Bodajk-Balinka-Kisgyón bányavasút

(Moór Attila)

1922-ben Kisgyónban megkezdi termelését az első szénbánya. A kitermelt szén szállítására kisvasút épül, melynek terveit a Kereskedelmi Miniszter 1923-ban hagyja jóvá (97594/V/1923).

Fotó: Lányi Ernő (1972.)

Az 1924. február 12-én átadott, 12 kg/fm-es sínekből épült iparvasút a Duna-Száva-Adria Vasúttársaság Bodajk állomásáról indulva Balinka és Bakonycsernye községek határában 15 km hosszan vezet a kisgyóni szénbányákig.

1933-ban a vasút gördülőállománya az alábbi járművekből áll:

• 3 db Mávag 85-ös szerkezetszámú 4 csatlós gőzmozdony (András, Tivadar, Mária-Gitta)
• 32 db 8 tonnás és 12 db 6 tonnás teherbírású győri gyártású teherkocsi
• 3 db személykocsi
• 3 db bányafa szállító kocsi

Ugyanebben az évben a vonalon naponta 12 pár, 9 kocsiból álló tehervonat közlekedik.

1949-ben Balinkán is megkezdődik a szénbányászat. A kitermelt mennyiség elszállítására a kisvasút teljesítménye kevésnek bizonyul, ezért Bodajk-Balinka-Kisgyón között az Országos Tervhivatal 14 km hosszan normál nyomközű vasút építésére 26 millió forint értékben biztosít fedezetet. A munkák 1950. április 1-én kezdődnek. A vonal 1951-ben Balinkáig átadásra kerül, de dacára annak, hogy a földmunkák és a műtárgyak részben Kisgyónig elkészültek, a későbbiekben nem folytatódik, így a kisvasút Balinka és Kisgyón között továbbra is üzemben marad.

A hetvenes évek elején a kisgyóni széntermelés csökken, majd 1972-ben megszűnik. A feleslegessé vált kisvasutat ez év őszén felszámolják.

Lányi Ernő képei az utolsó évben mutatják be a végnapjait élő kisvasutat.

Forrás:

• MÁV Központi Irattár
• Magyar Nemzeti Levéltár
• Lányi Ernő fotói

(Moór Attila, 2015.08.05.)