Enyingi Gazdasági Vasút

(Moór Attila)

Gróf Csekonics Endre az Enying környéki birtokain 1923-ban kisvasutat létesít. A Kereskedelemügyi Minisztérium a vasút üzemengedélyét 55893/1924 számon állítja ki. A vonal Enying MÁV állomásról indul, a település gabonaraktárát valamint szeszgyárát érintve halad Páta-pusztáig. Itt elágazó szárnyvonal vezet Kabóka-pusztára. A fővonal Nagykustyán- és Jóremény pusztákat érintve Kiskustyán-pusztán ér véget.

Térképrészlet
Fotó: archív

Gróf Csekonics Endre halála után 1934-ben a kisvasút üzemengedélyét a Kereskedelemügyi Minisztérium 46461/1934 rendeletszámmal Csekonics Iván, Csekonics Gyula és Csekonics Endre grófokra ruházza át. A gőzüzemű gazdasági vasút ekkor nyolc vonalból áll, Enyingen és Kabóka-pusztán átrakó állomással csatlakozik a MÁV vonalához.

A kisvasút az államosítás során az Enyingi Földműves Szövetkezet tulajdonába kerül, 1949. augusztus 29-én a Székesfehérvári Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat kezelése alá vonják. Ekkor a 760 mm nyomtávolságú vasútvonal teljes hossza 14 km, a sínrendszere 7 kg/fm-es. Járműállománya 16 db üzemképes, 4 db javítható és 7 db roncs lóréból áll.

A háborúban tönkrement vasútvonal felújítását a szállítási igények nem indokolják, de a puszták tervezett bővítése és a közutak hiánya miatt az Enying és Nagykustány-puszta közötti vonalszakaszt helyreállítják. Kabóka-pusztát a MÁV mellékvonala szolgálja ki, így az ide vezető szárnyvonal felbontásra kerül.

1956 augusztusában a kisvasút nagyrészt felbontott állapotban, üzemen kívül áll. A megmaradt 4 km-es vonalszakasz sínanyagát a Cifrakerti Állami Gazdaság kapja meg, majd bontja fel.

Forrás:

• MÁV Központi Irattár
• Magyar Nemzeti Levéltár
• www.archivportal.hu 

(Moór Attila, 2015.02.09.)