kisvasut.hu
Vasúttörténet - Dél-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

MÁV Alföldi Kisvasút - Békéscsaba-Békéssámson fővonal vázlatos története, 1945-1971.

(Felek Ferenc)



Ez az írás a Békéscsaba-Békéssámson vonal életét eleveníti fel.

Az AEGV 1945.XII.1. dátumú államosításával megszületett MÁV Alföldi Kisvasút hálózata legnagyobb kiterjedése idején három fővonalból és ezekből kiágazó négy szárnyvonalból állt:

Fővonalak Szárnyvonalak Vonatok számozása
Békéscsaba-Békéssámson   9001-9099
Orosháza-Mezőkovácsháza   9101-9199
  Orosháza-Rákóczitelep 9201-9299
Békéscsaba-Vésztő   9301-9399
  Mezőkovácsháza-Cikóhalom 9401-9499
  Pusztaföldvári elágazás-Pusztaföldvár 9501-9599
  Ludad-Vizesfás 9601-9699

A fenti listának megfelelően ez az írás a Békéscsaba-Békéssámson vonal életét eleveníti fel.

A születésről dióhéjban

Az Alföldi Első Gazdasági Vasút Kovácsháza-Csaba vonalát 1899.VII.24.-én adták át a közforgalom számára. A már ekkor csatlakozó uradalmi vonalakat és iparvágányokat felsorolni is nehéz.…

A csabai végállomáson 1900-ban épült meg a Közraktárak iparvágánya.

A vonalból Géza rakodónál (Kaszaper) kiágazó, Tótkomlósra vezető szárnyvonalat pedig 1905.III.22.-én adták át a forgalomnak.

1901-ben Csanádapáca-Orosháza között épült munkavágány 16 km hosszan a közút kövezéséhez 18 000 m3 kő fuvarozását lehetővé téve. 1904-ben a későbbi Csabai tanyák rakodóvágány és Gerendás között épült munkavágány 9.5 km hosszan, szintén a közút kövezéséhez. 1906-ban a jaminai felüljáró építésekor a vonal kezdő szakasza a Kétegyházi útról a MÁV vonala mellé került áthelyezésre.

1923-ban épült meg Wolfinger Miksa Tótkomlós-Békéssámson lóüzemű kisvasútja, 600 mm-es nyomtávolsággal, 7 kg/fm sínekből. Ez 1948-ban elbontásra került. Az AEGV tervezte a Tótkomlós-Hódmezővásárhely vonalát megépíteni, de a történelem folyton közbeszólt…

A Tótkomlós Templomtér-Békéssámson szakaszt végül már a MÁV építette, forgalomba helyezve 1948.I.25.-én. A három szakasz jellemzői:

Vonalszakasz

Emelkedés/esés

Legkisebb ívsugár

Legnagyobb tengelynyomás

Legnagyobb sebesség

Békéscsaba-Kaszaper

6 ezrelék

50 m

5.5 t

25/30 km/h

Kaszaper-Tótkomlós

4 ezrelék

80 m

3.5 t

15/15 km/h

Tótkomlós-Békéssámson

4 ezrelék

100 m

4.2 t

25/25 km/h

Még fél éves sem volt az AK, mikor a Sarkadi Cukorgyár Csabai tanyák iparvágányának bővítésére 1946.IV.23.-án 800 Forintot befizetett. A kész rakodó műtanrendőri bejárását 1946.X.6.-án tartották meg.

A MÁV AK Békéscsaba-Tótkomlós vonalának felépítményét már 1946 tavaszán felmérte a Pft. A rovancs eredménye:

- 21.413 vfm „i” (23,6 kg/fm)
- 463 vfm „l” (22,3 kg/fm) 
- 18.557 vfm „n” (20 kg/fm)
- 7.854 vfm „w” (10,9 kg/fm) 

1947-ben Újkígyós rakodó csonkája lett meghosszabbítva 32 méternyi pályával, az állomás Békéscsaba felőli oldalán pedig új, 80 méteres csonka épült. Ugyanezen évben X.29.-én a MÁV 4000 psz. vágánygépkocsival vonalbejárást tartottak. A menet során a „i” és „n” szakaszokon 60 km/h, egyebütt 40 km/h sebességgel haladtak!!!

1947.X.15.-XII.15. között a vonalon az alábbi rakhelyeket bérelték ki a cukorgyárak:

- Szalay kitérő

- Sarkad

- Újkígyós állomás

- Sarkad

- Csanádapáca állomás

- Mezőhegyes

1948.II.6.-án a kötegyáni vonalat metsző keresztezés védőváltóit és Csabai tanyák váltóit cserélték ki „w” rendszerűről „i”-re. Ugyanezen évben felbontották a József majori vontató vágányt (1.350 vfm, 9,25 kg/fm) és az Ágnes majori vontató vágányt (3.980 vfm 9,25 kg/fm), a vágóhídi iparvágányt (1.200 vfm 10,9 kg/fm). Szintén ez évben lakossági kérésre megszületett Szabadkígyós megállóhely. 

1948.VII.24.-én meghatározták az 1948/1949 évi cukorrépa kampány forgalom lebonyolításában résztvevő gőzmozdonyok vontatási feladatait:

AEGV 4

Békéssámson – Kaszaper

AEGV 6

Békéssámson – Kaszaper

MÁV 490,039

Csanádapáca – Békéscsaba

MÁV 490,053

Csanádapáca – Békéscsaba

MÁV 492,010

Szöllősi major – Kaszaper – Csanádapáca

MÁV 493,022

Békéssámson – Kaszaper

Mint az a felsorolásból látszik, a tengelynyomáshoz igazították a lokomotívok útját. Apropó, mozdony: szintén ez évben a tótkomlósi fűtőházépület elbontásra került, mert helyette Békéssámsonon épült új.

1949-ben Kaszaper-Tótkomlós között vonalkorrekcióra került sor.

Az 1949/1950 évi répakampányban az Ókígyósi GV, mely a volt uradalmi hálózatból lett államosítva, 250 vagon (2 500 t) cukorrépát fuvarozott el az AK vonalán, ehhez Sarkadról 1949.VIII.3.-án 100 db lóré lett bérbe adva. Végül az Ókígyósi GV 1954-ben megszűnt, a szintbeli keresztezéseket VI. hóban kibontották a pályából. Csak a kiágazás egy darabja maradt meg Tangazdasági rakodócsonka névvel.

1951-ben Csanádapáca állomás bővítése lett elhatározva. Oka, hogy a MÁV AK mozdonyvezetői által a sztahanovista mozgalom keretében továbbított túlsúlyos vonatok az állomásra nem férnek be, ezért azt 20 tengelyesről 40 tengelyesre kell meghosszabbítani. A munka után 1952.VI.11.-én egyesített közigazgatási és műtanrendőri bejárást tartottak.

1950-1955 között a maradék 10,9 kg/fm szakaszok is átépültek 23,6 kg/fm súlyúra. 

1956.I.23.-án megszűnt Pipis rakodó és az Újkígyósi homokbánya iparvágánya (780 vfm). 1957.VIII. hóban mindkettőt felbontották.

1956.X.3.-án rovancsolta a Pft. a Sertéshízlalda iparvágányát:

- 4 sz. kiágazási váltó „i” 6 fok 6’ 17 m
- 1 sz. váltó „i” 6 fok 6’ 17 m
- 2 sz. váltó „i” 9 fok 12 m
- 3 pár i/w átmeneti sín, 6 méteres
- 3 pár i/w átmeneti sín, 4 méteres 2 ezrelékes emelkedés/esés
- 840 vfm. 10,9 kg/fm pálya 100 m legkisebb ívsugár 
- 459 vfm 9,3 kg/fm pálya 4 t legnagyobb tengelynyomás 

1957 nyarán megszűnt Kaszaperi tanyák rakodóvágánya, mely vissznyereményével Vilmamajor lett bővítve.

  1960.IV.1.-én a Mezőhegyesi és Sarkadi GV a MÁV kezelésébe került, végre teljesen eggyé lett a Dél-Alföldet behálózó 760 mm nyomtávolságú óriás. Megkezdődött a Mezőhegyesi GV járműveinek saját tengelyen történő vándorlása a MÁV AK Békéscsabai Főműhelyébe. 

1960.X.1.-én a Békéscsaba-Békés vonal halálával a békéssámsoni vonal el lett vágva a Sarkadi GV Üzemfőnökségtől és a Mezőhegyesi GV vonatai sem közlekedtek többé Sarkadra.

1961.V.24.-én megszűnt a Sertéshízlaldai iparvágány.

Voltak persze fejlesztések is. Ismeretlen időpontban Újkígyóson újabb vágány épült, a lökösházi és kötegyáni vonal szintbeli keresztje karos védőjelzőket kapott a védőváltók elhagyása mellett. 1964-ben megszűnt a gőzvontatás. Ugyanezen évből az állandó lassújelek jegyzéke, V.31.-ei dátummal:

Helyszín

Sebesség

Szelvényköz

Indok

Hűtőházi iparvágány

5 km/h

10/11

Szintbeli kereszt

Békéscsaba - Kötegyán MÁV

5 km/h

12/13

Szintbeli kereszt

Békéscsaba - Lökösháza MÁV

5 km/h

20/21

Szintbeli kereszt

Tótkomlós

15 km/h

471/491

Községi belterület

Orosháza - Mezőhegyes MÁV

5 km/h

491/492

Szintbeli kereszt

Tótkomlós

15 km/h

492/495

Községi belterület

Szintén 1964-ben Kaszaper állomás mind a négy irányból előjelző nélküli nem biztosított, egyközpontos alak bejárati főjelzőket kapott.

1965-ben cukorrépa feladó állomás volt Mezőhegyesre Kaszaper, Cserepes, Békéssámson.

  1967-ben még gépesíteni akarták az átrakást, de erre már nem került sor. Ugyanezen év, a vonal állomásain és rakodóvágányain 35 449 tonna áru feladás és 66.559 tonna áru leadás volt. Az utaslétszám elérte az 1.267.832 főt. Naponta 20 személyvonat és 2 vegyesvonat közlekedett, ez IX-XII hónapokban 6 tehervonattal egészült ki. A nagyobb állomások statisztikája: 

Állomás

Áru feladás (t)

Áru leadás (t)

Utas

Irány

Lakosság

Újkígyós

7 408

14 911

285 636 fő

80% Bcs. 20% Kaszaper

?

Csabaszabadi

4 056

4 569

13 832 fő

100% Bcs.

735 fő

Csanádapáca

11 509

13 040

55 0?2 fő

70% Bcs. 30% Kaszaper

431 fő

Kaszaper

106

4 423

50 440 fő

50% Bcs. 50% Kaszaper

2 523 fő

Tótkomlós

361

212

95 472 fő

40% Bcs. 60% Békéssámson

3 368 fő

Békéssámson

5 730

25 035

74 676 fő

 

3 842 fő

Békéssámsonról naponta 45 diák utazott Tótkomlósra, valamint 81 dolgozó Orosháza és Mezőhegyes felé. Csabaszabadiból naponta 8 diák és 8 dolgozó szállt kisvonatra. Csanádapácáról naponta 25 diák és 60 dolgozó utazott be Békéscsabára, valamint 60 dolgozó Szabadkígyósra, a Tangazdaságba.

1968. közlekedéspolitikai koncepció. Nincs mit hozzáfűznöm. Ekkor a vonalon 8 tonna tengelynyomás és 35 km/h legnagyobb sebesség van engedélyezve. A pálya 41.5 km hosszan 23,6 kg/fm, 18 km hosszan 20 kg/fm súlyú felépítménnyel bír. A forgalom ezen a pályán rendes fenntartás mellett 1985-ig gond nélkül fenntartható. A kisvasút járműállománya ez évben a következő: 

- Mk48,1 dízel mozdony, 9 db
- MÁV Ba és Bax személykocsi, 29 db
- MÁV Da poggyászkocsi, 10 db
- MÁV Fa postakocsi, 2 db
- MÁV Jak és Jah nyitott tehervagon, 62 db
- MÁV Gah fedett tehervagon, 51 db
- GV Uba önürítős tehervagon, 20 db 

A forgalom közútra tereléséhez 7 db Ikarus 630-as és 3 db Ikarus 31-es autóbuszra, valamint 25 db Csepel D420-as tehergépkocsi hozzá való 23 db 3 tonnás pótkocsival van szükség. A közúti munkálatokon felül…

Az utolsó kitűzött lassújel: Kaszaper-Békéssámson között a 488/489 szelvényközben 10 km/h sebességcsökkentéssel, 19/1969 számmal.

Az utolsó vágányzár: Békéscsaba-Újkígyós között a hűtőházi iparvágány szintbeli keresztjén 1970.VII.31.-én 2:30-11:30 között a 9062/b sz. vonat részére, 14/1970 számmal.

A bontási engedélyt a vonalra 1971.VIII.18.-án kiadták…

A teherforgalom megszűntekor, 1971.VIII.31.-én csúcsra lett járatva az Átrakó állomás. Az állomási tartalék szolgálatot aznap – példátlanul az AK történetében – három mozdony látta el, az Mk48,1001, Mk48,1002 és Mk48,1010 psz. masina! A szokásos két műszak helyett négy műszakot szerveztek a dolgozók (7 fő!!!) és így reggel 6 órától másnap hajnalig 28 Jah és 1 Gah kocsit raktak meg. Az utolsó megrakott tehervagon Csabai tanyákon túlra: MÁV Jah 3918 psz. kocsi Délegyházáról feladott bányakavics rakománnyal Újkígyós állomásra. Ezzel a teherforgalom 77 év után véget ért.

Az utolsó műhelyvonat Mezőhegyesre: 1971.X.9.-én indult 9062 vonatszámmal 9:40-kor. A szerelvény a GV 3705+GV Bak 54101+GV Ja 22004+GV Ja 22118+GV Ja 22053+GV Ja 22119+GV Ja 22110+GV J 27006+GV J 27181+GV Bak 54122 psz. járművekből állt.

Az utolsó Békéscsabára érkező tehervonat, mely a vonalról szedte össze az üres teherkocsikat: 1971.X.21. 9091 vonatszám, beérkezett 11:10 órakor, állt az Mk48,1…+16 db MÁV Jah kocsiból.

Az utolsó talált tárgy: „1971.X.27.-én 9027 sz. v. Egy kockás esernyőt találtam e napon. József v. v.”

Az utolsó előfogattal közlekedő személyvonat: Békéscsabára érkezett 1971.X.29.-én, állt az Mk48,1002+Mk48,1008+MÁV Bax 545+MÁV Bax 541+MÁV Bax 546+MÁV Bax 549+MÁV Bax 548+MÁV Bax 547+MÁV Bax 554+MÁV Da 621. Az első négy kocsi 208 utassal Csabai tanyákról, a mögötte futó négy üresen Újkígyósról érkezett.

Az utolsó személyvonat a Békéscsaba-Békéssámson vasútvonalon, egyben a MÁV Alföldi Kisvasúton: beérkezett 1971.X.30.-án 9041 vonatszámmal, 208 regisztrált utassal, állt: Mk48,1002+MÁV Da 621+MÁV Bax 545+MÁV Bax 541+MÁV Bax 546+MÁV Bax 549 psz.

Az utolsó távirat, beérkezett 1971.XII.14.-én, 7:05 órakor: „Forgalom, de Újkígyós Nr.71b. ma Újkígyóstól Békéscsabáig közlekedik a 9061” Itt egy kis kiegészítés tőlem. Az összeesküvés elmélet szerint: a kisvasút pályáját az egy éves türelmi idő be nem tartásával, azonnal elkezdték feltépni, felbontani, hogy ha a tél miatt a közúti közlekedés összeomlana, nehogy vissza lehessen a vasúti üzemet állítani! És decemberben-januárban, hóban-fagyban dolgozott a Pft. méterről méterre elpusztítva saját munkájuk gyümölcsét! Igazság szerint a közút szélesítéséhez-létesítéséhez több szakaszon útban volt a kisvasúti pálya…

Az utolsó írásos emlék a vonallal kapcsolatban:

„1972.I.12. 100 sz. írásbeli rendelkezés a MRN sz. vonatnak.

 1. Menetrend nélküli menetben közlekedik a 18-as szelvényig.
2. Oda útban tolva 5 km/h, vissza útban húzva 25 km/h sebességgel közlekedik.
3. A jelzőket számára nem kezelik, mellette a kézijelzés van érvényben.
4. Anyagolás befejeztével legkésőbb 16:20-kor kell elindítani.
5. A bejárat iránya kitérő.”

Az utolsó írásos emlékek a MÁV Alföldi Kisvasúttal kapcsolatban:

1973.V.17. Bontásra meghirdetve Csabaszabadi, volt AK állomáson mérlegbódé, 34 lm3, istálló, szín, ól, WC, faoszlopos sodronykerítés.

1976.VI.21. Bontásra meghirdetve Békéscsaba, volt AK állomás területén: ebédlő épület (164 lm3), dízel mozdony és motorszín, téglafalú, beton födémes (104.9 lm3), hídmérlegház, téglafalú, beton födémes (27.3 lm3), anyagraktár (285.6 lm3), fáskamra, fészer, tárolószín, sertésól, tégla WC, 2 db szemétverem, téglakerítés sínoszlopokkal (50 fm.), sodronykerítés faoszloppal (250 fm.), léckerítés (60 fm.).

Különleges események:

1946.XII.29.-én Békéscsba-Ókígyós állomások között a 73/74 szelvényközben a 4 sz. vegyesvonat 11 db kocsijából 17:50-kor 6 db C, 1 db D és 3 db teherkocsi kisiklott. A baleset oka az volt, hogy az íves pályarészen a sínszegek elengedték a sínszálakat és azok kifordultak. A baleset miatt a 4 sz. és 5 sz. vonat átszállással közlekedett, előbbi 126’ utóbbi 60’ késést szenvedett.

1947.IV.23.-án a Békéscsaba AK állomásról 14:16 órakor kihaladó 4 sz. vegyesvonat gőzmozdonyának szikrájától 14:20 órakor kigyulladtak és leégtek a kenderkóróval rakott AEGV J 349 és AEGV J 265 psz. teherkocsik.

1947.XI.10.-én Kaszaper-Csanádapáca között 13:30 órakor a 302/303 szelvényközben a MÁV Gim 389+AEGV Gfn 159+AEGV J 331+AEGV J 393+AEGV Gfn 152+MÁV Jhk 3325 psz. teherkocsik siklottak. A baleset oka a 80 méteres sugarú ívben a korhadt talpfák miatti 45 mm nagyságú nyomtáv bővülés volt.

1949.VI.6.-án Békéscsaba-Ókígyós között a 77/78 szelvényközben közlekedő 9017 sz. vonatból Molnár Mátyás kiesett.

1954.V.10.-én 15:10 órakor Tótkomlós belterületén Vörös Ida, kezében 8 hónapos csecsemőjével a 9091 sz. vonatban futó MÁV Jak 3320 psz. teherkocsi alá vetette magát. Tettét 20 napon túl gyógyuló sérülésekkel úszta meg.

Békéscsaba 1955.X.27.-én

Dudás József mozdonyvezető eseménykönyvi jelentésének másolata

MÁV 494,303

Jelentem a fűtőház főnökségnek, hogy a fenti napon közlekedő 9065 sz. vonatnál Újkígyós és Szabadkígyós közötti 94 sz. szelvényben a vonat elé szaladó 3 malac közül az egyiket a mozdony pályakotrója elugrás pillanatában megütötte és kilökte. Ennek következtében a disznó bal hátsó lábára sántikálva továbbment. A malacok őrizetlenek voltak. Az esemény helye az útátjáró közelében volt, melyre hosszan rásípoltam. Sípjelzés után sem jött senki elő az őrizet nélkül lévő jószágokhoz.  

Tulajdonos neve: özv. Molnár Pálné, Szabadkígyós, Újosztás

Tanú neve: Susánszki Pálné, Szabadkígyós, Újosztás

Palyik Pál fűtő                            A fűtőházfőnök             Dudás József mozdonyvezető

Olvashatatlan aláírás

1957.XI.27.-én Csabaszabadi-Gábortelep között a 253/254 szelvényközben a 9031 sz. vonatot továbbító motorkocsira rálőttek, annak egy ablaküvege kitört.

1958.VIII.8.-án a 9043 sz. vonat Békéscsaba-Szabadkígyós között a 69/70 szelvényközben H Kovács Katalin gyulai lakost kerékpárjával elütötte.

1958.X.9.-én Csabaszabadi állomáson a keresztező 9031 és 9028 sz. vonatok összeütköztek, mert az utóbbi nem várta meg a számára szükséges váltóállítást és bejárati jelzést.

1970.I.23.-án Kaszaper állomáson Kovács Antal segédellenőr, forgalmi szolgálattevő vonatforgalmi időben szolgálati helyén rádiót üzemeltetett és az érkező és jelzőnél álló 9037 sz. vonatnak az állomásra történő bebocsátásáról nem gondoskodott. A helyszíni ellenőrzés és felelősségre vonáskor az Igazgatóság vezetőjének helyettesével szemben fegyelmezetlen és meg nem engedhető magatartást tanúsított. Elkövetett vétségét fegyelmi úton tárgyalták és lefokozás büntetést kapott.

Forrás:

  • Bede András közlései és dokumentumai, Szentes 
  • Békés Megyei Levéltár, Gyula 
  • Békéscsabai Pgf. Irattára, Békéscsaba 
  • Marton Zsolt gyűjtése, Budapest 
  • Szegedi Területi Igazgatóság VBO. Szeged 
  • Dr. Károlyi Zsolt – Az AEGV MÁV Alföldi Kisvasút története VHÉK 1988. 
  • Moór Attila gyűjtése, Budapest 

(Felek Ferenc, 2014.01.14)

Legutóbbi módosítás: 2014.01.14. 04:53

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV