Kemencei Erdei Múzeumvasút oldal logo
Látnivalók, programok
Kemence
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Programok
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Üzemeltető
Szállások
Látnivalók
Támogatók
Elérhetőség
Cikkarchívum
Képtár
Linktár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

A környező települések bemutatása



Kemence krnykn szmos falu tallhat, ahov rdemes elkalandozni egy vrromrt, egy kellemes termlfrdrt avagy egy vzimalomrt, ha idnk engedi s szeretnnk jobban megismerni e gynyr tj termszeti adottsgai mellett az emberi kz alkotta emlkeket is.

Kilátás a nógrádi várból a Börzsöny felé

Kilátás a nógrádi várból a Börzsöny felé

Bernecebarti
Kemence szaki szomszdkzsge, egyben Pest megye legszakibb teleplse. 1928-ban jtt ltre Bernece s Barti kzsgek egyestsvel. A falu ltnivali kzl meg kell emlteni a Templom-hegyet. A ma is ll XVI. szzadi eredet, rszben romn stlus memlk templom ugyanis egy kori fldvr helyre plt, melynek sncai ma is kivehetk. A Szchenyi utcban tallhat a tjhz. A kzsg temetjben tallhat az Ipoly vidk hres betyrjnak, Sisa Pistnak a srja. Emlkt szmos legenda, jsgcikk, csendrsgi irat rkti meg. A falubl indul Deszks vlgyben haladt a Bernecebarti Erdei Vast, mely 1970-ben sznt meg.

A telepls honlapja: www.bernecebarati.hu

Disjen
A Brzsny tloldaln tallhat kzsg elssorban strandjrl nevezetes. A falu hatrban horgszt tallhat, melynek kzelben 173-ban Marcus Aurelius rmai csszr vvott csatt a barbr trzsekkel. Az esemnyt a t melletti emlkm rkti meg. A kzsg fltt tallhat a Svb Sndor ltal pttetett szecesszis stlus egykori uradalmi kastly, mely ma rehabilitcis gondoz intzetknt mkdik. Fontos turisztikai kzpont, vasti csompont. A kzsgtl nyugatra tallhat Mzsahztl indult a Disjeni Erdei Vast, mely 1976-ban sznt meg.

A telepls honlapja: www.diosjeno.hu

Drgelypalnk
A kzsg felett tallhat Drgely vra, mely Szondi Gyrgy s 150 fs csapata hsi kzdelmeirl (1552. jlius 6-10.) vlt hress. (A vr Nagyoroszibl is megkzelthet.) A kzsg terletn Drgelyvr eleste utn erdtemplom mkdtt; ebbl ered a Palnk teleplsnv.

A telepls honlapja: www.dregelypalank.hu

Gygy (Dudince)
Ipolysgtl (Sahy) 14 km-re szakra tallhat kisvros melegvizes strandjrl nevezetes.

A strand honlapja: www.kupeledudince.sk

Hont
Az egykori Hont vrmegye nvad teleplse, helyn az korban vr llott. Meglep mdon egykoron a megye szkhelye. A kzsg nyugati szln tallhat a Honti-szakadk, mely az s-Ipoly munkjaknt ltrejtt 20-25 mter mly szurdokvlgy. Az Ipoly a kzsg mellett szablyozatlan, kanyargs medr. A krnyez, szmos botanikai ritkasggal rendelkez rtek a Duna-Ipoly Nemzeti Park rszt kpezik.

A telepls honlapja: www.hont.hu

Ipolydamsd
A Duna-balparti kerkprt vgpontja, az Ipoly-vlgyi kerkprforgalmi tengely kiindulpontja. A kzsg fltt ll Damsd vra, amely a trk idkben pusztult el. A kzsg mellett 1945-ig lland khd llott. A bs-nagymarosi ptkezsekkel kapcsolatban az 1980-as vek kzepn ideiglenes hidat ptettek jra a folyn, amely idszakos hatrtkelhelyknt funkcionlt. Az Ipoly radsa 2000-ben slyosan megronglta, ezrt elbontottk. jjptsre remlhetleg hamarosan sor fog kerlni. A tervek szerint itt fog a Duna balparti kerkprt tvezetni Szlovkiba.

A telepls honlapja: www.ipolydamasd.hu

Ipolysg (Sahy)
Az als Ipoly-vlgy egykori kzpontja, Hont vrmegye egykori szkhelye a ma Szlovkihoz tartoz kisvros. Nevezetessge az egykori megyehza (amelyet felgyjtott Sisa Pista, a krnyk hajdanvolt hrhedt betyrja), valamint az aptsgi templom. A telepls lakossgnak tbbsge magyar nemzetisg, ezrt nem jellemzek a nyelvi problmk.

A telepls honlapja: http://hu.sahy.sk

Ipolyszakllos (Ipel'sk Sokolec)
A Tsval szemkzt tallhat telepls szp pincesorrl nevezetes.

Mrianosztra
Neve a latin -Maria nostra- (Mi Mrink) kifejezsbl ered. A kzsg nevezetessge a XV. szzadi gtikus szentllyel rendelkez, barokk katolikus templom, s az 1352-ben Nagy Lajos kirly ltal alaptott plos kolostor, amit 1786-ban II. Jzsef feloszlatott. Az plet 1854 ta fegyhzknt szolgl. A telepls a 2007/2008-ban jjptett BrzsnyiKisvast vgllomsa.

A telepls honlapja: www.marianosztra.hu

Nagybrzsny (Deutschpilsen)
Az rpd-kori telepls az 1500-as vekben szabad kirlyi vros is volt. Hrnevt egykori aranybnyszatrl kapta, melyet elssorban a XIII. szzadban beteleptett szszok mveltek. A falu hatrban ll a XIII. szzad elejn ptett romn stlus Szent Istvn templom, haznk egyik kiemelked ptszeti emlke.
A falukzpont fel haladva a kvetkez ltnival a gtikus stlus bnysztemplom. Mellette a tjhz, mely egy egykori szsz bnysz laksa.
A kzpontban tallhat a klasszicista evanglikus templom, valamint a mkdkpes vzimalom, melybl haznkban csak hrom tallhat (Nagybrzsny, rvnyes, Tristvndi). A kzsg vgn tallhata Nagybrzsnyi Erdei Vast vgllomsa, melynek vonala jelenleg Nagyirtsra (Szent Orbn fogad) vezet, de remnyeink szerint hamarosan Szobig jrhat lesz.

A telepls honlapja: www.nagyborzsony.hu

Nagyoroszi
A kzsg Drgely vrrl s rmai katolikus templomrl nevezetes. A kzsgbl erdei vast indult a Deszks-vlgy fel, mely 1945 s 1950 kztt sznt meg. A falu fltt a hegyekben tallhat a Welkheim vadszkastly, mely ma az Ipoly Erd Rt. kezelsben lev szlloda.

A telepls honlapja: www.nagyoroszi.hu

Ngrd (Novohrad)
A telepls mr a honfoglals eltt is lakott volt, Anonymus is emltst tett rla. Ngrd megye nvad teleplse. Vra X. szzadi eredet. A tatrjrs ta kvr. A trk hdtsok alatt tbbszr is gazdt cserlt, vgl 1685-ben lporraktrt egy villmcsaps felrobbantotta. A megszll trk csapatok ezutn lerombolva sorsra hagytk. A vr alatt tjhz tallhat.

A telepls honlapja: http://nograd-var.hu/index.htm

Percsny
Kemence dli szomszdteleplse. A kis kzsg egyedlll pincesora jelent ltnivalt. A kzsg kzpontjban strand tallhat. A teleplstl dlkeletre tallhat Salgvr romja (ami nem azonos a Salgtarjn mellett lv vrral). A Nyugat-brzsnyi trk egyik kiindulpontja.

A telepls honlapja: http://perocseny.hu

Szalka (Salka)
A telepls Letkssel szemben tallhat az Ipoly foly tloldaln. Hont vrmegye egyik legrgibb teleplse, mely 1754-ben mezvrosi jogot is kapott Mria Terzitl (amit 1888-ban vesztett el). Temploma, klvrija, s tmenti szobrai jelentenek ltnivalt az ideltogatk szmra. Kocsmiban mg mindig nagyon olcs a sr.

Szob
A telepls a trsgben fontos kzponti szerepet tlt be, 2001-ben vross is avattk. Itt tallhat a Brzsny Mzeum, amely megismerteti a ltogatt a hegysg lvilgval, kulturlis rtkeivel. A Duna-parton tallhat Lunczenbacher kastly ma gimnzium. A telepls fontos kzlekedsi csompont, vasti hatrtkelhely, a 2008-ban jraindult Szobi Gazdasgi Vast (Brzsnyi Kisvast) kiindul pontja.A Dunn rven lehet tkelni. Hres gazdasgi zeme a szrpgyr. A kzsg krnykn rengeteg barackltetvny tallhat; rskor egyes ltetvnyeken "Szedd magad!" akci keretben lehet olcsn gymlcst vsrolni. a Nagybrzsnyi Erdei Vast vgllomsa, melynek vonala jelenleg Nagyirtsra (Szent Orbn fogad) vezet, de remnyeink szerint hamarosan Szobig jrhat lesz.

A telepls honlapja: www.nagyborzsony.hu

Nagyoroszi
A kzsg Drgely vrrl s rmai katolikus templomrl nevezetes. A kzsgbl erdei vast indult a Deszks-vlgy fel, mely 1945 s 1950 kztt sznt meg. A falu fltt a hegyekben tallhat a Welkheim vadszkastly, mely ma az Ipoly Erd Rt. kezelsben lev szlloda.

A telepls honlapja: www.nagyoroszi.hu

Ngrd (Novohrad)
A telepls mr a honfoglals eltt is lakott volt, Anonymus is emltst tett rla. Ngrd megye nvad teleplse. Vra X. szzadi eredet. A tatrjrs ta kvr. A trk hdtsok alatt tbbszr is gazdt cserlt, vgl 1685-ben lporraktrt egy villmcsaps felrobbantotta. A megszll trk csapatok ezutn lerombolva sorsra hagytk. A vr alatt tjhz tallhat.

A telepls honlapja: http://nograd-var.hu/index.htm

Percsny
Kemence dli szomszdteleplse. A kis kzsg egyedlll pincesora jelent ltnivalt. A kzsg kzpontjban strand tallhat. A teleplstl dlkeletre tallhat Salgvr romja (ami nem azonos a Salgtarjn mellett lv vrral). A Nyugat-brzsnyi trk egyik kiindulpontja.

A telepls honlapja: http://perocseny.hu

Szalka (Salka)
A telepls Letkssel szemben tallhat az Ipoly foly tloldaln. Hont vrmegye egyik legrgibb teleplse, mely 1754-ben mezvrosi jogot is kapott Mria Terzitl (amit 1888-ban vesztett el). Temploma, klvrija, s tmenti szobrai jelentenek ltnivalt az ideltogatk szmra. Kocsmiban mg mindig nagyon olcs a sr.

Szob
A telepls a trsgben fontos kzponti szerepet tlt be, 2001-ben vross is avattk. Itt tallhat a Brzsny Mzeum, amely megismerteti a ltogatt a hegysg lvilgval, kulturlis rtkeivel. A Duna-parton tallhat Lunczenbacher kastly ma gimnzium. A telepls fontos kzlekedsi csompont, vasti hatrtkelhely, a 2008-ban jraindult Szobi Gazdasgi Vast (Brzsnyi Kisvast) kiindul pontja.A Dunn rven lehet tkelni. Hres gazdasgi zeme a szrpgyr. A kzsg krnykn rengeteg barackltetvny tallhat; rskor egyes ltetvnyeken

A telepls honlapja: www.szob.hu

Tsa
Alig tbb, mint 100 lakos kiskzsg Vmosmikola s Bernecebarti kztt az Ipoly vlgyben. Ltnivali kzl emltst rdemel a volt Jankovich kastly. Szmos szpen feljtott paraszthzzal rendelkezik. Aki nyugalomra vgyik, annak rdemes ide elltogatnia.

A telepls honlapja: www.tsa.hu

Vmosmikola
Az als Ipoly-vlgy kzpontja. A volt Esterhzy-Huszr kastly a templom mellett tallhat, ma ltalnos iskola. A kzsgben helytrtneti gyjtemny tallhat. A kzsg mellett 1945-ig hd llott az Ipolyon, melynek jjptst a kistrsg szorgalmazza.

A telepls honlapja: www.vamosmikola.hu

Legutóbbi módosítás: 2008.07.04. 22:42

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV