tengelyenként 1-1 db. 24 V-os, 350 W-os, 400 /perc fordulatú elektromos motorok látják el párhuzamos kapcsolásban. Az energiát 2 db. sorba kapcsolt 12 V 80 Ah (amperórás) munka-akkumulátorok adják. Vezérlése P.W.M. rendszerű szaggatós szabályzóval lehetséges, amely folyamatos szabályozást és irányváltást is ad. Jellemző, hogy a 24 V-ot nem igénybe véve, a mozdony terhelés nélkül, már 4-5 Volton megindul. A kezeléséhez műszerekkel ellátott kicsi pult készült voltmérőkkel, ampermérővel, kapcsolókkal (világítások, jelzőkürt). Az elektromos egységeket bizonyos szempontból túlméreteztük, erős vezetékek, kötések biztosítják a biztonságos üzemeltetést. Ez a későbbiekben igazolódott a használat során.

Az elmúlt esztendő szeptember 20-án, szép vasárnap, a Park a Park kerti vasúti nyílt napján került sor az igazi bevetésre. Gépkocsin utasterében részben szétszerelve érkezett a Parkba, és a nyitási időre összeállt minden. Vezérlőkocsit a Park biztosított, egyelőre csak próbakörre.

Megvallom, amikor elkészültek az 1:10-es járműveink, rengeteget bukdácsoltak, elakadtak, nehézkesen működtek, de mégis sikeresek voltak, a teljesen kézi munkával készített C-50-es, 357-es gőzmozdony és társaik.

A hajtányozással ugyanígy voltunk, a hibákkal, módosításokkal kellett állandóan szembenéznünk. Miután a rövid ideig tartó lehetőségek sajnos elbuktak, akkor gondoltunk a kerti, illetve parkvasúti járművekre.

Az első köröket a parkban, óvatosan, kissé félve tettük meg. Hol lesz az első baki, hol esünk ki, hol maradunk fekve. Ez nem történt meg az üzemkészség 100%-os lett! A délutáni órákban kocsit is kértünk és beszálltunk az utasszállításba.

Összességében kb. 10-15 kört tettünk meg. Az akkumulátorok alig merültek valamicskét, a motorok szinte nem is melegedtek. Kis mozdonyunk minden szempontból kompatibilis volt a Park rendszerével, űrszelvény, nyomtávolság, szerkesztési szempontok szerint.
Délután fél ötig üzemeltünk utasokkal is, amikor fájó, de el kellett köszönnünk a Parktól és hazaindulnunk.

A vírustól bezárt világban, amibe kerültünk immár ősztől a második hullámot próbáljuk túlélni.

Ismét műhely és elkezdődött a vezető részére rendszeresített, egy ülőhelyes vezérlő-fékes kocsi építése. A barna-fekete lórészerű kocsi mechanikus kéziféket kapott lábszőnyeggel, kényelmes „doboz” üléssel. A racsnis kézifékkel lassítható, fékezhető a vonatunk. amely áll a mozdonyból, a vezérlő kocsiból és a 2-3 fő szállítására alkalmas bölcső kocsiból.

Hogy mit szeretnénk 2021-től? Talán vége lesz ennek a félelem teli körülménynek. Talán újra gördülhet minden a kötöttpályán mindenféle nyomtávon: a Parkban, Kemencén, Csömödéren, Kisrákoson, szinte mindenhol. Múljon el a félelem, legyünk újra együtt.

Kisrákos, 2021. február 12.
Sütő Gábor és Zoltán