Budapest - Szentmihályi lóvasút

(Bozó Zoltán)

1873-ban Tóth Kálmán elkészítette Puszta Szent Mihály parcellázási térképét. Ekkorra egyes befektetők gyakorlatilag felvásárolták Szentmihály egész területét. Többholdnyi területet vett meg Almásy Pál, Lukács Antal, Vida Lajos, Krajcsovits Ignác, Appl János, Borhy János, dr. Apaticzky Sándor, Weinwurm János, Gyurkovics Jenő, a Schmiedlechner-Klimkó és a Diettrich család.

1873-ban Tóth Kálmán elkészítette Puszta Szent Mihály parcellázási térképét. Ekkorra egyes befektetők gyakorlatilag felvásárolták Szentmihály egész területét. Többholdnyi területet vett meg Almásy Pál, Lukács Antal, Vida Lajos, Krajcsovits Ignác, Appl János, Borhy János, dr. Apaticzky Sándor, Weinwurm János, Gyurkovics Jenő, a Schmiedlechner-Klimkó és a Diettrich család.

A tulajdonosok 1881-ben létrehozták érdekvédelmi szervezetüket, a Puszta Szent Mihályi Közbirtokosság egyesületét. A parcellázások lebonyolítására 1887 és 1889 között megalakították Farkas Ignác vezetésével a József főherceg, Paulus (később Pálfi) János irányításával pedig az Almásy Pál egyesületeket. A telkeken a betelepülést és az építkezést megnehezítette, hogy Szentmihályról gyalog lehetett csak kijutni a Kerepesi úton közlekedő BHÉV-hez.

Az egyesületek vezetői 1891-ben elhatározták a lóvasút kiépítését a Kerepesi útig. Az engedélyt 1892. június 19-én kérte meg "keskenyvágányú lóvonatú közútvasút" megépítésére és üzemeltetésére Farkas Ignác építési vállalkozó. Az útvonal bejárását 1892. augusztus 4-én tartották meg, a vonal 1893 nyarára készült el 1000 mm nyomtávval. Az engedély-okiratot 1893. augusztus 29-én írta alá Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter. Az útvonalat az engedélyező okirat így határozta meg: A Budapest fő- és székváros, valamint Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye területén a budapesti helyi érdekű vasutak részvénytársaság budapest-czinkotai vonalának "József főherceg telep" nevű megállóhelyétől kiindulva… az úgynevezett vasúti úton…, illetve szentmihályi puszta területén a meghosszabbított Szent István utczán, Kossuth utczán, Rákosi úton és Miklós (ma ez is Rákosi út) utczán át az Ilona utcza érintésével az Almásy Pál telep főterére vezetendő keskenyvágányú közúti lófogatú vasútnak megépítésére és üzletére.

A lóvasút 1895-re részvénytársasággá alakult át. Az útvonalon hét megállóhelye volt, mindenhol egy-egy vendéglővel. 1906-1908. között az útvonalat kétvágányúvá építették át. 1911-ben a szentmihályi BHÉV vonal kiépítésekor az útvonalat a Kossuth Lajos utcán a mai Szentkorona utcáig hosszabbították meg és azon egészen az Ilona utcai végállomásáig haladt a lóvontatta szerelvény. 1913. nyarán a forgalom jelentős csökkenése miatt a működését megszüntették.

Szerző: Lantos Antal

2011. október 30.