| kisvasut.hu | ||
| Térképtár | ||
| ~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~ | ||
| Főoldal |
| Menetrendek |
| Vasúttörténet |
| Rendezvények |
| Kisvasúti napok |
| KBK |
| Könyváruház |
| Szakmai oldal |
| Képtár |
| Térképtár |
| Irattár |
| Linktár |
| Cikkarchívum |
| Újdonságok |
| GyIK |
| Partnereink |
|---|
|
|
Térképtár
Figyelem! Az oldalon található képek szerzői jogvédelem alatt állnak, más helyen történő felhasználásuk csak a szerzők írásos engedélyével lehetséges!
Legutóbbi módosítás: 2013.02.10. 13:53 |
[A] [B] [C] [D] [E] [F] [G] [H] [I] [J] [K] [L] [M] [N] [O] [Ó] [P] [R] [S] [T] [U] [V] [Ż]
Adács - Olgamajor
Adács - Visznek (Kenyérvár)
Az 1925-ben átadott vasúthálózat főleg cukorrépa szállítására épült, 41 kilométeres hosszával eljutott az uradalom fő majorjaiba. A vasút Algyőről észak felé indult, fő vonalának vége a pusztaszeri majorban ért véget, szárnyvonalak ágaztak le a levelényi és pecsorai majorokba. A forgalmat kezdetben két gőzmozdony és 165 db lórékocsi szolgálta.
A vasutat 1949. február 1-jével államosították. A Gazdasági Vasutak Igazgatósága 1955-ben átadta a Felgyői Állami Gazdaság részére, amely 1967-ben elkezdte feújítani, de 1968-ban a Csongrád Megyei Tanács Végrehajtó Bizottság balesetveszélyre hivatkozva elrendelte a forgalom leállítását, és kiadta a bontási engedélyt. 1970-re a hálózat nagy részét felszedték, csak pár kilométer vágány maradt az Atka-szigeten a Hódmezővásárhelyi ÁG területén.
Arad-Hegyaljai HÉV (Arad-Ghioroc, RO)
Az egykori 1000 mm-es HÉV, illetve ami megmaradt belőle.
Cikkarchívum
Balatonfűzfő - a Nitrokémia iparvasútja
A Nitrokémia Zrt. előde az 1921-ben, Magyar Lőporgyárüzemi Rt. néven alapított részvénytársaság. Eredetileg hadiipari alapprofillal, lőpor és robbanóanyag gyártás termelésére jött létre.
Az Alföldi Kisvasút (régebbi nevén Alföldi Első Gazdasági Vasút, AEGV) egy kisvasúti hálózat volt Békés megyében. 1894 és 1971 között üzemelt, legnagyobb kiterjedését 1956-ra érte el, amikor 152 kilométernyi vágányhálózattal rendelkezett. Több más kisvasúti és nagyvasúti vonal csatlakozott hozzá. A hálózat központja Békéscsaba volt.
Cikkarchívum
Beregszászi, avagy Borzsavölgyi kisvasút, Kárpátalja, 750 mm
A Pest megyei Bernecebaráti község közelében, a Nagy-völgyben építettek keskeny nyomközű kisvasutat, amit 1912-ben fejeztek be. Az ezt követő években öt szárnyvonal épült ki a fővonalból kiágazva, amelyek együttes hossza 11,2 km-t tett ki. A szárnyvonalak többségét a Wolfner-Schanczer vállalat építette meg, de ezeket az 1920-as évek végéig felszámolták a tarvágások miatt. A Nagy-völgyi fővonal a kemencei erdei vasúttal szoros összefüggésben működött, de azzal összekötve sosem volt! 1953-ban szükségessé vált a fővonal meghosszabbítása, így azt tovább építették Deszkáspusztáig, ami 2,8 km-es új vonalat jelentett. 1954-ben az erdei vasút áttért a ló vontatásról a motor hajtású üzemre. A Nagy-völgyi fővonalat 1969-ig bezárólag fokozatosan felszedték, járműveit más erdei vasutakra vitték, vagy szétvágták. Ezzel egy időben Bernecebaráti és Kemence községek környékéről eltűntek az erdei vasutak, egy kisebb szakasztól eltekintve.
A Csömödéri Állami Erdei Vasút 109 km vágányhosszával Magyarország leghosszabb kisvasúti üzeme. Különlegessége, hogy itt még mindig jelen van a teherszállítás, a személyforgalom mellett. A gerincvonalán Lenti és Kistolmács között (32 km) május 1-jétől szeptember 30-áig, hétköznaponként menetrend szerint közlekedik személy szállító vonat. Évente 22–23 ezer utast szállítanak.
Az 1925-30-as években épült DEVECSER - SÁROSFŐ között, Esterházy Tamás gróf birtokán. Nyomtávja: 760 mm; sínrendszere: 9,3 kg/fm; maximális emelkedése 18,5 ezrelék; minimális ívsugara 30 méter volt.
Cikkarchívum
A Dombóvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú, egyvágányú, nem villamosított gazdasági vasút volt Dombóvár és Csoma-Szabadi között 1948-tól 1979-es megszűnéséig. 1980-tól 1984-ig Dombóvár és Tüske közt mint Úttörővasút üzemelt, 1994-ben bontották el véglegesen.
A dorogi szénmedence kisvasútjai, melyek nagyrészt a 70-es, 80-as években tűntek el.
A vasút ismeretlen időpontban épült, a II. Világháború végén már létezett és az 1950-es évek végén bontották fel.
Cikkarchívum
A keskeny nyomtávolságú vasút 1890 és 1968 között működött. Feladata a személyszállítás és a cukorgyár kiszolgálása volt.
A hálózat a Fehér-tó mentén, Szeged és Sándorfalva közigazgatási területén helyezkedik el az 5-ös főút és a Szegedet Csongráddal összekötő műút között. E kisvasút nyomtávolsága 600 milliméter, a hálózaton egykori téglagyári UE-28-as mozdonyokat, illetve bányamozdonynak készült, román gyártású LDM-45-ös mozdonyokat használnak.
A Fehér-tavi vasút hálózata a csanytelekivel ellentétben kevésbé szerteágazó, az 5-ös úttól Sándorfalváig tartó kelet-nyugati irányú fővonalból és az ebből kiágazó rövidebb mellékvonalakból áll.
A szlovákiai Feketegaramvölgyi Vasút (FGV)
Ez a kisvasút a felsőpetényi agyagbánya termelvényét szállította a Bánk MÁV állomáson létesített átrakóra. Különlegessége, hogy felszíni vonala folytatódik a föld alatt, ahol akkumulátoros mozdonyok vontatták a csilléket.
Felsőtárkányi Állami Erdei Vasút
Franciavágás-Városlőd (Bakonyi Erdei Vasút)
Gyöngyösi Állami Erdei Vasút (Mátravasút)
Hékéd-Nagyhegy kisvasút
Cikkarchívum
A ma Pécs részét képező Hird településnek egykor önálló gazdasági vasútja volt, amely a Hird-Hosszúhetény-Komló útvonalon közlekedett
Hortobágyi Halgazdasági Kisvasút
A vasutat az 1920-as években hozták létre azzal a céllal, hogy a halastavakhoz egyszerűbben be tudják hordani a takarmányt, valamint kiszállították rajta a lehalászott halakat. Akkoriban körülbelül 13 kilométernyi vasút szolgálta a halgazdaság céljait. Ezeknek a síneknek a nagy részét a közúti árufarozásra történő áttéréskor felszedték.
A Hortobágyi Nemzeti Park 2007-ben felújította a maradék 4 kilométernyi pályát és beindította rajta a turisztikai célú személyszállítást. 2010-ben pedig kiegészítette a pályát további 1 kilométerrel, így a Kondás-tó könnyebben megközelíthetővé vált.
Az ipolytarnóci téglagyár kisvasútja
Iregszemcsei (Nagykónyi) Gazdasági Vasút
Cikkarchívum
Jánkmajtisról 18km hosszú kisvasút vezetett egykor Kisnamény, Csaholc, Vámosoroszi, Fülesd községeken át Kölcsére. A kisvasút 1972-ig működött. Az egyik C50-es mozdony a fehérgyarmati állomáson van kiállítva.
Indóház cikk
Kaposfő - Mezőcsokonya ló, majd gőzvontatású vasút
Cikkarchívum
1916. októberében a törzshálózat Kaposvár-Galambos-Kaposfüred-Répás, valamint Répás-Toponár szakasza a műtanrendőri bejárás után üzembe is vétetett. A kisvasút Galambos-Bogát vonalszakaszának megépítését 1921-ben hagyta jóvá a magyar királyi kereskedelmi miniszter.
A vonatforgalom lebonyolítását kezdetben gőzmozdonyokkal látták el, majd az 50-es években a gőzösöket felváltották a C50-es dízelmozdonyok.
A Mezőgazdasági Ipari Részvénytársaság megszűnésével a kisvasutat az 1949-ben megalakult Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat kaposvári igazgatóságához csatolták. Ekkor indult el a személyszállítás a vonal egy részén, a Kaposvári Cukorgyártól Felsőbogátpuszta állomásig.
A kaposvári kisvasút a MÁV Pécsi Igazgatóságához irányításába került, amely gazdaságtalanságra hivatkozva 1964-től megszüntette és vonalait elbontatta.
Az 1880-ban létesített Hansági Gazdasági Vasút majdnem 100 évig a lápos, ingoványos Hanság-vidék egyetlen közlekedési eszköze volt. Segítségével szállították a feldolgozóhelyekre a terményeket, cukorrépát, lent, nádat, és az égererdõk fáit. A több mint 80 km-es kisvasút behálózta a Kapuvár környéki majorokat. Sorsát a közlekedéspolitikai koncepció pecsételte meg, és 1978. december 31-én szûnt meg.
A Kecskeméti Kisvasutat napi 3 vonatpárral Kecskemét város Erdőhivatala hozta létre, Bakkay József tanácsnok, erdőmester tervezése és építtetője által.
A keskeny nyomtávolságú vasútvonal /760mm/ építését a mostani Bugac Felső állomásból kiinduló erdőgazdasági iparvágány helyén kezdte meg, és innen vezetett tovább a vonal az erdőn át, az Alsómonostori téglaégetőig. Később kezdték csak meg az iparvágány végétől Kecskemét, illetve Kiskunmajsa felé a törzsvonal kiépítését. A kecskeméti Gazdasági Vasút (KVG) Kecskemét Rávágy tér és Kiskunmajsa G.V. állomások között 53 km hosszú 760 mm-es nyomtávolságú vonalát 1928 szeptember 17.-én adták át az utazóközönségnek.
A Kárpát-medence egyetlen megmaradt, 600 mm-es nyomtávú, görpálya rendszerű kisvasútja, mely 1910-es építése és 1992-es bezárása után 2000-ben újjáéledt. A Kisvasutak Baráti Köre Egyesület munkáját 2007-ben a Város- és Faluvédők Szövetsége Podmaniczky-díj adományozásával ismerte el.
A Királyréti Erdei Vasút Magyarország egyik legrégebbi erdei vasútja. 1893-ban még csak fa- és kőszállításra építették 600 mm nyomtávval, a személyszállítást később, 1954-ben vezeték be. Az 1970-es évektől úttörővasútként is működött, 1978-81 között pedig átépítették 760 mm nyomtávra. Ma kizárólag a turistaforgalmat szolgálja.
A 15 km hosszú, 600 mm nyomtávú pálya - Kiskér-Mohora között -1923. szeptemberében nyílt meg. A kisvasút a szenet a mohorai vasútállomáson lévő rakodóra szállította, majd onnan az osztályozón és a rostán át került a vagonokba. A kis gőzmozdony 5-6 csillét húzott egyszerre, melyhez egy személyszállításra alkalmas kocsit is kapcsoltak. Ez utóbbiban kaptak helyet a pusztáról a terényi iskolába járói gyermekek, amíg a kiskérpusztai iskola (1948) el nem készült.
1947. április 1-én a bányát végleg bezárták. A szenet szállító kisvasút 1947. március végén közlekedett utoljára. 1948-ban a kisvasút pályáját felszedték.
Cikkarchívum
Egy el nem készült vasút
Cikkarchívum
A komlói szénbányák kisvasúthálózata, a földalatt és a felszínen
Kovászna-Kommandó Erdei Vasút (Comandău, RO)
Egyéb galériába nem besorolható kisvasutak
Egyéb galériába nem besorolható, határon túli kisvasutak
A Mezőberényi Takarékpénztár Rt. a MÁV állomás mellett téglagyár építésére kért és kapott engedélyt. A téglagyári kisvasút közigazgatási bejárását 1912.VII.10.-én tartották meg 10:00 órai kezdettel. Nagy valószínűséggel még ez évben el is készült és megindult rajta a forgalom.
A pálya nyomtávolsága 600 mm lett. A beépített 7 kg/fm súlyú acélsínek hossza 6 m volt. A vágánymezők szilárd illesztéssel kapcsolódtak egymáshoz, a fenyő talpfák 60 cm követték egymást, méretük 10x15x100 cm. Az ágyazat a talpfák alatt 10 cm vastag téglatörmelék, fölötte 10 cm vastag szénsalak. A pályába 3 db váltó került beépítésre, melyek rugalmas kivitelűek, az kitérő ív sugara 28 méter. A fordítókorong átmérője 1.5 méter. A pálya legnagyobb emelkedése/esése 5 ezrelék lett.
A gyár és kisvasútja 1943-ban Ailer Márton és tsai. tulajdonában volt.
A gyárat 1949-ben államosították. Később kisvasútját felújították, ekkor még 1984-es hengerlésű Ózdi sínek is kerültek a pályába. A termelés és a kisvasúti forgalom 1995-ben állt le. A vontatás mozdonyokkal volt megoldva.
https://akgv-bekes.gportal.hu/gindex.php?pg=12157839&nid=2126730
A Mezőhegyesi Gazdasági Vasút egy keskeny nyomtávolságú gazdasági vasút volt Békés megye déli részén. Első vonalai 1889-ben épültek. Az 1950-es évek végén az Alföldi Kisvasúttal és a Sarkadi Gazdasági Vasúttal együtt Magyarország legnagyobb összefüggő kisvasúti hálózatának részét alkotta.Az 1970-es években felszámolták.
A miskolctapolcai kőbánya kisvasútja
Vasútvonal, keskeny vágányú iparvasút. Habsburg Frigyes főherceg építtette 1892-1898-ig. Az uradalom, 1945 után a Sátorhelyi ÁG telepeit kötötte össze. Termény-, fa- és személyszállításra használták. Kezdetben lovak, később gőz-, majd Diesel-mozdonyok vontatták a szerelvényeket. A végállomás Erdőfűn volt. A mohácsi vasútállomásra kb. 1956-ig közlekedett. Utána felszedték a síneket.
Az egykori hatalmas Boszna-vasút újjáépített szakasza a szerb-bosnyák határ mentén, Užice és Višegrad között
„1907. évi július hó 1-én a Heves megyei Nagybátony község határában fekvő s azelőtt Guttmann Testvérek tulajdonát képező nagybátonyi kőszénbánya, vétel útján a diósgyőri gyár tulajdonába került.
A szénszállítás egy régi, alig üzemben tartható mozgonynyal történt, mely egy hibás álló kazánból lett gőzzel ellátva. A kazánházhoz egy kis kovácsműhely volt hozzáépítve s az üzemvezetői lakházon kívül még csak néhány igen elhanyagolt állapotban lévő munkásház és barakk állt rendelkezésre.
A szén osztályozása egy széncsúsztatón eszközöltetik, a honnét a szén egy 76 czentiméter nyomtávú vasúton a 2.2 kilométer távolságban fekvő nagybátonyi állami kőzúzótelepre vitetik s innét ezen kőzúzótelep mozdonyával a nagybátonyi állomásra szállíttatik.”
A Szob–Nagybörzsöny erdei vasút, azaz a 318-as vasútvonal kisvasút a Börzsönyben, Szob és Nagybörzsöny között. Az egyvágányú, nem villamosított, 760 mm nyomtávú vasút üzemelő Nagybörzsöny–Nagyirtás–Márianosztra–Szob szakasza 20,8 km hosszú.
Jelenlegi formájában 2016-ban jött létre a Nagybörzsönyi Erdei Vasút és a Börzsöny Kisvasút (korábban Szobi Gazdasági Vasút) összekötésével, de az 1920-as évektől 1975-ig is egységes hálózatként működött. A vonal Kisirtás–Nagyirtás szakasza ipartörténeti műemlék, Magyarország egyetlen megmaradt csúcsfordítós üzemű vasútvonala. A kisvasút végig erdőben gyertyánosokon, bükkösökön keresztül vezet.
Széchenyi Múzeumvasút
Cikkarchívum
Kendergyári kisvasút
A Károlyiak idején négy major épül a területen: Göböly-járás, Csikó-major, a Közép-major és a Csárda-major, amiket kisvasút kötött össze.
A Nagyvisnyói Állami Erdei Vasút egy erdei vasút volt a Bükk-vidéken. 1908-ban épült 600 mm-es nyomtávval, 7 kg/fm-es sínekkel. Fő vonala a falu szélén található fateleptől az egykori Elza-lakig tartott, ahol kétfelé ágazott a Leány-völgybe és a Nagy-völgybe. 1921-ben hosszabbították meg a falu MÁV állomásáig a nagyvasúti szállítás megkönnyítésére. A vonalhossz így elérte a 6 kilométert. 1958-ban került dízelmozdony az addig lóvontatású vasútra. Megszűnésének időpontja kérdéses: egyes források szerint 1967-ben szűnt meg.
Cikkarchívum
Fa és kőszén forgalmú iparvasút, mely az 1919-ben létesült és az 1920-as években meg is szűnt.
1905-ben épült meg a Nyíregyháza–Dombrád közötti vonal, amely 1911-ben balsai szárnyvonallal bővült. 1930-ban a Balsai Tisza-híd átadásával kapcsolatba került a Bodrogközi Gazdasági Vasúttal, és a Pálházi Állami Erdei Vasúttal, így Nyíregyháza kapcsolatba került Sárospatakkal és Sátoraljaújhellyel is kisvasúton. A kapcsolat a híd 1944-es felrobbantásáig tartott, amely azóta sem épült újjá.
2009. szeptember 17-től „ideiglenesen” szünetel a forgalom.
További képek a Borsodnádasd mappában találhatók
A Pálházi Állami Erdei Vasút Magyarország legrégibb erdei kisvasútja.
A Pálháza - Kőkapu közötti 700 mm nyomtávolságú lóüzemű görpályát 1888-ban Károlyi István gróf építtette, amely a pálházi fűrészüzemet szolgálta ki. A kőkapui vadászkastély alatt 1903-ban alagutat fúrtak, majd a fővonalat Susulya állomásig vezették tovább. 1924-ben átadták a Hegyközi Vasút Sátoraljaújhely-Pálháza-Fűzérkomlós vonalát. 1947-ben állami tulajdonba került, a nyomközt ebben az évben 760 mm-re bővítették. 1948-ban gőz-, 1964-ben dízelvontatásra tértek át.
A menetrend szerinti személyszállítás 1958-ban kezdődött. A Pálházi Állami Erdei Vasút nevet 1975-ben kapta, korábban Kemencepataki ÁEV néven működött.
A Bodrogközi-Hegyközi Kisvasút 1980. november 29-én megszűnt, ezért az erdei vasúton üzemszünetet rendeltek el. Pálháza-Ipartelep-Kőkapu (7 km) között.
1989. augusztus 15-én indult ismét a forgalom. A pályát 1990-ben Kőkaputól a rostallói turistaházig (1 km), 1996-ban pedig Pálháza-Iparteleptől Pálházáig (1 km) hosszabbították meg.
A MÁV állomás csonka vágánya mellől indult a 760 mm nyomtávolságú, kb. 1 km hosszú téglagyári vasút, aminek egy gépkörüljáró vágány volt itt. Ezen a vasúton dolgozott a már szétvágott C 50-es mozdony.
Az üzemben egy kiterjedt 500 mm-es hálózat üzemelt 1994-ig 4 kulival. Ebben az évben áttértek a belső szállításban a villástargoncákra.
1994 óta már csak az agyagszállító, 600 mm nyomtávolságú, 1,5 km hosszú vasút üzemel. Ezen a vasúton 30 db. 1,6 m3-es billenőcsille és egy MD 40 sorozatú dízelmozdony található. A vasutat 1996 őszén használták utoljára.
A Miskolc-Diósgyőr környéki 1000mm nyomtávú bányavasutak vonalai
337 Diósgyőr Vasgyár – Pereces – Baross akna
337a Diósgyőr Vasgyár – Lyukóbánya
337b Pereces – Lyukóbánya
Cikkarchívum
Cikkarchívum
Cikkarchívum
Péti Nitrogénművek salakszállító kisvasútja
Cikkarchívum
A pilisszentiváni bányavasutak a Pest megyei Pilisszentiván, Solymár és Nagykovácsi közigazgatási területén folytatott szénbányászat kisegítő létesítményei voltak.
A kisvasút első része 1942-43-ban épült ki a szénrakodó és István-akna között. A vasút 760mm-es nyomtávval épült. A szállítás két, a Budapesti Orenstein & Koppel gyárban gyártott MD2-es típusú dízelmozdonnyal történt. Később, 1947-48 körül, villamosított vasútvonal épült ki 500mm-es nyomtávval és Tokodról érkezett Ganz mozdonyok és csillék dolgoztak itt. A bánya 1969. december 31-én fejezte be a termelést, s vele együtt a kisvasút is elenyészett.
A kisvasút Pilisvörösvár MÁV állomása és a település nyugati szélén fekvő bánya között üzemelt.
A kitermelt nyersanyag, illetve a vállalat által értékesíteni kívánt félkész- és késztermékek szállításához 1,8 kilométer hosszúságú, keskeny (760 mm) nyomtávú vasútvonalat építettek ki, melynek segítségével könnyebben lehetett eljuttatni azokat az esztergomi vasútvonal pilisvörösvári állomásához. A vonalat 1982 körül szüntették meg és számolták fel.
Délkelet-lengyelországi 750 mm-es kisvasút, mely Przeworskot köti össze Dynóvval 42 kilométer hosszan. A vonal arról híres, hogy itt található Lengyelország egyetlen kisvasúti alagútja. A nyári időszakban hétvégenként közlekedik
A falu térségében 1780-ban indult meg az első érckutatás, 1862-ben létrejött a Mátrai Bányaegylet, és a bánya mellé ércfeldolgozót építettek. 1925-ben aranyban gazdag ércet találtak a Lahóca hegyen, ezért a Kincstár megvásárolta az egész bányaterületet. Ezután 1979-ig folyamatos volt a bányászat, ekkor a régi bányát bezárták. A műszaki berendezések kimentése után a bányát 1999 végén elárasztották, és 2000-ben lezárták. A komoly állami befektetések ellenére lényegében igazi ipari termelés soha nem volt Recsk 1979 után megnyitott tárnáiban.
Az Észak-Magyarországi Vegyiművek (ÉMV) hajdan 30 km-es iparvasúti hálózata mára már a múlté. A gépeket szétvágták, a vasutat nagyrészt felszedték.
Sajószentpéter-Haricabánya kisvasút.
A bányavasút
A mozdonyok
Salgótarján és környéke bányavasúti hálózata
A későbbi Sarkadi Gazdasági Vasút első vonalát még 1900-ban építtette a MÁV állomás és a birtokai összekötése céljából gróf Almássy Dénes 600 mm-es nyomtávolsággal. A sarkadi cukorgyár kiépülése (1912) után a cukorgyár is épített magának keskeny nyomközű vasutat, de már az AEGV-hez igazodva 760 mm-es nyomtávval, csatlakozva annak Ludad–Tarhos vonalához. A cukorgyár több kisebb szárnyvonalat épített az AEGV és a saját pályájához kapcsolódva. Később a 600 mm nyomtávolságú szakaszokat átépítették fonódott 600/760 mm-es nyomtávolságúra háromsínes rendszerben. A kisvasút 1947-ben került a GV tulajdonába, majd egy év múlva megszüntették a Delta–Vizesfás vonalon a háromsínes rendszert, és 1950-ben felszámolták a megmaradt 600 mm nyomtávolságú vonalakat. Innentől fogva a nyomtávolság tisztán 760 mm lett. A Sarkad és Tarhos közötti vonalszakaszon az Alföldi Kisvasút vonalairól érkező irányvonatok is közlekedtek. Mire a MÁV 1960-ban átvette a vasútvonalat, a szárnyvonalak nagy részét elbontották. 1962-ben a GV az Alföldi Kisvasúttól megkapta a Tarhos–Vizesfás közötti vonalszakaszt, a vonalbezárások azonban folytatódtak. A végül megmaradt Sarkad–Tarhos-Vizesfás közötti vonal túlélte ugyan a hozzá kapcsolódó AK vonal (Békéscsaba–Vésztő) megszűntét, azonban önmagában életképtelennek bizonyult, ezért hamarosan felszámolták.
Sárospatak (Bodrogköz-Hegyköz)
A Hegyközi Kisvasút Északkelet-Magyarországon, Sátoraljaújhely, Füzérkomlós, és Zemplénagárd térségében működő kisvasút volt. 1980 novemberében felszámolták, forgalmát közútra terelték.
A kisvasút kiépítése nem lehetett egyszerű, mert 1922. december 15-től az üzembe helyezésig több tucat irat született. Az egyik beszámol arról, hogy „…Tolna vármegye közigazgatási bizottságának 1102/1923. számú határozata -, mely szerint a Fried Bern. és Fiai simontornyai bőrgyári cég által létesítendő iparvasút építése tárgyában a közig. bejárás 1923. április 24.-ik napján lesz – községünkben dobszó útján közhírré lett téve.
A bejárás tárgyát a következőképpen jelölték meg: „A Fried Bernát és fiai bőripari és kereskedelmi r. t. által a m. kir. államvasutak Simontornya állomásáról kiindulólag a cég bőrgyáráig tervezett keskenyvágányú lóüzemű iparvasút közigazgatási bejárása, a m. kir. kereskedelemügyi minister úrnak 1923. április 6.-án 62640. cz-a kelt rendelete értelmében.”
A Somoskőújfaluból látványos erdei tájon, a Salgóvár és Somoskő vár alá vezető kisvasút, mely követ szállított a környékbeli bányákból.
Cikkarchívum
A Süttői Állami Erdei Vasút keskeny (760 mm) nyomtávolságú vasút volt Komárom-Esztergom megyében Süttő, Pusztamarót és Tardosbánya között. 1971. december 31-én megszűnt.
Cikkarchívum
A Szegedi Kisvasút (1949 előtt Szegedi Gazdasági Vasút) egy 760 milliméteres nyomtávú kisvasúti hálózat volt Szeged környékén, amely a várost kötötte össze a környező tanyavilággal. 1926-27-ben épült. Két vonala volt Szeged–Pusztamérges és Szeged–Ásotthalom–Halastelki iskola között. Itt működött közforgalomban az ország legelső dízel-elektromos mozdonya, itt működött az ország második (a kisvasutakon az első) fénysorompója. Megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1975. augusztus 31-én szűnt meg.
Szeghalom vasútállomásról is indult annak idején gazdasági vasút Töviskesre, 13km hosszan. A kisvasút 1971-ben még működött.
A 20. század első felében Szegiben kaolinbánya nyílt, amit a II. világháború után államosítottak.
A Szegvári Gazdasági Vasút egy keskeny nyomközű gazdasági vasúti hálózat volt a Dél-Alföldön. Első vonala 1916-ban épült a derekegyházi Weiss Manfréd uradalom vasútjaként, teljes hosszában 1948-ra épült ki. Fénykorában több mint 30 km hosszú vonalhálózatával összekötötte Szegvár, Derekegyház, Nagymágocs és Árpádhalom településeket, szárnyvonalakkal több majort és állami gazdaságot elérve. Főként ipari és mezőgazdasági teherszállításra épült, de Árpádhalom és Nagymágocs között személyszállító vonatok is közlekedtek, a vonal 360-as számmal szerepelt a menetrendekben. A vonatokat C–50-es mozdonyok továbbították. A vasút megszüntetését az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció mondta ki. 1971. január 1-jével szűnt meg.
Szerencs-Prügy Gazdasági Vasút
(megszűnt 1975.11.07-én)
A 600 milliméteres nyomtávszélességű Szigetvár–Okorág Kárászpuszta Gazdasági Vasút 7 és 9,3 kg/fm-es sínekből épült az 1920-as évek elején. Csak a fővonalon volt menetrendszerinti szállítás, méghozzá keddi és pénteki napokon. A gazdasági vasút mindössze egyetlen motoros vontatóval rendelkezett (C22-403 psz. C-50). A nyolcvanas években már egyre rövidebb szakaszra szorult vissza a közlekedés, majd a kilencvenes évek elején az utolsó kilométereket is felbontották.
Szolnok, Tiszaliget-ben épült 760 mm nyomtávval. A forgalom 1966.09.24-én indult el, és az 1970-es árvíz után állt le.
Az egykori parafakő (kovakő) bánya kisvasútjának nyomai.
Taktaharkány-Megyaszó GV
A vasutat 1895-ben a Harkányi Frigyes építette 600 mm-es nyomtávolsággal, az államosítás után épült át 760 mm-esre. A vonalat Megyaszóig vezették, és rajta a személyforgalom is megindult.
A vonalat az 1949. február 1. kormányrendelettel beolvasztották a Szerencsi Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalatba. 1950. január 1-től négy GV társaság alakult Magyarországon, ekkor a Szolnoki Gazdasági Vasutak fennhatósága alá került a vonal.
Cikkarchívum
ismert még Kutyavasút néven is.
Cikkarchívum
Tapolcát és a diszeli kőbányát összekötő keskeny nyomtávolságú vasút 1943-tól 1982-ig üzemelt, a kisvasúttal bazaltot szállítottak a nagyvasúti átrakóhoz.
Tarnaszentmiklós - Pély Gazdasági Vasút
A kisvasutat anno az Egri Érsekség építette Tarnaszentmiklós és Hatrongyos-puszta között. Az államosítás után a GV épített szárnyvonalat Pélyre. 7 és 9 kg/fm felépítmény, 10 km/h sebesség. Nagyrészt a közút padkáján vezetett. Menetrendi vonatok Tarnaszentmiklós - Pély között jártak, a hatrongyosi gyerekeket menetrendben nem jelölt vonatok szállították a pélyi iskolába.
Tátrai Villamosvasút "TEZ" (SK)
A Magas-Tátra déli oldalán vezető 1000 mm nyomtávú villamosított kisvasút és a kapcsolódó különleges vasutak (fogaskerekű, sikló, kötélpálya).
1890-ben megkezdte működését a Hoffmann rendszerű téglagyár. Az épületegyüttes első részét az első kéménnyel lebontották, a kelet felőli rész a másik kéménnyel azonban ma is üzemel.
egy meg nem épült vasút terve
760 mm-es iparvasút, korábban helyi érdekű vasút, melynek napjainkban egy két kilométeres szakaszán szállítanak mészkövet a helyi cementgyárba
A kendergyár kisvasútja
Az Úttörővasút (Kisvasút) 1961. május 1-jén kezdte meg működését a 2 km hosszú, a Vidámpark és Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark között. Az ország harmadik gyermekvasútja a Vadaspark előtt indult, majd egy mesterséges alagútban haladt, amelynek egy megálló után a Csónakázó tónál volt a végállomása.
A visegrádi kisvasút - Hol van Kincses-Kolozsvár?
600 mm nyomközű kisvasút Toruńtól nem messze, mely manapság már csak múzeumvasúti jelleggel üzemel
| Kereső |
|---|
| Képtár |
|---|
|
|
| Vasútkereső |
|---|
 |
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline