|
Budapest - A nagykörúti próbavillamos
(Bozó Zoltán)
Budapesten a villamosközlekedést első ízben keskeny nyomtávon, 1000 mm-en próbálták ki. Ez a nyomtáv sok városban később is megmaradt, azonban Budapesten áttértek a normál nyomtávra a városi közlekedésben is.
Fotó: Régi Magyar Villamosok
A villamosközlekedés Budapesten elsőként a Nagykörúton 1887. november 28-án délután fél 3-kor indult meg. A szerelvények maximális 10 km/h-ás sebességgel közlekedhettek, s az 1888-tól Budapesti Városi Vasút név alatt működő Siemens & Halske működtette a vonalat. A villamos a Nyugati pályaudvar és a Király utc(z)a közöti 1 km hosszú 1000 mm-es nyomtávú villamospályán közlekedett, mely alsóvezetékes rendszert használt. Ez azt jelentette, hogy a sínpár között volt egy csatorna, ahonnan egy ún. áramszedő hajó segítségével kapták az áramot a szerelvények. A járművek karbantartását és áramellátását a Nyugati Pályaudvar előtt lévő színben végezték. Az 1888-tól a normál nyomtávra, 1435 mm-re átépített és egyre hosszabb pályán ma a két körúti ikerviszonylat, a 4-es és 6-os járatpár közlekedik újra az eredeti gyártó 40 db, 2001-2040. pályaszámú kocsijaival. (A wikipedia nyomán.) A Budapesti Király utcai villamos próbavasút járművei- Gyártó: Siemens & Halske, 1886
- Nyomtávolság: eredetileg 1000 mm, 1888-tól 1435 mm
- Néveleges feszültség: 145 V =
- Megengedett legnagyobb sebesség: 10 km/h
A két motorkocsi és egy pótkocsi az 1886-os bécsi világkiállításról került Budapestre, ahol 1887. november 28-án vizsgáztak a Nyugati pályaudvar és a Király utca között, a Teréz körúton épített 1 km hosszú próbapályán.
1888-ban a járműveket normál nyomtávolságú pótkocsikká alakították át Ae11-13-as pályaszámokkal. 1889-ben LDo motorral, lánchajtással motorkocsikká alakították őket.
|
Legutóbbi módosítás: 2012-10-02 07:59:17
|
|
Képtár |
|
Vasútkereső |
|
|