A hazai kisvasúthálózat alakulása 1990-től 2012-ig

Egy kis vasútstatisztika: érdekes vasúttörténeti adatokat foglal össze a magyarországi kisvasutak hálózathosszának utóbbi 22 évi alakulása.

Magyarországi kisvasutak vonalhálózatának alakulása
Fotó: Chikán Gábor

A turisztikai és személyszállítási tekintetben érdekes 24 kisvasút utóbbi két évtizedét átfogva készült el a fenti oszlopdiagram. A zöld sávok a teljes létező hálózat hosszát jelzik, ezen belül a vörös a menetrend szerinti személyforgalomban, a kékek pedig a teher- és üzemi forgalomban működő vonalak hosszát.

1990-es évek

Az 1990-es évek elején egyértelmű visszaesés látható: 1991-ben még 491 km kisvasúton 370 km hosszban volt személyszállítás, azonban a következő években

Lillafüreden megszűnt a forgalom Kerekhegyi és Ládi vonalakon, melyeket hamarosan el is bontottak, illetve a műszaki állapot miatt üzemen kívül helyezett farkasgödöri vonalat is feladták a folyamatos lopáskárok miatt;
elbontották a felsőtárkányi hálózat 10 éve üzemen kívüli vonalait (Felnémet és Dolomitbánya),
elbontották a balatonfenyvesi kisvasút régóta nem üzemelő, csak alkalmi különvonatokkal járt vonalait.

Nem járt ugyan a pályák elbontásával, de leállt a forgalom a Börzsöny összes kisvasútján, közülük csak Királyréten indult hamar újra. Volt üzemszünet Felsőtárkányban és Debrecenben is.

2000 körül

A következő 10 évben - a Magyar Közlekedési Közművelődésért Alapítvány tevékenységének is köszönhetően - a hálózat csökkenése megállt, sőt, jelentős vonalfejlesztésre is sor került:

elkészül a Csömödéri és Lenti ÁEV-ek közötti összekötő vonal,
1996-ban megépült a pálházi EV meghosszabbítása a névadó település központjába,
elkészült Gemencen a dunaparti vonal.

A meglévő vonalakon kibővült a közlekedés: Gemencen immár a vonal teljes hosszában megindult a menetrend szerinti forgalom és más vasutak üzemen kívüli vonalai is újraindultak:

a Lillafüredi kisvasúton a farkasgödöri vonal, de már csak a megmaradt részén, Mahócáig
a Kisvasutak Baráti Köre Egyesület a kemencei kisvasutat indította újra, immár személyforgalomra,
és ismét közlekednek a vonatok Nagybörzsönyben.

2002-2009 között

Ez a néhány év két súlyos leépítés között viszonylag stabil időszak volt a kisvasutak számára. Kisebb változást jelentett, hogy ismét leállt a mahócai vonalon a forgalom, szűkült a Gemenci ÁEV menetrend szerinti személyforgalomra üzemben lévő pályahossza, felszedték a Mesztegnyői kisvasút soponyai vonalát, viszont megindult a személyforgalom Hortobágyon és Szobon.

A két súlyos leépítés a Balatonfenyvesi GV hálózat jelentős részének leállítása volt 2002-ben, ahol ráadásul a következő években több km vasútvonalat el is loptak; majd 2009-ben a nyíregyházi és kecskeméti kisvasutak bezárása, mely csaknem 30 éve a legnagyobb kisvasút-felszámolás volt.

2009-től

A két nagy MÁV kisvasút bezárását követően nehezen induló, de remélhetőleg sikeres időszakasz kezdődött. 2009-ben elkészült a Mátravasút szalajkaházi vonalának újraépítése, bár valódi üzembe helyezése nem történhetett meg, mert a következő év tavaszi árvizei súlyosan megrongálták a pályát, amint több más kisvasút üzemelő vonalhosszát is átmenetileg lecsökkentették. A károk helyreállítása azonban mindenütt megtörtént, a forgalom visszaállítása mellett meghosszabbodott 1 km-rel a hortobágyi kisvasút is.

Jelenleg 473 km vasútvonal 210 km-én közlekednek menetrend szerinti személyvonatok.

Ön is hozzászólhat

Az e-mail címet csak az Önnel való kapcsolatfelvételre használjuk, nem jelenik meg és nem adjuk ki. Használható HTML címkék (tag): i és b, a megengedett legnagyobb hossz 1000 karakter.