Diósviszló kisvasútja

(Moór Attila)

A megépült vasút műtanrendőri bejárása ismeretlen időpontban zajlik. (89650/1924)

Diósviszlói kisvasút nyomvonala
Fotó: Magyar Néphadsereg Térképtára (1951.01.01.)

Vonalvezetés: a kisvasút az állomás mellől indulva a 3-as szelvényig párhuzamosan vezet a nagyvasúttal, majd a 9-es szelvényig magánterületeken haladva éri el a Diósviszlóra vezető utat és a 11-es szelvényig annak déli oldalán halad. A településen a vasút az út közepén vezet, majd a települést elhagyva, a 29-es szelvénynél a Rádfalva felé vezető útra kanyarodik. A 32-es szelvénynél a vonal Rádfalva község határában uradalmi területre lép, majd a 60-61-es szelvények között keresztezi a Rádfalvára vezető utat. A 74-es szelvénytől Kórós község határához tartozó védőtöltéseken vezet a vasút, és a 97-98-as szelvények között Alsópalaj-pusztánál végződik. A fővonal 54-55-ös szelvényei között 444 méter hosszú mellékvonal ágazik ki Tüskepusztára.

Műtárgyak: a fővonal 31-32-es és 91-92-es szelvényei között 4 méteres fahíd épül.

Kitérők: a 8-9, 32-33, 56-57, 78-79 szelvények között létesülnek.

Műszaki adatok: A 7 kg/fm-es síneket 600 mm-es nyomtávolsággal fatalpakra szegezik. A vonal legnagyobb emelkedése 35 ezrelékes, legkisebb ívsugara 20 méteres. A vontatás kérdése tisztázatlan, különböző iratokon ló illetve ló és motorüzemű vasútként szerepel, de egy dokumentumon gőzüzemű vasútként van feltüntetve.

A MÁV és Benyovszky Móric között a csatlakozási szerződés 1925. április 9-én köttetik meg. A vasút által elfoglalt 866 négyzetméteres területért a gróf évente 50 pengőt köteles fizetni.
 

Diósviszlói állomás helyszínrajza
Fotó: MÁV Központi Irattár (1925.04.09.)

1942-ben a vonal tulajdonjogát a Közlekedésügyi Miniszter a Magyar Tógazdaságok Rt.-re ruházza át. (120.884/1942/VIII)

1948-ban Baranyavármegye Földhivatalának határozata értelmében (15.176/1948) a vasút az Állami Hal- és Nádgazdaság kezelésébe és a Magyar Állam tulajdonába kerül.

1948. szeptember 15-én a vasúton a Közlekedésügyi Miniszter rendeletére (51.210/1948) helyszíni szemle zajlik. A szemlén megállapítják, hogy a fővonal a tüskepusztai szárnyvonal kiágazása után felbontásra került, valamint a Diósviszló község területén folyó közúti munkák miatt a településen keresztülvezető vonalszakaszt is elbontották, a vasút anyagát Tüskepusztára szállították. A tógazdaság költségvetés hiányában a településen felbontott vasutat helyreállítani nem tudja, így csak a falu és a tógazdaság közötti 7 km-es szakaszra kér ideiglenes üzemengedélyt.

1950-ben a Kaposvári Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat tart szemlét a vasúton, megállapítják, hogy a vasútvonalnak csak „használhatatlan romjai vannak meg”.

 1961-ben a vasút tulajdonosa a Tolna-Baranyamegyei Halgazdaság, mely ideiglenes üzemengedéllyel rendelkezik. Sajnos az üzemengedély iratát nem sikerült felkutatni, így a vonalról további adatok nincsenek. A csatlakozó Pécs-Harkány vasútvonalon 1976. szeptember 1-én szűnt meg a forgalom. Az egykori halastavak helyét mára benőtte az erdő. 

Források:

• MÁV Központi Irattár
• Magyar Nemzeti Levéltár
• Magyar Néphadsereg térképtára

(Moór Attila 2013.08.19.)