kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Ipolyvölgyi Gazdasági Vasút

2012.06.17 (Moór Attila)



Vámosmikola elágazó állomásként működött, de így is akadt szolgálatmentes időszak, mikor István haza tudott menni, hogy a malacokat megetesse. Vasárnap volt, és az utolsó szolgálata. Visszajön estére, majd még befut Nagybörzsöny felől a motorkocsi, az a pár hétvégi utas, kiránduló átszáll Szob felé, elmeneszti a személyt és vége. Hétfőn már a téeszbe megy reggel, a sógora ajánlotta be, jó helye lesz ott is. Állítólag a határban a vasutat a téesz megkapta bontásra, István elképzeli, hogy szedi fel a síneket, melyek 20 éven át munkát adtak neki. A köves makadámúton elviharzik egy csillogó autóbusz, porral borítja be a napfényes délutánt, és a bandukoló Istvánt, holnaptól ezek járnak már, és a kocsma hűvösére gondol, de ha 20 évig kibírta, hogy szolgálatban ne igyon, ezen a pár órán már nem múlik a becsülete.

Innen indult volna minden

Innen indult volna minden
Fotó: Micsei László gyűjteménye


A tervek


„Pest megye északnyugati sarkában a Börzsöny hegység nyugati peremén az Ipoly folyó balpartján 9 határmenti község helyezkedik el. Kiterjedésük majdnem 400 km2 és a szobi járáshoz tartoznak. Területükön a mezőgazdasági művelés mellett nagy méretű erdőgazdálkodás folyik, de a vidék egyéb nyersanyagokban is gazdag. Sajnos a nyers termékek tervszerű kiaknázása korszerű szállítási eszközök hiányában nehézségekbe ütközik. … A leírt körülményekre tekintettel vette tervbe a Közlekedési Minisztérium III. főosztálya e területnek a vasúti forgalomba való bekapcsolását. Ezt az elgondolást a Pest megye Tanácsa is támogatja, és közérdekű kérdésnek tekinti. A Közlekedési Minisztérium a szállítási igények, valamint a terepviszonyok figyelembevételével 760 mm-es nyomtávolságú, korlátolt közforgalomra berendezett gazdasági vasút létesítésével kívánja a kitűzött célt elérni.”

Az UVATERV 1953. májusára készítette el tanulmányát, melyben felmérték a fuvarozási igényeket a tervezett Szob-Vámosmikola és Vámosmikola-Drégelypalánk, valamint a meglévő Szob-Márianosztra vonalakon. A tervek szerint Szob-Vámosmikola között évi 3200 vagon beérkező és 1000 vagon kimenő áru várható, míg a Vámosmikola-Drégelypalánk vonalon 4000 illetve 195 vagonnal számoltak. Személyforgalom terén a meglévő márianosztrai vonalon napi 50 fő, a Vámosmikola-Szob szakaszon 6-700 fő (ebből 350 főt tenne ki a Vámosmikola-Nagybörzsöny-ércbánya munkásszállítása, 3 műszakban 120-120 fővel) és Vámosmikola Drégelypalánk között napi 100-120 fő szállítását tervezték.

A műszaki követelmények között megemlítésre kerül, hogy a tervezett dunai vízerőmű építése során a Duna, illetve az Ipoly vízszintje jelentősen felduzzad, a nyomvonalat ennek figyelembevételével kell megépíteni.

Vonalvezetés


„A tervezett új vasút majdnem teljes hosszában a 121. sz. út vonalát követi. … Az 50 km hosszú vonalat 4 szakaszra felbontva tárgyaljuk, hogy a variánsok, melyek szakaszonként jelentkeznek, könnyen elbírálhatók legyenek.”

A./ Szob-Ipolytölgyes szakasz.

Az új szobi GV állomást elhagyva a 0/1 km szelvények között a vonal keresztezi a meglévő márianosztrai vonalat, majd a 121. sz. utat, és az Ipoly árterében vezet. A Bezina patakot 10 méter nyílású teknőhíddal keresztezi és a 3. km-ig a műút baloldalán vezet. Ipolydamásd községnél az utat elhagyja, a kertek alatt vezet, a települést kiszolgáló rakodó-megállóhelyet a tanácsházától kivezető utcától északra kerül elhelyezésre. A községet elhagyva a vasútvonal ismét az úthoz simul, a 4/5 km szelvények között a meder teljesen az út alá mosta magát, itt kb. 200 méter hosszan partbiztosító támfal építése szükséges, akárcsak a 7/8 km szelvények közötti, Lelédhídi majort követő szakaszon. A majornál erdészeti rakodások céljára kitérő vágány létesül. A partbiztosítás után a vasút szintben keresztezi a műutat és annak jobb oldalán vezet Letkés községig, ahol mintegy 80 méterre eltávolodik az úttól, hogy a település épületeit kikerülje. A községet átszelő patakot 3 méter nyílású teknőhíddal keresztezi. A rakodó-megállóhely a híd előtt, attól délre fekvő szakaszon kerül megépítésre. A 14/15 km szelvények között a vonal eléri Ipolytölgyes települést, melyet ugyancsak nyugatról kerül meg. A megálló-rakodóhely a község központjával szemben a szobor előtti területsávon helyezendő el.

A második variáns szerint a vonal a márianosztrai pályatestet vonalkifejtéssel, és forduló híddal keresztezi, illetve Letkésnél hosszabb nyomvonalon vezetve kiszolgálja a Bástya TSZ Széppatakpusztai üzemegységét.

A harmadik variáns -vízügyi okokból- teljesen elkerüli az ártéri nyomvonalvezetést, a márianosztrai vonallal párhuzamosan vezet 2 km hosszan, majd az ipolydamásdi domb keleti oldalán leereszkedve, 30 méternyi vesztett magassággal éri el ez első tervezet vonalát.

B./  Ipolytölgyes-Vámosmikola szakasz.

Ipolytölgyes után a vonal 4 méter nyílású teknőhíddal keresztezi a Farkasvölgyi patakot. A 16-os km szelvénynél 13 ezrelékes emelkedővel közelíti meg Ganád pusztát, ahol a lakóépületek között vezet, majd keresztezi a nagybörzsönyi bekötőutat. Megállóhely létesül az út déli részénél. Az útkeresztezés után a vasútvonal lejt a 17-es km szelvényig. Innen enyhe emelkedővel a górhegyi szőlők irányába, ahol az ÁG üzeme részére kitérő létesül. A rakodóhely után a vonal 20-25 ezrelékes emelkedővel vezet a Börzsöny patak bal partján álló dombvonulaton lévő nyereg irányába, melyet 3 méteres bevágással keresztez, és közel vízszintesen halad a Börzsöny patak völgyének jobb szélére. A vízfolyást 6 méter nyílású boltozott híddal keresztezi, majd delta elágazás létesül Nagybörzsöny felé. A fővonal a deltától északnyugati irányban halad a patak völgyének jobb szélén Vámosmikola községig, ahol a vásártéren létesül állomás.

A második variáns a vonalat István major felé vezeti. A majornál forgalmi kitérő épül, majd a vámosmikolai kavicsbánya mellett haladva éri el a települést.

A harmadik variáns a Szolnoki GV által készített terv. A javaslat szerint a vonalat Ipolytölgyes-Nagybörzsöny-Vámosmikola összeköttetéssel célszerű vezetni. Ez a variáció nagy vonalkifejtéseket igényel, 230 méteres magasságban éri el a „Keresztföldek” nevű területet, majd 190 méteres magasságba ereszkedve éri el az első variáns vonalát. A fővonal ezáltal 40 méteres vesztett magassággal nehezítve, 7 km-es hosszal növekszik.

C./ Vámosmikola-Parassapuszta szakasz.

Az állomást elhagyva a vasút a gépállomást elkerülve, két ellenívvel a 121. sz. út mellé simul. A Perőcsényi patak előtt egy bevágással ereszkedik le, majd az úttól 60 méter távolságra 10 méteres boltozott híddal keresztezi a patakot. Innen vonalkifejtéssel, 20-25 ezrelékes emelkedéssel kapaszkodik fel Perőcsény község bekötő útjának elágazási helyére. A bekötőutat a 28/29 km szelvényben keresztezi, majd itt épül ki a község számára létesítendő forgalmi kitérő. A kitérő után a vasút tovább emelkedik, a 121. sz. út 53+150 szelvényében szintben keresztezi azt, és vonalkifejtéssel emelkedik 248 méteres magasságig. A Csarnapusztai völgy áthidalása után a vonal lejteni kezd Tésa irányába, 1 km-re távolodva el a műúttól. A tésai megállóhely a községtől két km távolságra, a kemencei földút közelében nyer elhelyezést a 33/34-es km szelvények között. A vonal a megállóhely után Kemence község irányába vezet egyenesen, a 34/35 km szelvények között éri el azt, és a rakodó megállóhely a község nyugati szélén a temető mellett épül ki. A község után a vasút ismét keresztezi a 121. sz. utat, Bernecebaráti irányába haladva a Kemence patak völgyét közelíti meg, majd a községi szeszfőzde elbontandó épületének a helyén vezet át. Itt a községi bekötőutat keresztezi, mely ponttól északra építendő ki a bernecei rakodóhely. A 38/39-es szelvények között az út mellé szegődik és Parassapusztáig azt párhuzamosan követi.

A második és harmadik variáns Kemence és Parassapuszta között tervezi kissé eltérő vezetéssel a nyomvonalat.

D./ Parassapuszta-Drégelypalánk szakasz.

A Drégelypalánk-Ipolyság normál nyomtávolságú vasút magyarországi szakasza Parassapusztánál ér véget. Ezen a 8 km-es vonalon a forgalom szünetel.

A Szolnoki GV tanulmánya a meglévő normál nyomtávolságú vágányba harmadik sínszál beépítését javasolja, illetve ha ez nem kivitelezhető, a MÁV vonallal párhuzamosan lehetne megépíteni a gazdasági vasutat Drégelypalánkig.

A harmadik variáns, hogy Parassapuszta magyar területén normál nyomtávolságú háromvágányos állomás létesül, melyhez a GV csatlakozna, és ez az állomás személyszállításra, valamint áruátrakásra alkalmassá téve épül ki.

Állomások


Az Ipolyvölgyi GV létesítésével kapcsolatban két nagyobb csatlakozó, egy középállomás, tíz kétvágányos és egy háromvágányos forgalmi kitérő, továbbá a Bernecebaráti 760-600 mm nyomtávolságú zsámolycserélő állomás kiépítése szükséges.

A legnagyobb igények az új szobi GV állomással szemben merülnek fel. Itt a két vonalon napi átlagban 12-14 vonatpár várható, de az igény csúcsforgalomban akár 18-20 vonatpára is felfuthat. A forgalom igényeinek megfelelően a meglévő erdészeti és kőrakodó állomáson felül itt 6 vágányos rendező pályaudvar, 6 állásos motorszín, üzemanyag raktár, forgalmi és pályafenntartási iroda, laktanya és szolgálati lakás létesül.

Drégelypalánkon a normál nyomtávolságú állomás délnyugati részén épül meg a kisvasúti hálózat második átrakó állomása. A várható forgalom itt napi 2-3 személyvonat illetve 2 tehervonat párt tesz ki, ehhez 4 vágányos rendezőállomás építése indokolt. Drégelypalánkon áruraktár, üzemvezetői és pályafenntartási iroda, laktanya és 4 állásos motorszín létesül. Ha a GV csatlakozása Parassapusztán történik, a kisvasúti állomás elrendezése a drégelypalánki állomáshoz hasonló lesz.

Vámosmikolán rendelkező állomás épül. Itt történik a szobi ill. a drégelypalánki vonatok fordítása. Ugyancsak innen kerül irányításra a nagybörzsönyi vonal forgalma. A várható forgalom mindkét irányban 3-3 személyvonatpár, Nagybörzsönybe naponként háromszor közlekedő ingajárat, továbbá mindkét irányban napi 1-1 kezelő tehervonatpár. Tömegárut szállító szerelvények kezelésére nem kerül sor, mert a Nagybörzsöny felől érkező erdészeti és ércbányászati elegyek az állomást elkerülik, a bernecei fafuvarozás pedig Drégelypalánkra irányul. A forgalom lebonyolításához 4 vágányos állomás épül. Az állomást 4 állásos motorszín, forgalmi iroda és vonatkísérői laktanya egészíti ki.

Bernecebarátiban csatlakozik az erdészet bernecei és kemencei 600 mm nyomtávolságú, kb. 50 km hosszú hálózata a gazdasági vasúthoz. A hegyekből érkező szállítmányokat átrakás nélkül kerülnek továbbfuvarozásra, mely zsámolycserével kerül megoldásra. A fadepó két szélén, egymástól mintegy 60 méternyi távolságban egy-egy háromvágányos állomás létesül. A két állomás egy közös vágánnyal kerül összekötésre, melyen fonódva helyezkedik el a 600-as és 760-as sínpár. A közös vágány felett bakdaru épül, mellyel a kocsiszekrények megemelhetők, a 600-as zsámolyokat a kék vágányra terelik, helyükre 760-as zsámolyokat tolnak a piros vágányról, majd a daru a zsámolyokra ereszti a kocsiszekrényt. Az állomáson 2 állásos motorszín és kocsitároló vágányok épülnek.

Egy kitérővágány létesül Ipolydamásd, Letkés, Ipolytölgyes, Perőcsény, Kemence, Bernecebaráti – esetleg Hont községeknél, továbbá a Lelédhídi majornál az erdészet, Széppatak pusztánál és Ganád pusztánál TSZ üzemek, Górhegynél az ÁG részére. Személyforgalmi megállóhely létesül Tésa és Bernece alsó községeknél.

Iparvágányok


Az Állami Erdőgazdaságok számára Nagybörzsönyben a meglévő nagyirtási vonal összeköttetésére 1900 méter hosszú vágány szükséges. Ez részben a régi, de elbontott 600 mm-es vonal nyomán vezetendő. Nagybörzsöny településen ez csak település utcáin oldható meg. A Bernecebaráti farakodóhoz vezető iparvágány a fővonal 37/38 km szelvényéből ágazik ki, és 750 méteres vonalhosszal vezet a zsámolycserélő állomásra. A vágány 10 méteres nyílású híddal keresztezi a Kemencepatakot.

Az Ipolyvölgyi ÁG részére 3 iparvágány épül, Istvánmajornál 800 méter, Hasznospusztához 1500 méter és Perőcsény pusztához 1400 méter hosszban. Az első sík terepen, utóbbi kettő erős emelkedésű szűk völgyben vezet.

A feltárás alatt álló nagybörzsönyi ércbányához 2000 méter iparvágány épül. A vonal az erdészeti iparvágányból a Börzsöny és Hosszúvölgyi patak összefolyásánál ágazik ki, innen nagyrészt az egykori 600 mm-es iparvasút nyomvonalán vezet, 40 ezrelék maximális emelkedéssel.

Vámosmikolán a Malom és a Földműves Szövetkezet magtáraihoz, Letkésen a Bástya TSZ számára létesül iparvágány 900 ill. 650 méter hosszban.

Lejtési- és irányviszonyok


A vonalvezetés 45 km/óra maximális sebesség figyelembevételével lett tervezve. A legkisebb alkalmazható ívsugár 120 méteres, az iparvágányok esetében 60 méteres. A közforgalmú vonalakon a maximális emelkedés 25 ezrelékes, az iparvágányokon helyenként 40 ezrelékes.

Alépítmény, műtárgyak, felépítmény


A közforgalmú vonalak 3,6 m koronaszélességgel, 1:1,5 rézsűkkel épülnek ki. A vonalon mintegy 8 db 6-10 méteres áthidalás és kb. 60 db kisebb műtárgy épül. A fővonalak 14 kg/fm-es, az iparvágányok 10 kg/fm-es sínrendszerrel, 1,50 m hosszú talpfákkal, 30 cm zúzottkő ágyazattal létesülnek. Szob állomás vágányai 18 kg-os sínekkel készülnek.

Biztonsági kérdések

A vonal teljes hosszán üzemi telefonhálózat épül ki. A nyílt vonali leágazásokat és forgalmi kitérőket váltózárak biztosítják. Az iparvágányokat vágányzáró sorompók biztosítják. Szob állomás bejáratát Márianosztra és Vámosmikola felől védőjelzők fedezik. A Drégelypalánk-Parassapuszta vonalszakasz a 3 sínszálas megoldás esetén szintén biztosító berendezéssel kerül megépítésre.

Üzemi kérdések

Az Ipolyvölgyi GV üzemfőnöksége Szobon kerül telepítésre. Forgalmi, kereskedelmi, vontatási és pályafenntartási szolgálat kerül szervezésre. Emellett a vontató és kocsijavító műhelyek üzemi szerveit is itt épülnek ki. A teljes üzem létszáma 300 főre becsülhető. Vámosmikolán és Drégelypalánkon forgalmi és vontatási kirendeltség létesül.

Tervezett költségek

A Szob-Parassapuszta vonal összköltsége*:20.000.000.- Ft
Az iparvágányok összköltsége:3.500.000.- Ft
A 600 mm erdészeti vágányok meghosszabbítása:2.500.000.- Ft
Szob GV állomás létesítmények:10.000.000.- Ft
Vámosmikola GV állomás létesítmények:1.500.000.- Ft
Parassapuszta GV állomás létesítmények:3.500.000.- Ft
Összesen:
41.000.000.- Ft

* = a Drégelypalánk-Parassapuszta MÁV vonal felújításával

A második variáns összege kb. 2 millió, a harmadik variáns összege 3,6 millió forint többlet költséggel járna.

Mindennapok


A GV létesítésével az Ipolyvölgye gazdasága fellendült. A községek előnyösebb helyzetbe kerültek a tszcs.-k új szállítási lehetőségein keresztül. A járási tanácsnak és a járás dolgozóinak korábban komoly nehézséget jelentett a járási székhely megközelítése és az ebből adódó helyi és országos jelentőségű feladatok megoldása. A településekről több száz ember jár be a budapesti és környéki üzemekbe dolgozni. A szombatonként hazatérő munkások 70-80%-a hely hiányában lemaradt az autóbuszokról és így gyalog kénytelenek voltak 15-20 km-t megtenni. A nagybörzsönyi érctáró felfejlesztése sem működhetett volna az új gazdasági vasútvonal nélkül. Turisztikai szempontból a Börzsöny hegység különös jelentőséggel bír, a megépült vasútvonalon könnyebben megközelíthetővé vált.

A Diósjenői Állami Erdőgazdaság kezelésében lévő kemencei és bernecei erdei vasutak 56 km-nyi hosszban hálózták be az erdőségeket, ebből 47 km-nyi vonalhossz gravitált az Ipoly völgye felé. Az üzemet nagyon megdrágította a telephelyről a drégelypalánki állomásra történő tehergépkocsis fuvarozás. A gépkocsik gyakori meghibásodásai miatt az üzem tervteljesítése elmaradt a várttól. Az erdőgazdaság 4 db motoros mozdonnyal rendelkezett, kocsiparkja 56 db összesen 132 tonna teherbírású járműből állt, utóbbi állományt a GV hálózattal való összekötéskor megduplázták.

A Váci Erdőgazdaság éves termelése 40.000 m3 szer- és tűzifa volt, ennek fele gravitált az Ipoly völgyébe, éspedig 10.000 m3 Nagybörzsönybe, 6.000 m3 Letkésre és 4.000 m3 Szobra. A szobi szállítást akadályozta a kőbánya által túlterhelt márianosztrai vonal. A GV megépülésével a nagyirtáspusztai vízválasztótól északra kitermelt fa így a lejtés irányában gravitált Nagybörzsönybe, majd onnan Szobra. Az erdészeti kisvasút kezelésében ekkor 1 db gőzmozdony, 1 db 8 lóerős motormozdony, 15 db forgózsámolyos és 15 db kéttengelyes kocsi üzemelt, összesen 200 tonna teherbírással. A vasút teherkocsi állományát a csatlakozás után kibővítették. A gazdasági vasúton Lelédnél és Letkésnél erdészeti rakodók létesültek.

Az UVATERV 1953-as tanulmánya így kezdődött: „Az Ipolyvölgye mentén csak a makadámburkolatú 121. sz. állami közút vezet végig és annak ellenére, hogy mindegyik községet bekötő úttal ellátták a tömegárú szállítások igen költségesen és nehezen oldhatók meg. Ez a körülmény nyomja rá bélyegét a mezőgazdasági kultúrára is, mert a vidék intenzív működésre: zöldség, gyümölcs és ipari növénytermesztésre kitűnően alkalmas, de a szállítási nehézségek miatt nem tud felfejlődni.”

60 évvel később


Pistivel a nagybörzsönyi kocsma hűvösében ülünk. Körülöttünk kiürült poharak, és egy dosszié „Az Ipolyvölgyi Gazdasági Vasút Terve”. A vaskos tanulmány utolsó lapjához értünk, alul az eddigi tintától eltérő színnel olvashatjuk a következő mondatokat: Az Ipolyvölgyi vasút építésére a II. ötéves terv keretében nem kerül sor. Kivitelezése a III. vagy IV. ötéves tervben jöhet számításba.


A délutáni napfényben feltűnik a sárga autóbusz, elnyeli a megállóban várakozókat, és elporzik Szob felé. Pistivel elindulunk, hogy megetessük a malacokat. A hátsó úton megyünk, megnézzük a Hosszúvölgyi és Börzsönyi patakok összefolyását, bizony, itt lett volna az elágazás az ércbányához, ahol végül több évtizedes kutatómunka után sem találták meg a keresett aranyat. Az erdészeti úton modern, önrakodó teherautó érkezik fával megpakolva, a tervezett Ipolyvölgyi GV-re szállítani szándékozó erdei és bányavasutaknak csak hírmondói maradtak, de Kemencén, Nagybörzsönyben és Szobon napjainkban is utazhatunk rajtuk.

Források:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Országos Levéltár
  • Magyar Néphadsereg Térképtár

Legutóbbi módosítás: 2012.06.17. 17:23

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline