25 éve szűnt meg a Mogyorósi Tanbánya vasútja

2019.08.04 (Molnár Márk)

Nem volt jelentős vonalhosszú, a járműállomány sem volt különleges de ez volt az utolsó bányavasút a dorogi szénmedencében, sőt annak is a peremén amely a kitermelt szén elszállítására szolgált.

Vonat az átrakón
Fotó: Gróf György (1989.03.24.)

Mogyorósbánya környékén 1812-ben kezdődött az oligocén korú szén bányászata, 1883 táján a bányászatot felhagyták, eddig tizenöt akna mélyült le. 1920-ban megkísérelték a terület újranyitását de erre végül csak 1942-ben került sor.

Lemélyült az I. és II. lejtakna de két év múlva a háború fronteseményei miatt az aknák víz alá kerültek, újranyitásukra csak 1945-ben került sor. Az államosítás után az aknákról keletre megépült a III., IV., V., VI. lejtakna 1952-ig, utóbbiban 1954-ben tanbányát hoztak létre, a többi aknát 1957-59 között bezárták. A tanbánya utolsóként az országban 1993-ig működött majd betömedékelték.

Az 1942-es újranyitás során a termelvényt kötélpályával szállították a MÁV 4. sz. vonalának Mogyorósbánya megálló- rakodóhelyére a fából készült bunkerokhoz. 1946-ban épült ki a 2 km-es 580 mm nyomtávolságú vasút és a fémszerkezetű szénbunker. A vasút felszíni szakaszán az utolsó időszakban két darab MD40-es vontatta a bányacsilléket, a bánya alapvágatán két El9 akkumulátoros bányamozdony dolgozott. A dízelek meghibásodása esetén a két El9-est vontatták fel a lejtaknán és párban fordultak a rakodóhoz. A bánya leállása után egy évvel a felszíni vasút is felbontásra került, a két MD40-es pedig egy tatabányai ócskavas telepre. A KBK tagjai próbálták megvásárolni a két mozdonyt de irreálisan magas árat kért érte a telep tulajdonosa. Később a telep megszűnésekor a mozdonyok is újrafeldolgozásra kerültek sajnos. A rövidke vasútból egy útátjáróban maradt sínpár tekinthető meg napjainkban az egykori mrh. közelében egy kőfaragó műhelybe vezető úton.