kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Szabadbattyáni Gazdasági Vasút

(kisvasut.hu)



1904-ben Batthyány Lajos gróf a Szabadbattyántól délre fekvő birtokain Nagylángig 600 mm-es nyomtávolsággal kisvasutat épít.

1947-ben a kisvasút állami tulajdonba kerül, a Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat a kisvasutat 760 mm-es nyomtávolsággal átépíti, majd a vonalat Kálóz településig meghosszabbítja. 1952-ben tovább folyik a vasút építése, Ödönpusztánál csatlakozva a Lepsényi Gazdasági Vasúthoz.

A két vasút lepsényi központtal közös üzemvezetőség alá kerül, az összevont hálózat teljes vonalhosszán személyszállító vonatok közlekednek.


1954-ben a nagylángi halgazdaság 600 mm-es kisvasútjának egy szakaszán 760 mm-es GV szárnyvonal épül. Annak érdekében, hogy a halgazdaság továbbra is saját járműveivel fuvarozhasson, ez a szárnyvonal fonódott kivitelben létesül.

1955-től az összekötő vonalszakaszon a személyforgalom megszűnik, de Kisláng település dolgozóit az állami gazdasággal kötött szerződés értelmében a GV továbbra is fuvarozza. Menetrend szerinti vonatforgalom Szabadbattyán és Kálóz között napi két vonatpárral zajlik.

1960-ban a Gazdasági Vasutak a MÁV igazgatása alá kerülnek, a hálózatot két különálló üzemfőnökséggé szervezik, majd 1963-ban ismét összevonják.

A hatvanas években a pálya állapota leromlik, a vonal egyes szakaszain a C-50-es motormozdonyok sebességét 10 km/órára korlátozzák. A Szabadbattyán-Kálóz közötti 20 km-es távolságot a szerelvények csaknem két óra alatt teszik meg. A kisvasúttal párhuzamosan szilárd burkolatú út épül, melyen a székesfehérvári AKÖV napi 12 pár autóbuszjáratot közlekedtet. Ennek okán a napi két pár személyvonaton már csak átlagosan 5 fő/vonat utazik. A vonal személyforgalmát 1965. július elsejétől közútra terelik, az egyetlen személyszállító Bak sorozatú vagon Lepsénybe kerül.

A vonal teherforgalmát nagyrészt a cukorrépa szállítás adja, 1964-ben 11.000 tonnát, egyéb termékekből (szén, építőanyag, kukorica, len, műtrágya) 6.000 tonnát szállít a kisvasút. 

1965 decemberében a vasút Kálóz községtől Ödön-pusztáig tartó közötti szakaszát (188-266 szelvények között) a Kálózi Községi Tanács könyvjóváírással kapja meg, majd bontja fel.

A vasútüzem 1967. december 31-én megszűnik.

Forrás:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Nemzeti Levéltár
  • www.archivportal.hu 

 

(Moór Attila, 2015.01.25.)

Legutóbbi módosítás: 2012.06.28. 15:17

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV