Erdei Vasutak a Dunaártéren 1901- től napjainkig

Európa legnagyobb összefüggő ártéri erdeje a gemenci erdő 20 ezer hektáros területe Paks - Dunaszentbenedek vonalától az országhatárig a Duna jobb és bal partján terül el. Az áldást vagy katasztrófát hozó árhullámok visszahúzódása után az ártéri erdőben hosszú ideig lehetetlen a közlekedés, ezért vált szükségessé egy olyan közlekedési eszköz, amelyet működésében kevésbé akadályoz a sekély víz és a sár. Az erdei vasút ezt a feladatot hosszú távon képes megoldani, ezt felismerve már 1901-ben megkezdődött a terület egyik első erdei vasútvonalának tervezése. Albrecht főherceg építtette az első vonalat Mohács alatt Izabellaföldön, a bokki dunai rév és Újvizslak között. A pálya építése 1905-ben kezdődött és 1910-ben fejeződött be. A vasútvonalat 1910-ben helyezték üzembe. A fővonalból repülővágányokat (ideiglenes vágányok, amelyeket egy erdőrész termelésének idejére, gyengébb felépítménnyel építettek, majd utána közvetlenül el is bontották őket) építettek a kitermelésre szánt erdőrészekbe, és ezeken lóvontatással közelítették ki a fával megrakott kocsikat a fővonalra, ahol az így összeállított szerelvényt gőzmozdony vontatta a bokki révbe, később a mohácsi fűrészüzembe és a MÁV átrakóra.
A vasútvonalat a két világháború között kötötték be a mohács környéki gazdasági vasútba, így közvetlen összeköttetés létesült Mohács városával. A vasútnak a faanyag szállítás mellett fontos szerepe volt a környező települések személyszállításában.
A vasútvonalat a hatvanas évek közepén megszüntették.

A második világháborút követően megszaporodtak a területen az egymástól izoláltan elkülönült hosszabb-rövidebb feltáró vasútvonalak melyek általában nagyobb erdőrészeket kötöttek össze egy-egy dunai uszályrakodóval vagy a fűrészüzemekhez szállították a fát. Ezek az alábbiak voltak (délről észak felé haladva):

• Karapancsai vasút: 4.200 vfm hosszú fővonalból és 300 vfm hosszú szárnyvonalból állt. A fővonal a Karapancsa rakodó és a Szarvastanya között épült. A vasút feladata a közeli erdőrészekben kitermelt faanyag kiszállítása a Karapancsai csemetekert közelében a Hercegszántó - Hóduna közötti szilárdburkolatú közút mellett kialakított farakodóra. A vasút személyszállítást nem végzett. A pálya sínrendszere 10,9 kg/fm.

  

• Mohács szigeti vasút: 5.000 vfm hosszú vonal mely a Szálláserdei erdőrészt kötötte össze a Kormoserdei uszályrakodóval. A pálya 1958-ban 1.300 vfm hosszú szárnyvonallal bövült, mely lehetővé tette a Fekete-erdőben kitermelt faanyag kiszállítását az uszályrakodóra. Sínrendszer: 10,9 kg/fm.

  

• Pandúr szigeti vasút: az 5.547 vfm hosszú vasút a Szeremle község határában található Pandúr szigeten épült. A kiviteli tervek 1958-ban készültek el, a kivitelezés 1959-ben megtörtént. A vasútvonal a sziget déli szélétől (Ófalu) indulva kelet felé haladt, és félkör alakban körbejárta a szigetet. A végállomás a sziget nyugati oldalán található Bicski uszályrakodón volt (Duna bal part 1474,5 fkm).
  A pályán 2 db kitérő épült a végpontokon. Sínrendszer: 9 - 10 kg/fm. Mütárgyak: 2 db fahíd (2 és 3 méter nyílással).
  Az üzemelést 1 db MD-40-es és 1 db Hoffer G-35-ös mozdonnyal, Maszolaj gyártmányú platós és rakoncás kocsikkal bonyolították.
  A vasútvonalat 1968-ban leállították és a 70-es évek elején felbontásra került. A kocsikat és mozdonyokat átszállították Pörbölyre. A Kocsik egy része a mai napig üzemel a pörbölyi vonalon. A mozdonyokat leselejtezték, és ócskavasként értékesítették.

• Gyűrűsalj-Véndunai vasút: Báta község közigazgatási területén került kiépítésre a 4.500 vfm hosszúságban. A véndunai erdőket kötötte össze a Sárosparti uszályrakodóval. 1973-74 -ben megépült egy szárnyvonal a bátai révnél lévő erdészeti kolóniáig. 1969-ben az ERFATERV elkészítette a kiviteli terveket a Gyűrűsalji vasút és a Pörböly-Keselyűsi vasút összekötésére, de ez a 6.410 vfm. hosszú pálya, az új közútcentrikus szállítási szemlélet miatt nem valósulhatott meg.
  A vasút üzemét 1 db Hoffer G-35-ös és 1 db C-40-es mozdony, valamint Maszolaj gyártmányú faanyagszállító kocsik látták el.
  A vasútvonalat 1977-ben leállították, és a vágányokat felbontották. A kocsipark és a mozdonyok Pörbölyre kerültek. A C-40-es mozdony 1986-ban még üzemelt Pörbölyön.

• Vitéztelek-Nyárilegelő uszályrakodó vonal: a nyomvonal részben megegyezett a jelenlegi pálya Nyárilegelő-Lassi közötti szakaszával.

• Feketeerdei vasút: 1958-ban épült 2970 m hosszban. A vonal az uszályrakodóról indult az erdőtömbbe. A hatvanas évek elején összekötötték a Gemenc-Keselyűsi vonallal, majd 1979-ben felszámolták.

• Gemenc-Keselyűs vonal: 1957-től üzemelt a jelenlegi nyomvonalon. A faanyagszállítás mellett itt rendszeres korlátolt közforgalmú személyszállítás is történt. A fővonalhoz egy 2500 vfm hosszú szárnyvonal csatlakozott a mai Gemenci-Delta helyén, mely a Fásdunai erdőrészt tárta fel, ezen a vonalon csak faanyagszállítás történt.

A Gemenci erdő területén működő vasútvonalaknak közös üzemvezetőséget hoztak létre az 50-es évek elején, Baján. A vasútüzemek üzemvezetősége és központ telephelye 1963-ban Pörbölyre került, és jelenleg is ott található.