|
Napjaink történései
A turisták azonban egyre nagyobb számban jelentkeztek, sokan
megismerték a szalajka-völgyi kisvasutat. A teherforgalom elapadása világossá
tette, hogy a vasutat a turizmusnak kell fenntartania. Tóth Gyula főfelügyelő,
aki ekkor a kisvasút ügyintézője volt jól látta ezt. Szívós munkával, sok utánajárással
elérte, hogy 1967-ben a turistaforgalom érdekében az Eger–Szilvásvárad–Putnok
MÁV vonalon Szilvásvárad-Szalajkavölgy néven megállóhelyet létesítsenek. A számítás
bevált, 1968-ban már 59.327 utasa volt a kisvasútnak. Sajnos csak a személyforgalmat
bonyolító Fatelep–Szalajka-Fátyolvízesés vonal maradhatott meg, a többit
– mint említettük – felszedték.
(...)
A teherszállítás esztendői
Az első világháború utáni évek jelentős eseménye volt, hogy a MÁV - talpfa gondjainak megoldására - Fialovits Béla felügyelő irányításával megszervezte a Szilvásváradi Erdőüzemi Kirendeltségét, amely 1920-tól mintegy fél évtizeden át az uradalomtól megvásárolt 78.000 köbméter fát dolgozott fel feketesári talpfaüzemében. A nagymennyiségű faanyag leszállítását a lóvasút és facsúszda már nem biztosította, ezért a MÁV 1920-21-ben a Tótfalusi vonal végpontjából egy csúcsfordítóval kiágazva megépítette a másfél km hosszú, átlagosan 70 ezrelékes emelkedésű Kukucsó völgyi vonalat és az ehhez kapcsolódó siklópályát.
(...)
Az első világháborúig
Az eger-putnoki helyiérdekű vasút megépítése lehetővé teszi a Bükk hegység nagy terjedelmű, részben még őserdeinek kihasználását. A racionális erdőkihasználás pedig megkívánja olyan kommunikációk létesítését, melyek az aránylag nagy tömegeket akadálytalanul, gyorsan és olcsón juttatják el a termelési helyről a fogyasztó piacához vivő vasutak állomásaihoz.
(...)
|
| Képtár |
|---|
|
|
