A Gyöngyi gőzmozdony
Fotó: Mádi József (2011.08.20.)

Az üzemeltető 2005-ben első próbálkozásként úgy határozott, hogy a menetrendi vonatok számát csökkenti, mert a döntéstől a veszteség csökkenését várta. Azonban a vasútüzemeltetés sajátos költségszerkezetű, a fenntartás állandó költségei igen nagy részt tesznek ki az összes költség között, így a járatok ritkításával érdemi költségmegtakarítás hosszabb távon nem bizonyult elérhetőnek. 2004-ig az éves utasszám az időjárás függvényében 110-120 ezer fő között alakult évente, 2005-től azonban, a vonatok számának csökkentése az utasszám drasztikus csökkenéséhez is vezetett. 2010-ben már az 50 ezer főt sem érte el az utazók száma, amely a bevételek csökkenésével az üzemeltetési veszteséget tovább növelte. Ez a veszteség már „meghaladta a cég ingerküszöbét” – mondta Dr. Jung László, az EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója a 2011 márciusában rendezett fórumon, ahol a Mátravasút jövőjére keresték a megoldást a civil szervezetek bevonásával. Ezen a fórumon a házigazda üzemeltető a minden érintett bevonásával próbálta megtalálni a megoldást a Mátravasút jövőjének biztosítására (amelyet megelőzően a vasút bezárása is esélyes alternatívaként merült fel, és még „Gyöngyi” gőzöst is meghirdették eladásra, ami végül, sokak örömére nem történt meg).

Ezt követően 2011 szeptemberétől új üzemvezető került a vasút élére Szakács Zalán személyében, akinek korábbi javaslata alapján már 2011 tavaszán bevezetésre került az ütemes menetrend és a járatok számának bővítése, ami az addigi 5 vonatpár duplájára történő emelését jelentette az idegenforgalmi főszezonra. A változtatás utasszámra gyakorolt jótékony hatásai nagyon hamar jelentkeztek. A menetrendi változtatás mellett fontos szemléletváltás is elkezdődött, aminek középpontjában az utas állt és az új üzemvezető javaslatára kezdetét vette a tudatos, a vasútra épülő program-szervezés. Mára nem csak a Mátravasúton, hanem az ország szinte összes kisvasútján is e koncepció érvényesül, és szinte csak januárban és februárban van olyan hétvége, amikor ne válogathatnánk a kisvasutak számos programjai közül. A főszezonban pedig gyakran előfordul, hogy egy-egy hétvégén akár nyolc-tíz programlehetőség állítja nagy dilemma elé a kisvasutak barátainak egyre növekvő táborát. A Mátravasúton már több alkalommal nagy sikert aratott például a „Múzeumok éjszakája a Mátravasúton”, az Éjszakai túra, lajosházi vacsoraest. Az első nagy „tömegrendezvény” a 2011 augusztus végi Jubileumi nap volt, amikor a vasút fennállásának 100 éves évfordulóját ünnepelték meg. De ne feledjük a Halloween napot, a Mikulás járatot és a szilveszter esti gőzfelhős vonatozásokat sem. Ezekkel a programokkal sikerült a Mátrát és a vasutat népszerűsíteni. Az ország távoli vidékeiről és érkeztek résztvevők, akik a pozitív élmények hatására más rendezvényre, illetve „sima” kirándulásra is visszatérő vendégek lettek.

E változásokat igen pozitívan értékelte az állami erdészeti társaságok, köztük az üzemeltető EGERERDŐ Zrt. feletti tulajdonosi jogokat akkortájt gyakorló Magyar Fejlesztési Bank is, amely biztos tulajdonosi hátteret próbált biztosítani az erdészeti társaságok számára közjóléti – köztük erdei vasúti – fejlesztéseik megvalósításához. A végrehajtott reformok eredményei a számok tükrében is megjelentek. 2012-re az utasszám 100 ezer fő fölé emelkedett, és egyúttal a veszteség is jelentősen csökkent. A pozitív eredmények nagymértékben köszönhetők voltak egyrészt az új üzemvezető által végrehajtott reformoknak, a vasútüzem kicsi, de annál lelkesebb csapatának (az üzem állandó dolgozóinak a száma 9 fő volt akkoriban – e szám nem nagyon változott azóta), valamint az üzemeltető EGERERDŐ Zrt. pozitív hozzáállásának vasútüzem fenntartásához. Tekintettel arra, hogy a fenntartó EGERERDŐ Zrt. a Mátravasút mellett – Európában szinte egyedülálló módon – további két kisvasutat üzemeltet (Szilvásváradon és Felsőtárkányban), a szervezeti racionalitás érdekében e három kisvasutat szervezetileg egy egységes vasútüzembe vonta össze. E lépés jelentősen megkönnyítette a három kisvasút egységes irányítását, de még inkább a műszaki háttér hatékonyabb biztosítását. Az egységes vasútüzem vezetője Kovács László lett.

A működés rendszerét érintő változások azonban további intézkedéseket tettek szükségessé más területeken is. Az első ilyen stratégiai döntés volt a korábban jelentős összegű közpénz felhasználásával helyreállított, majd egy árvíz által súlyosan megrongált Lajosháza-Szalajkaház szakasz üzembe helyezése, amely 2012 szeptemberében történhetett meg.

2014 tavaszán a jelentősen elhasználódott pálya és járműállapotok miatt a menetrendi kínálatot sajnálatos módon csökkenteni kellett. A korábban elmaradt felújítások és a bevezetett bővített menetrendi kínálat mind a pálya, mind pedig a járművek fokozottabb igénybe vételét is eredményezte, így elkerülhetetlenné vált egy nagyobb műszaki beavatkozás. Látva a fenntartó és a vasútüzem eredményes erőfeszítéseit a tulajdonosi jogkört akkoriban gyakorló Magyar Fejlesztési Bank engedélyezte, hogy 2013-ban a Zalaerdő Zrt. forrást biztosítson az EGERERDŐ Zrt. számára a Mátravasút felújítására.

E felújítási program keretében valósult meg eddig a legégetőbb pályahibák kijavítása, a gyöngyösi és mátrafüredi állomások renoválása, és kettő kivételével az összes kocsi esztétikai és ahol szükséges volt műszaki felújítása. A mozdonyok közül két Mk48-as és az egyetlen C-50-es helyben, két Mk48-as pedig Szilvásváradon újult meg belsőleg és külsőleg egyaránt. (Az Mk 48 409-es gép újrafényezése még folyamatban van). Az idei szezonzárást követően kerül majd sor a mátrafüredi vonal pályájának jelentősebb újjáépítésére is.

A felújitási program első látványos eredményeit sokan láthatták a szeptember 6-án Mátrafüreden tartott országos kisvasúti napon. Aki pedig még nem látta, annak már csak egy dolga maradt: kerekedjen fel és utazzon a megújult Mátravasúton!