| ||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az oroszkai cukorgyári kisvasút 2012.11.07 (Bozó Zoltán) Ez a cikk Zselíz város honlapjáról (www.zeliezovce.sk.) való, az eredeti szerkesztett változata. Zselízi visszaemlékezések - Nem is olyan rég még fogalom volt a kisvasút Néhány évvel ezelőtt még szűkebb és tágabb régiónkban is fogalom volt az alsó-garammenti kisvasút. Létrejötte szorosan összefügg az oroszkai cukorgyár felépítésével, amelyet 1893-ban adtak át. A gyár együttműködött az Esterházy-Breunner grófi birtokkal, s ennek nyomán épült fel a kisvasúti hálózat, mely cukorrépát szállított a gyárba. Abban az időben a cukorgyár 1200 embert foglalkoztatott, köztük sok zselízi lakost. 1906-ban a vasút 10,5 km-es szakaszon üzemelt. A nehéz rakománnyal megrakott vagonokat lovak húzták. A hálózatot szükség szerint bővítették szállítható és a helyszínen összerakható részekkel is (repvágány, repváltó...). 1912-ben kezdődött a kisvasút bővítése a többi gazdaság, falvak és majorok felé. A 760 mm nyomtávolságú vasúti sín egy métere 12 kg-ot nyomott. Ebben az időben váltották fel a lovakat gőzmozdonyokkal. 1914-ben a kisvasút volt az oka annak, hogy a Garamon való átkelés céljára a kompot híddal váltották fel, amelyen a sínek is áthaladtak. 1916-ban kibővítették a mozdonyszínt, mely így már négy mozdony befogadására volt képes. A tulajdonosok és a urasági hivatalnokok személyi drezinákat használtak a vasúton. A 30-as években a gőzmozdonyokat felváltotta az első motoros meghajtású mozdony, amelyet az Orenstein&Koppel cégtől szerezték be a helyiek. Abban az időben nagy megtiszteltetés volt gépészként vagy egyéb munkakörben a kisvasútnál dolgozni. A vasút sok embernek biztosított munkát. Ebben az időben 40-45 km volt a táv hossza, amely összekötötte Oroszkát, Karolinát, Nagypusztát, Nyírt, Málast és Zálogost, a Garam másik oldalán Árokot és Vadalmást. Szerencsére a II. világháború nem okozott nagy károkat a kisvasúthálózatban. Elkezdődött a volt uradalmi gazdasági épületek és az oroszkai cukorgyár intenzív felújítása. Ebben az időben lehetett utoljára látni errefelé a Garamon tutajokat. A 60-as években a kisvasúton szállították a majori gyermekeket az iskolába. Sajnos a 70-es években politikai döntések nyomán a mezőgazdasági termékek szállítása egyre inkább áttevődött a közutakra. Emiatt, főleg a cukorgyári kampány ideje alatt az utak tele voltak sárral. Ezt a műszaki történelmi műemléket 1981-ben kezdték szétszerelni. Egyes részeit a nyitrai Agrokomplex területén állították ki, de a vasút kilométerei tűntek el nyomtalanul, így erről az érdekességről csupán fényképek és egyre halványuló emlékek maradtak fenn. Pavel Polka
|
| ||||||||||||||||||||||||||||
(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület -
Impresszum -
Hír küldés -
Üzenet Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline |