Szolgálatát a Szerencsi Gazdasági Vasúton kezdte 1956. január 31-én. 1956 májusában már Sárospatakra lett átállomásítva, ahol a GV 3781-es pályaszámot kapta. A következő évtizedben Szobon, Mohácson és Ercsiben szolgált.
1966-ban külső csapágyazásúra építették át. Emiatt a pályaszáma az 5-ös számcsoportban a GV 5738-ra módosult.
Szobról R454-67/70 rendeletszámon átadták az Országos Érc és Ásványbányák Vállalatnak. Miután az OÉÁ vasútjai 600 mm-es nyomtávúak voltak, így a mozdony átépítésre került.
1970-ben már üzemelt az OÉÁ Felsőpetényi Agyagbánya külszíni vasútvonalán. Hivatalosan az iparvasúti E-04-041 számot viselte, de a fennmaradt képekenaz OÉÁ számozási rendszere szerinti 705-ös pályaszámon szerepel.
Az 1990-es évek végén a mozdonyunkból alkatrészbánya lett. Félreállították, motorja, váltója és egyéb alkatrészei az üzem másik két működő C50-es mozdonyába vándorolt.
Úgy tűnt, rövidesen az ócskavas gyűjtők martaléka lesz, de 2005-ben néhány vasútbarát megvásárolta, és elkezdte az újjáépítés megszervezését. Elvégezték a teljes korróziómentesítést és festést. Új, nagyobb teljesítményű,
D-414C. Csepel motor és nagy teljesítményű sebességváltó épült be a régi D-413-as motor és a régi kis teljesítményű váltó helyett.
Kemencére kerülése előtt a nyomtáv 600mm-esre lett visszaalakítva. Így került a Miniszterelnöki Kabinetiroda támogatásával a mozdony a Kemencei Erdei Múzeumvasútra.