A Gazdasági Vasutak R sorozatjelű teherkocsijairól

A hazai korlátozott közforgalmú gazdasági vasutak születésének éveiben, 1947-1949 között az átvett kisvasúti vonalak teherszállításának legfőbb eszköze a lóré volt. Ezek a kis, kéttengelyes, fa, vagy vasvázas nyitott teherkocsik javarészt még a Monarchiában készültek, jelentős részük még nem is gépi erejű, hanem lóüzemű vontatásra méretezve. A kb. 8 500 darab átvett teherkocsiból 1957-ig kb. 4 500 db lóré lett felújítva, vagy átépítve.

R lórék a Hirdi Gazdasági Vasút vonalán. Jól kivehető az R betűből és 5 számjegyből álló országos pályaszám.
Fotó: FORTEPAN / UVATERV (1954.)

A Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalatok, majd 1955-től Gazdasági Vasutak Igazgatósága a sarok- és középütközős, vasvázas lórékat szabványosította (MSZ 12011-53), valamennyit csak középütközős kivitelűre alakították át, egységes kocsiszekrénnyel és 2.5 tonna raksúlynak megfelelő kivitellel. A fékes lórék a GV R 30001-30999 és 3100-31999 közötti, a fékezetlen kivitelűek a GV R 35001-35999, 36001-36999, 37001-37999, 38001-38999 pályaszám csoportokat kapták. Az R lórékra az önsúlyukat is feliratozták. A kocsiszekrényeket csak az időjárás és a rakomány színezte.

A faszekrények későbbi festését leginkább a cukorgyárakhoz kapcsolódó GV vonalak kocsijai igényelték, ahol a sáros-földes répát ELFA berendezéssel, azaz nagynyomású vízsugárral mosták ki a lórékból a répaúsztató medencékbe. Általánosan bevett szokás volt ezen kisvasutaknál a lóréállomány két cukorrépa kampány közötti javítása-rendbe hozatala.

A járművek műszaki leírása

A főkeret U idomacélból állt, melyet annakidején szegecseléssel, a GV műhelyekben már hegesztéssel állítottak össze. A főkereten belül további kereszt és hosszmerevítők támasztották a padlózatot alá. Az ütköző-vonó készülékek tekercsrugózással, összekötő rúddal bírtak, a fejek öntött, szegecselt és hegesztett kivitelben is megtalálhatóak voltak a kocsikon. A kéregöntésű, olykor griffin, olykor furatokkal áttört kerékpárok csapágyfémmel kiöntött csúszócsapágyakban futottak, melyek olajkenésűek voltak. A fenyőpalló padlózat deszkánként csavarokkal a főkeretre, a homlokfalak deszkázata két betűzhető szögvas tartóra volt csavarozva. A levehető, vagy felcsapható oldalfalak a rögzítő fülek vasanyagának kivételével fenyődeszkából készültek. A kezdetben festetlen faanyag gyors amortizációja miatt a kocsik pályaszámát kis alumínium táblácskákon a főkeretre szegecselték, mert volt, hogy csak ezek alapján lehetett a főjavításra bekerülő vagont azonosítani A fékes kocsik menetes fékorsója áttétellel mindkét kerékpárra hatott, öntött féktuskók segítségével, melyek a fékállással szemközti oldalon simultak a kerekekhez.

	Algyői GV	Ácsi GV	Battonyai vonal ¹	Szeghalmi GV	Sarkadi GV ²
Gőzmozdony	2 db	3 db	5 db		3 db
Motoros mozdony	1 db		1 db	1 db (GV 203)
Lóré ³	33 db ⁴	101 db ⁵	90+135 db	6+18 db	504 db
Egyéb kocsi			18 db

1 = Csatlakoztatva még az évben a Mezőhegyesi GV-hez.
2 = 1945.VII.23.-ai rovancs, csak 760 mm-es, cukorgyári tulajdonú jármű
3 = Elsőként a fékes, majd a fékezetlen lórék darabszáma, ahol ismert a megoszlásuk az összegben
4 = A kisvasút 1924-es megnyitásakor 165 db, a 30-as évek végén 200 db volt az állomány!
5 = Ebből egy darab meghagyva a cukorgyár tulajdonában belső anyagmozgatásra. A többi tételesen:
- 15 db fékes, vasvázas
- 63 db fékezetlen, vasvázas
- 7 db fékes, favázas
- 10 db víztartályos kocsi, fékezetlen fa lóré alvázon
- 2 db víztartályos kocsi, fékezetlen vas lóré alvázon
- 1 db fedett kocsi, fékes fa lóré alvázon
- 2 db munkás szállító kocsi

A lórék fénykora az 50-es éveket fedi le. Ekkor még előnyt jelentett, hogy alkalmazásban volt a repülővágányos technika, az ideiglenes vágányokon való közlekedés. A magasrakodókon az átrakást könnyítette meg az oldalfalak kialakítása. Gondot jelentett viszont a csúszócsapágyas kivitel és a rugózatlanság: míg a gőzmozdonyok 10-15 km/h-val poroszkáltak, addig a C-50-es motormozdonyoknak csak a pályák paraméterei szabtak határt, s bizony egy rakott R lóré szerelvény 25 km/h mellett már igencsak elverte a vágánymezők illesztéseit.

1955.II.2.-án az Ercsi GV R lóré állománya 112 darab fékes és 86 darab fékezetlen kocsiból áll. Nem minden igényt tudtak a lórék kielégíteni: az Oroszlányi GV szénrakománya nem nekik való feladat volt, hamar át is vették helyüket a GV Ub és Ubn csillék.

Szobon 1956.III.2.-án 7 db fékes és 8 db fékezetlen, 1956.V.5.-én egy darab fékes és 13 db fékezetlen R lóré került selejtezésre: itt javították ugyanis az Ácsi GV lóréparkját.

1956.V. hóban a Dombóvári GV R lóré állománya 92 darab fékes és 70 darab fékezetlen kocsiból áll.

A Fegyverneki GV pályafelújítása után az 1958-ban kiadott üzemengedély egész egyszerűen kitiltja a lórékat a kisvasútról! Ekkortájt már megkezdődött a MÁV kisvasútjairól az ottani járműpark korszerűsítése folytán feleslegessé vált teherkocsik GV állagba való átadása, amit 1960-ban a GV vonalak MÁV-ba olvasztása csak felgyorsított.

A GVI-től bérelni is lehetett lórékat, akár olyan helyszínre is, melynek nem volt kisvasúti kapcsolata a bérbeadó GV-vel. Néhány sarkadi példa:

A termelőszövetkezetek, gazdaságok belső hálózataik számára (főképpen istállóvágányok) a 60-as évek derekától nagyon sok R lórét vásároltak az éppen megszűnő üzemfőnökségektől, vagy a selejtezésre váró állományból.

1966-ban a Sarkadi GV állományában még 105 db, 1968-ban a Szegvári GV állományában még 43 db lórét rovancsolnak. Mezőhegyes állományában viszont ekkor már csak öt darab pőrére csupaszított lóré található, melyek a battonyai, dombiratosi, mezőhegyesi, mezőkovácsházi fűtőházaknál-motorszíneknél vannak belső üzemi használatban. Szeghalmon úgyszintén egy motorszíni lóré az állomány...

Napjainkban eredeti állapotú R lóré mindössze három maradt fenn: a Nagycenken kiállított volt kapuvári GV R 35614 és Balatonfenyvesen a GV R 35113 és GV R 36179. További két, személyszállításra átalakított lóré Hűvösvölgyben közlekedik alkalmanként a Gyermekvasúton (GV R 30011 és GV R 30110).

Az eddig ismert legnagyobb pályaszámú fékezetlen lóré: GV R 38079 Mezőhegyesi GV

	Bácsalmás, 1962.I.15.	Csorvás, 1959.IV.9.	Koroncó, 1963.III.	Sarkad, 1961.I.9.
C-50	GV 3733 és 4508	GV 1403 ¹	GV 4506	n.a.
Ba-Bak	GV Bak 43		GV Bak 40, 42, 56, 77
J			GV J 25004	12 db
G	GV G 17006
R	25 db	20 db	20 db	113 db
Ub-Ubn	6 db		10 db

1 = MD-40 típus. A kisvasút 600 mm nyomtávolságú volt.

Az R lórékból polcokkal és csapófedelekkel ellátott kenyeres poggyász kocsik is készültek, pályaszám csoportjuk GV D 6001-60?? lett. Kis sorozatról lévén szó, a jelenleg ismert járművek:

Nem esett még róla szó, de a 600 mm-es nyomtávolsággal közlekedő lórékat Rk betűjellel kellett volna jelölni, de erre alig-alig találni példát. Kettőről tudunk:

GV Rk 31055 1960.II.10.-én Kisújszállási GV, eladva Szolnoki Tejipari Vállalatnak, ex. Pusztamizse

GV Rk 35016 - 1960.II.10.-én Kisújszállási GV, eladva Szolnoki Tejipari Vállalatnak

Még egy különlegesség: GV R 35379 1957.IV.30.-án Csorváson rovancsolt favázas lóré! Ugyanott ekkor eredetileg fékes, de a lebontott fékszerkezet (fékező kar és orsó, fékrudazat és féktuskók) miatt fékezetlen pályaszámmal futó lórék is voltak!

Sarkadi Járási Rendőrkapitányság

Gazdasági Vasút Vezetőjének!
Értesítem címet, hogy a Sarkadi MÁV állomás, valamint a cukorgyári állomás között elvezető gazdasági vasúton több üres lóré található, amellyel kiskorú gyerekek játszanak és könnyen balesetet idézhetnek elő. Így tapasztalhattuk, hogy Orosz György, Dézsi Imre, Kiss Gyula 8-10 éves gyermekek április 6-án a lórékkal játszottak, azokat tologatták.
Kérem Címet, hogy tegyen intézkedést a balesetek megelőzése érdekében, hogy az ott üresen álló lórékat megfelelő helyre tolassák be. Kérem, hogy az intézkedés eredményéről értesíteni szíveskedjék!
Sarkad, 1966. április 14.

1966. július 27-én tartott termelési tanácskozáson a dolgozók felvetették, hogy a mésziszap kifolyik szállítás közben, ezzel az ágyazatot tönkreteszik, a gyomosodást elősegítik és az anyag elszóródásával kárt okoznak a népgazdaságnak. A megoldás: az ilyen lórékat megjelölték és csak cukorrépát rakodtak beléjük.

Részlet néhai Kiss József nyugdíjas kisvasúti dolgozó visszaemlékezéséből:

1952 őszén meg a Szegvári GV vonalára küldtek, hogy oldjam meg a cukorrépa forgalom lebonyolítását. Ez úgy sikerült, hogy kaptam a helyiektől 24 db lórét, ezeket háromfelé osztottam. Amíg nyolccal a vonalon mozogtam, addig nyolcat Nagymágócson beraktak, nyolcat meg Árpádhalmon kiraktak. Így napi 11 db nagyvasúti kocsit raktam meg! Az eredményt a főosztály vezető személyesen jött ki megnézni! A Nagymágocsi kastély mellett volt egy halastó, ott forgatták Tolnay Klárival a Tóparti látomás című filmet, vonatmentes időszakban nagyon szép pontyokat fogtam ki belőle.

Az R lórék modelljeit H0e (M 1:87) és 0e (M 1:45) építési nagyságokban a Posch Modell gyártja.

Balesetek

1958.III.2.-án Sarkadon a 7161 sz. tehervonatba besorozott GV R 35895 psz. lóré két ajtaja a MÁV-GV keresztezésen leesett és elszorította a MÁV fedezőjelző huzaljait. Emiatt a nagyvasúti forgalomban jelentős késések keletkeztek.

1958.X.9.-én a Mezőhegyesi GV kamarási vonalán közlekedő, GV 3721 psz. motormozdony által vontatott 3292 sz. tehervonatba besorozott R 35162+R 30061+R 35037 psz. lórék 13:15 órakor kisiklottak. A baleset miatt 8 vágánymezőt újra kellett szegelni.

1958.X.12.-én a Mezőhegyesi GV peregi vonalon közlekedő, GV 3705 psz. motormozdony által továbbított 3167 sz. tehervonatba besorozott ÁG 26+R 36421+R 35526+R 35298+ÁG 80/II psz. lórék kisiklottak. A 14:00-kor bekövetkezett baleset oka az volt, hogy a GV Ja kocsik után kapcsolt lórét a magasabb ütközőjű GV kocsi megemelte. A Scheier kitérő előtti ívben történt az összeakadás-kisiklás, de a vonat továbbhaladt Scheier kitérőig, ahol a mozdony és a mögötte futó 4 db Ja kocsi egyenesben haladt tovább, míg a siklott lórék kiestek.

1962.XII.10.-én Sarkadon a GV R 36501 psz. lóré szándékos gyújtogatás miatt megégett.