kisvasut.hu
Vasúttörténet
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink




English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

A pusztakakasszéki mezőgazdasági vasút

2022.05.23 (Bede András)



A pusztakakasszéki mezőgazdasági vasút - a Szegvári Gazdasági Vasút ősének - rövid története.

Nagymágocs

Nagymágocs
Fotó: képeslap

A kisvasút tulajdonképpen a későbbi Szegvári Gazdasági Vasút őse volt. A XIX. század végéig egyes nagybirtokok Magyarországon már olyan mértékben fejlődtek, hogy szükségessé vált szállítási gondjaik megoldásához kisvasút létesítése a legközelebbi vasúti állomásig. Ekkor szánta el magát a nagymágocsi Károlyi uradalom is vasútépítésre. A Vásárhely – Orosháza vonal esett a birtokhoz legközelebb, így itt kívántak rakodóvágányt építeni a vasút 1284/88 szelvényei között, amihez azután kisvasutat csatlakoztattak. A rakodóvágányra a magyar királyi kereskedelemügyi miniszter 17105/1899. szám alatt adott ki engedélyt és a neve Pusztakakasszék megálló-rakodóhely lett.

A kisvasút engedélyezési eljárását, a közigazgatósági bejárást 1899. február 28-án tartották meg. Csongrád Vármegye közigazgatósági bizottsága június 26-án tartott ülésén vette tudomásul, hogy a kereskedelmi miniszter engedélyt adott a vasútépítésre. Szentes város érdekeit viszont sértette a kisvasút létesítése, mert a város régóta tervezte a Szentes – Orosháza vonal építését, amihez elsősorban Károlyi gróf támogatására számított. A város vezetői úgy vélték, hogy hosszú időre elhalasztódik a nagyvasút ügye, ha az uradalom saját vasutat épít. Az uradalom szándéka azonban az volt, hogy a kisvasutat elbontja, ha a nagyvasút megépül. A keskeny-nyomtávolságú, 600 mm-es mezőgazdasági vasút engedélye 15 évre szólt. A pálya 7 kg/m-es sínekből épült és 10 km/h legnagyobb sebességet engedélyeztek rá. Az egy méter hosszú talpfák 20 cm-es kavicságyban feküdtek. A legkisebb ívsugarat 50 méteresre tervezték. A vonalon gőzmozdonyos üzem volt. Érdekesség, hogy a Károlyi-uradalom által 1899-ben vásárolt kéttengelyes gőzmozdony az 1930-as években Ausztriába került, és a mai napig üzemképes állapotban megvan a Bécs melletti Freiland múzeumvasútján.

Kéttengelyes gőzmozdony, mely egykor a Pusztakakasszéki MGV-n szolgált.

Kéttengelyes gőzmozdony, mely egykor a Pusztakakasszéki MGV-n szolgált.
Fotó: Internet

A vasúti pálya a nagymágocsi számtartói tiszti lak mellől indult, majd 1,5 km-es utat megtéve ért a Szentes – Orosháza útra és mellette haladt a 90/91-es szelvényig. Itt keresztezte a közutat és a kakasszéki pusztán, a majoron át vezetett egészen a nagyvasúti átrakóig. A vonal teljes hossza 13,1 km volt. A vasútépítés következtében javult az uradalomban a szállítás és lehetőség nyílott 500 kataszteri hold szőlő telepítésére, 600 kataszteri holdon cukorrépa, 200 kataszteri holdon cirok és 200 kataszteri holdon kender termesztésére is. 

1906-ban megvalósult a szentesiek régi álma: Szentes és Orosháza közötti vonalon január 4-én, az abból kiágazó Fábiánsebestyén – Árpádhalom szárnyvonalon pedig ugyanezen év december 5-én indult meg a vasúti forgalom. Ezt követően a Károlyi uradalom a mellékvonal Lajostanya állomásáig is megépítette 600 mm nyomközű kisvasútját. Mivel ezen az útirányon át sokkal célszerűbb volt az uradalom termékeinek szállítása, ezért a pusztakakasszéki vonal elvesztette jelentőségét. 1912-ben a Nagymágocs-Orosháza út kiépítésekor igénybe vették a párhuzamosan futó kisvasutat kőszállításhoz, ezután az uradalom hamarosan felszedte Nagymágocs-Pusztakakasszék között a keskeny nyomközű pályát. A kikerült sínanyagból mellékvonalakat építettek: az uradalom további területeit kötötték be a kisvasúti hálózatba.


1913-ban a nagyvasúti rakodóvágány gróf Zelénszki Róbert nagybirtokos tulajdona lett. Az új tulajdonos nem újította meg Pusztakakasszék megálló rakodóhely bérletét, ezért azt a MÁV 1933-ban elbontotta. Ezt követően csak megállóhelyként működött, nevét a II. világháború alatt változtatták. 1978. május 28-ig, a megszüntetéséig szolgálta a személyforgalmat.

A kisvasút Nagymágocs – Lajostanya és Nagymágocs – Lajosszállás szakasza továbbra is üzemben maradt a nagymágocsi Állami Gazdaság kezelésében és az 1960-as években szűnt meg.

Legutóbbi módosítás: 2022-05-23 20:32

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV