kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Könyváruház
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





Felhasználói belépés
E-mail:
Jelszó:
English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Várpalotai kisvasút



1910.X.12-én került sor a Várpalotai Ipartelepek Rt. részéről tervezett keskeny vágányú, részben kézi, részben benzinmotor üzemű bánya iparvasút közigazgatási bejárására. E bejáráson kapott engedély alapján épült meg a banyavágány-rész, amelynek már 1911.XI.16-án megtörtént a műtanrendőri bejárása. E vágányrész még nem keresztezte aluljáróban - mint ez később kiépült - a Székesfehérvár - celldömölki vasútvonalat. A jegyzőkönyvek a 415.sz. szelvényben tárgyalnak szintbeni keresztezést normál nyomközű vasúttal. 

A 760 mm nyomtávolságú vasút az UVATERV 1958. évben készült tervei alapján már a MÁV GV kezelési időszak alatt épült át, illetve fejlődött ki mintegy 4000 m nyíltvonali és átmenő fővágány hosszra. A mellékvágányok hossza 2100 m volt, a felépítmény 14 kg/fm tömegű sínnel, salak ágyazatban vasbeton aljon, 5,5 t tengelyterhelésre épült ki. A legkisebb ívsugár 50 m lett, a vonal a fővonal 215/6. és a banyavasút 9/10.sz. szelvényében, 5 m nyílású ferde teknőhíddal keresztezte külön szinten a Székesfehérvár-celldömölki vasútvonalat. 

Az így kialakított hálózat az 1958.V.22-ei közigazgatási, és az 1959.X.27-én tartott műtanrendőri bejárás alapján kapott üzemengedélyt, 108023/1959. számon, majd a korlátozott közforgalmat a KPM Vasúti Főosztálya 1965.VII.15-én engedélyezte.

A MÁV GV megszűnésével a szombathelyi Igazgatóság a vágányhálózaton kívül több magas- és mélyépítményt is kezelésbe vett, többek között mintegy 2,5 ezer légköbméternyi motorszíni és jóléti épületet. A tíz évnyi vasútigazgatósági kezelés után 1971.01.01-jétől a vasút a Várpalotai Szénbányák vagyonkezelésébe és fenntartásába került, így a vágányhálózat további használatát 1976-ban már a Veszprémi Kerületi Bányaműszaki Felügyelőség engedélyezte a MÁV szakhatósági közreműködése mellett.

Az engedélyezett sebességet ez az üzemengedély 20 km/órában, a tengelyterhelést max. 5 tonnában rögzíti. Megállapítja, hogy a vágányhálózaton 50 LE-s, 7 t súlyú, C-50 típ. dízelmozdony üzemel. Ugyancsak rögzíti a jegyzőkönyv, hogy a személyforgalom a vasúton megszűnt.

Forrás: Százéves a vasútigazgatás Szombathelyen

Legutóbbi módosítás: 2010.07.19. 15:53

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline