Zsigárd (Buffa-kitérő) - Királyrév-Érsekmajor uradalmi iparvasút

(Árpási Imre)

A Vágsellye - Negyed vasútvonal (ŽSR 134) Pered - Zsigárd közötti (az egykori MÁV vonal 81-84 sz. szelvényei között épült) Buffa forgalmi kitérőtől az 1916-os évet követően egy 750 mm-es nyomtávú, kezdetben motor-, majd lóüzemű gazdasági iparvasút vezetett az egykori Pozsony vm. Galántai járásához tartozó Királyrév (ma Kráľov Brod, Nagyszombati kerület, Galántai járás) Érsekmajor érsekségi uradalmához.

Az iparvasút az első világháború után Csehszlovákiához került, majd az első bécsi döntést követő területváltozások után ismét Magyarországhoz tartozott.

1939. novemberében az esztergomi érsekség újra felmérette az iparvasutat.

Az iparvasút építését 1916 évben 16.989 szám alatt engedélyezte az akkori m.kir. kereskedelemügyi miniszter.

Vonalvezetés

Az iparvasút I. vágányának 0+0.0 szelvénye Buffa kitérő 81+47. sz. MÁV szelvénnyel esett egybe. Uradalmi területen Buffa kitérővágányával párhuzamosan, 175 m hosszban, 3,80 m tengelytávolságban egyenesen haladt, majd 40 – 60 m sugarú ívekkel érte el a Pered – Zsigárd községek közötti közutat. Azt, valamint a zsigárdi belvízelvezető főcsatornát átszelve, annak jobb oldalán haladt enyhe ívek közbeiktatásával. A 38. szelvénynél Királyrév határában a királyrévi főcsatorna bal oldalára kanyarodott, és azt az 55. szelvénynél elhagyva, az 57. szelvénynél 40 m sugarú ívvel fordult az érsekmajori út mellé. A belső uradalmi területet a 66. szelvénynél érte el, és 50 – 80 m sugarú ívekkel haladt az uradalmi út jobb oldalán a 85+12. szelvényig, ahol csonkán végződött.

A II. sz. vágány a 67-68. szelvények között a 7. sz. kitérőn keresztül ágazott el, és az érsekmajori belső gazdaság üzemi céljaira szolgált.

Az 1-2. sz. kitérők közötti kitérővágány Buffa forgalmi kitérőnél a rakodáshoz, a 3-4. sz. és az 5-6. sz. kitérők közötti, valamint a 8-9. sz. kitérők utáni vágány a vonali forgalom lebonyolításához szükséges kitérővágány volt.

Az iparvasút vágányhosszai:

Irány- és lejtviszonyok

A pályán előforduló legkisebb ívsugár R=15 m volt, a legnagyobb emelkedés az uradalom belső területén 10.6 ‰ volt, a nyílt vonalon mindenütt 10 ‰ alatt maradt.

Alépítmény

Az alépítmény 2,30 m koronaszélességgel, a töltések 1:1,5 és 1:1,25 a bevágások 1:1,25 és 1:1 arányú rézsűhajlással épültek.

Hidak és átereszek

Az I. sz. vágányban három vastartós híd és két csőáteresz volt.

Útátjárók

Az I. sz. vágányban 11 útátjáró volt. Az útátjárók nyílt vonalon vezetősínekkel, a majorságban részben tölgyfakerettel épültek.

Felépítmény

A felépítmény 7 kg/fm-es, 70 mm magas, 6 m hosszú acélsínekből állt. A talpfaméret 15*12*100 cm, a kavicságy 20 cm vastag és 1,80 m széles volt. A talpfák legnagyobb távolsága 70 cm volt.

Kitérők

A beépített kitérők 7ᵒ 15’ keresztezési szögűek és 10,75 m hosszúak voltak.

A majorsági kitérők 15ᵒ 30’ keresztezési szögűek és 5 m hosszúak voltak.

Járművek

A járművek 2 m³ űrtartalmú, faszekrényes kocsik voltak, nyitható oldalfalakkal, orsófékkel. Súlyuk 450 kg, legnagyobb terhelésük 1500 kg volt.

(Árpási Imre, 2016.02.13.)

Forrás: Esztergomi Prímási Levéltár, Főerdőhivatali iratok 6264.