Nagybörzsönyi Erdei Vasút
Nagybörzsöny
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Szállások
Elérhetőség
Cikkarchívum
Képtár
Partnereink





Felhasználói belépés
E-mail:
Jelszó:
English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Kisvasút egy forintért - A szlovákok már felfedezték - Pályadíjra vár a pálya

2003.06.01 (kisvasut.hu)



A minap egy pozsonyi turisztikai cég vezetői jártak Nagybörzsönyben - a szomszédos ország üzletemberei ugyanis fantáziát látnak Magyarország északi hegyvidékének eme kevéssé ismert helységében, egészen pontosan annak kisvasútjában. E csodálatos tájakon futó keskeny nyomközű vasparipa egyébként példa értékű társadalmi és minisztériumi összefogás eredményeként menekült meg a felszámolástól - s ha most egy kissé több figyelemmel lennének iránta, akár Szobig is eljuthatna. Az egykor óriási kiterjedésű hálózat jelen állapotában ugyanis csak Nagyirtáspusztáig kanyarog...

A nagybörzsönyi kisvasút vitathatatlanul legszebb és az utazók számára legizgalmasabb része az úgynevezett tomácshegyi csúcsfordító. A négyszáz méter magas hegynyereg oldalában a hajdani vonalvezetők egy igen különleges, a földön mindössze három helyen - Szlovákiában, Peruban és nálunk - található tolatós-fordítós - Z alakú - szerpentinszakasszal küzdötték le a magasságot. E közlekedéstörténeti ritkaság 2000 ősze óta amúgy műemlék, s része annak a vadregényes tájon kanyargó kisvasútnak, mely fénykorában Szobról indulva közelítette meg az XIII. századi templomáról és Ferences kolostoráról híres települést.

E hajdani hálózat mára egy alig nyolc kilométeres szakaszra olvadt, s kevés híján ez az utolsó rész is az enyészeté lett. S hogy mégsem így alakult, abban igen nagy szerepe volt a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasútért Közalapítványnak, valamint számos minisztériumnak és a Kincstári Vagyonigazgatóságnak.

Történt, hogy az Ipolyerdő Rt. tehergépkocsis faanyagszállításra hivatkozva megszüntette a számára érdektelenné vált, ám jelentős turisztikai értékű kisvasút utolsó szakaszát is. 1996-ban állampolgári kezdeményezésre a két érintett önkormányzat Márianosztrával kiegészülve közalapítványt hívott életre megmentése érdekében. 1997-ben a Pest Megyei Területfejlesztési Tanács 89 millió forintot adott a legépebben fennmaradt Nagybörzsöny-Márianosztra szakasz felújítására, ám a szép terveket kevés híján keresztülhúzta az 1999-ben a Börzsönyre lehullott rekord méretű csapadék nyomában járó pusztítás. A munkák végül tavaly nyár végére fejeződtek be: a nyolc kilométeres - jelenleg csak Nagyirtáspusztáig pöfögő - kisvasút népszerűségét kiválóan példázza, hogy a téli leállásig tartó nyolc hétvégén több mint hatezer kiránduló vette azt igénybe. A vasút jelenleg az önkormányzat tulajdonában van - a kincstár egy forint plusz áfáért adta el neki. Ugyanakkor az már más lapra tartozik, hogy fenntartása csak a legnagyobb bűvésztrükkökkel lehetséges - vallja Kempf Gyula, Nagybörzsöny polgármestere. Aki egyben azt is hozzáteszi, hogy ő a hetvenes évek elején még vonattal ment focizni Márianosztrára. Az önkormányzat egyébként igen sokat tett a vasútért: saját alkalmazottjai a vonatvezetők és a jegyvizsgálók is, valamint éppen a közelmúltban vásárolt - 250 ezer forintért - egy új motort az egyik mozdonyba. A tereprendezés is gőzerővel folyik - mire e sorok napvilágot látnak, már a húsvéti üzemindításon is túl lesznek. Az utasokat két mozdony és két kocsi fogadja - a harmadik vagon felújítása jelenleg folyik. A pályát egy alvállalkozó tartja rendben - ez tízmillió forintjába kerül a százhúszmillió forintos költségvetésű településnek. A polgármester úgy véli, ha nyolc hét alatt hatezer ember utazott a vonalon, a nyár végére talán nullszaldóssá is válhat az üzem.

A további építkezésekre jelenleg 86 millió forint áll rendelkezésre - ám az már most látható, hogy ez az összeg nem lesz elegendő az újabb, immár Márianosztráig tartó hat kilométeres szakasz májusban induló teljes felújítására. Itt ugyanis van egy kétszáz méter hosszú sérült töltés, mely a szakemberek szerint egymaga legalább húszmilliót elvisz majd... Kempf Gyula ennek ellenére bizakodó: úgy számolja, a táv felét biztos leküzdik - aztán majd csak lesz valahogy. Optimizmusát erősítheti, hogy több minisztérium, a kincstár, az Ipolyerdő Rt. és a három önkormányzat is egyértelműen kiállt az ügy mellett. A nem éppen óriási költségvetésükről híres települések vezetői egyébként felismerték, hogy a kisvasút vonzotta turizmus óriási lehetőségeket tartogat számukra, ezért érthető, ha erősen szorgalmazzák annak feltámasztását. S mivel a szándék adott, már "csak" valami szerényebb pályadíjra lenne szüksége a pályának...

A vasút alsó, néhány éve még kőszállításra használt, Szobtól Márianosztráig terjedő, s viszonylag jó állapotban leledző szakasza a MÁV tulajdonában van. A vállalat ígérete szerint ezt abban a pillanatban, amint e "keskeny-nyomközű" eléri az egykori csatlakozási pontot, átadja azt a két önkormányzat tulajdonába. Így amennyiben minden a tervek szerint alakul, 2005-ben már Szobról pöföghetünk a 18 kilométeres kisvasúton.

Lázin Miklós András

Legutóbbi módosítás: 1999-01-01 00:00

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline