kisvasut.hu - kisvasut.hu - Vasúttörténet - Közép-Dunántúl

Móri bányavasút

(Moór Attila)



Özvegy Trauttenberg Frigyesné árkipusztai birtokának területén a 30-as években a Zacskó és Társa Móri Kőszénbánya Rt. folytat bányászatot. A szén elszállítására egy 3 km hosszú lóvontatású bányavasút szolgál, mely a móri vasútállomás mellett működő szénosztályozót köti össze Árkipusztával. A 760 mm-es nyomtávolsággal és 7 kg/fm-es sínekkel épült vasút keresztülvezet Móron, majd a települést elhagyva a törvényhatósági út mellett haladva éri el Árkipusztát. A Szent Mór táró és az Árki táró szenét két siklópálya szállítja a kisvasútra.

Móri szénbánya

Móri szénbánya
Fotó: archív

A vasút üzemengedélyét Özvegy Trauttenberg Frigyesné részére 1931-ben állítja ki a hatóság (54072/1931/VI.K.M.). A vasútvonal megépítésének időpontja nem ismert. A területen már korábbi időszakokban is folyt bányászat, de a kitermelt szén elszállításának módjáról nincs adat. 

1943-ban a részvénytársaság beolvad a Pusztavámi Kőszénbánya Rt-be. A cég a sikárosi lejtaknáig tervezett bányavasútjára 164248/1943/VI/K.M. számon kap építési engedélyt.

1944-ben a gőzvontatás bevezetése okán Mór és Árkipuszta között a felépítmény 9,3 kg/fm-es sínekkel épül át. Árkipusztán a fővonalat 250 méterrel meghosszabbítva a 32+50-es szelvényben három vágányos állomás létesül. Az állomáshoz csatlakozva épül ki a sikárosi lejtaknához vezető 1300 méter hosszú, 500 mm-es nyomtávolságú bányavasút. Az üzemengedély száma: 48127/1944/VIII.

Az 500 mm-es vonalat a Magyar Állami Szénbányák 1947 végén 760 mm-es nyomtávolságúra építi át. A vonal végpontjától az építés alatt álló B és C aknák anyagszállítására 505 méter hosszú végtelen köteles siklópálya létesül (31520/1948/I.2.).

Az első 3 éves terv keretében normál nyomközű vasút épül Mór és a sikárosi Zgyerka János akna között, így a keskeny nyomközű bányavasút feleslegessé válik. 1948. december 23-án a kisvasútra a Vértesbakonyi Szénbányák Nemzeti Vállalat felbontási kérelmet nyújt be.

A vállalat leltárában ekkor három mozdony szerepel:

  • Deutz benzinmotoros mozdony, háromtengelyes, rudazatos hajtással, gyári száma 29/605 
  • MÁVAG gőzmozdony, háromcsatlós, gyári száma: 4871 
  • Borsig gőzmozdony, négycsatlós, gyári száma: 8812 

A felbontási határozat ellen a Móri Földműves Szövetkezet panasszal él, álláspontja szerint a volt Trauttenberg birtok felosztása során a vasútvonal tulajdonjoga őket illeti meg, ezért a felbontásra kerülő sínanyagra igényt tart. A szénbánya vállalat közli, hogy a sínanyagra az épülő bányákban mindenképpen szüksége van.

A hatóság a kialakult helyzetre való tekintettel 1949. január 12-én helyszíni szemlét tart (306/961/1949.K.M.3/B). A Közlekedésügyi Minisztérium 1949. március 29-én a kisvasút tulajdonjogát a szénbánya vállalatra ruházza át (301048/1949.8/A).

A normál nyomközű vasút évtizedeken keresztül kiszolgálja a pusztavámi bányaüzemeket és a környék ipari létesítményeit. A bányászat leépítésével párhuzamosan az ipartelepek is hanyatlásnak indulnak, a vasútvonalon 2002-ben már csak a sikárosi erdészet által feladott fát fuvarozzák. Ebben az évben a vonalon talajsüllyedés miatt vágánykivetődés keletkezik, melyet első alkalommal a pályafenntartás még kijavít, de a következő kivetődés már a forgalom leállításával jár. Az elhagyott vasútvonalat Mór település határán kívül a természet lassan visszafoglalja. Pusztavám akáccal benőtt állomásán a felvételi épület és a sikárosi kihúzó vágány 2013-ban elbontásra kerül.

Képek a vasút régmúltjából.

Források:

  • MÁV Központi Irattár 
  • Magyar Nemzeti Levéltár 
  • www.archivportal.hu
  • Bányászati és Kohászati Lapok (www.bkl.uni-mikolc.hu) 

(2013.12.16. Moór Attila)

Legutóbbi módosítás: 2013.12.23. 09:20

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV