Szobi Gazdasági Vasút

(Szűcs Zoltán József)

A SZOB - MÁRIANOSZTRAI KŐBÁNYA vonalat 1912-ben építették a márianosztrai kőbányában található andezit kőzet kiaknázására. Az üzemet két MÁVAG gyártású 78.01 szerkezetszámú, háromcsatlós SZOB 1 és SZOB 2 pályaszámú gőzössel indították [1398,0sor]. A két mozdony mellett hatvan kéttengelyes nyitott kocsi [J200,0sor] szolgálta a szállítási feladatokat. A fűtőház és a kőzúzda Szobon létesült. A kitermelt követ nagy darabokban rakták a kisvasúti kocsikba. A válogatás, finom kőzúzalék készítése Szobon történt. Itt adták fel a kőszállítmányokat a MÁV szerelvényeire, és a DUNAPARTI-RAKODÓN uszályokra. A hajózás kezdettől jelentős volt, a bánya tulajdonosának hajózási érdekeltsége is lévén.

Vonat a márianosztrai végállomáson
Fotó: Kovalcsik Tamás (2009.07.18.)

1914-ben újabb, ugyancsak háromcsatlós MÁVAG 107.02 szerkezetszámú mozdonyt szereztek be, SZOB 3 jelzéssel állt forgalomba [1393,0sor].

1924-ben érkezett ugyancsak hasonló kivitelben a SZOB 4 jelű mozdony. Ő is a MÁVAG-ból, 106.03 szerkezet volt [1394,0sor].

1945-ben a Magyar Állami Erdészet vette kezelésbe a vonalat, így a két szakasz jogilag is egyesült.

1953. január 1-től Gazdasági Vasúttá lett a SZOB - MÁRIANOSZTRA vonal, 1955-ben MÁV pályaszámokat kaptak a mozdonyok. Azóta a vonal az Államvasút tulajdona. Innen vitték a MÁV pályarekonstrukcióihoz nélkülözhetetlen zúzottkövet. A hőskor gőzöseit 1962-1963 között selejtezték. Ekkor az üzemet 490,sor mozdonyok vitték, itt dolgozott a 490,039; 490,053 és a 490,056 [1490,0sor]. A vonatok is változtak, a régi kéttengelyes, itteni becenevükön "babakocsik" munkáját a MÁV Székesfehérvári Járműjavító Üzemben gyártott, négytengelyes, billenthető, Uba típusú [U465,0sor] [U465,1sor] kocsik vették át. Nemsokára C-50-es motormozdonyok érkeztek [2255,3sor] [2255,4sor], hosszabb-rövidebb ideig itt szolgált a GV 4501; GV 3702; GV 3703; GV 3727; GV 3737, GV 3748; GV 3757; GV 3788. Hosszú ideig tartott a vegyes vontatási üzem, a C-50-esek párban dolgoztak, de még így is csak hosszan csúsztatott kuplunggal indíthatták meg a vonatokat. A gőzösökre továbbra is szükség volt, hiszen megfelelő teljesítményt csak ők nyújthattak.

Még az 1950-es évek végén a személyforgalom megindításával is megpróbálkoztak, a SZOB MÁV ÁLLOMÁS - MÁRIANOSZTRA vonalon, ám néhány év után ezt beszüntették.

1975-ben nagy tervek körvonalazódtak, az Államvasút a kőbányába futó vonal átépítését tervezte szabványos nyomközre, de egy harmadik sínszál beépítésével a kisvasút közlekedését is biztosítani kívánták. Személyvonatok futottak volna Szobtól Nagybörzsönyig. A tervek azonban örökre papíron maradtak.

Az 1970-es évek végén Királyrétről - az ottani átépítés kapcsán - két "Dunakeszi kocsi" került a vasútra [B461,0sor]. Menetrendszerinti személyforgalmat azonban már nem indítottak, csak a bánya igényeit szolgálták a kocsikkal. Ezt is csak rövid ideig, és a kocsikat 1989-ben szétbontották. Az első, GV 4501 pályaszámú C-50-est 1976. március 22-én selejtezték. A GV 3702 sokáig állt, majd 1987-ben felújították és az úrkúti kisvasútra küldték.

1980-ban Sárospatakról öt darab Mk48,20 sorozatú mozdony, [2488,2sor] (2020; 2022; 2023; 2024; 2029) érkezett. Megfelelő teljesítményükkel kiváltották a gőzösöket és a C-50-eseket.

Szintén az 1980-as évekhez kapcsolódik a kisvasút nagy forgalmi fellendülése: ekkor kezdték el nagy tömegben megrendelésre fuvarozni a követ a tervezett nagymarosi duzzasztómű építéséhez. Mivel minél nagyobb darabok kellettek, az ide szánt kövek nem kerültek a Szobi zúzóba és osztályozóba, hanem egyenesen a Duna-partra utaztak, ahol szállítószalagra billentették, ezen pedig az uszályok gyomrába kerültek.

1987-ben az addig fékezőkkel közlekedő szerelvényeken bevezették a légfékezést, mind a közvetett, mind a közvetlen működésű fékezés lehetőségét megteremtették.

A nagymarosi építkezés megszűntével már csak a MÁV igényeinek kiszolgálása maradt, de az is egyre kevésbé, hiszen csökkent a pályafelújítások mennyisége. Időközben kitört a privatizációs láz, a MÁV eladta a kőbányát. Az új - külföldi - tulajdonos az osztályozót és zúzót feltelepítette, a megrendeléseket azóta teherautóval teljesíti. Hogy a nehéz teherautók közlekedtetésére a keskeny és gyenge úton hogyan járta ki az engedélyt - az ő titka, no és persze az illetékes hivatalnokoké! A kérdéses szakaszt azóta megerősítették, így már biztonságosabb a nagy járművek közlekedésére.

1993-ban megrendelés híján az üzemet - ígéret szerint időszakosan - beszüntették. A három itt maradt C-50-es közül kettő (GV 3703 és GV 3788) a Széchenyi-hegyi gyermekvasútra került. 

A többi jármű 1994. év folyamán került el a vonalról. Az Mk48,20 mozdonyok Kecskemétre és Nyíregyházára, a kocsik részben ezekre a vonalakra, de nagyrészt a GV 3757 psz. C-50-el együtt a MÁV Istvántelki Járműjavítóba kerültek tárolásra. A kocsik közül később néhányat a Szlovákiába a CHZ-re vásároltak meg, néhány Kecskemétre és Nyíregyházára került. A többieket a következő években szétvágták. Üzemképes kocsik voltak, több közöttük frissen felújítva. A GV 3737 psz. C-50-es szerencsére megmenekült, Szlovákiába került. Később megjárta Csehországot is, de végül két magyar kisvasútbarát vásárolta meg, és Nagybörzsönybe, majd Szobra szállíttatta. Ez a mozdony 2009. augusztusában sikeres hatósági vizsgát tett.

1996-tól egyre erősebb szándék mutatkozott a Szob - Nagybörzsöny közötti, sajnos csak részben létező kisvasúti pálya újra üzembe helyezésére. Megalakult Szob, Márianosztra és Nagybörzsöny önkormányzata részvételével a "Szob - Nagybörzsönyi Kisvasútért Közalapítvány", megkezdődött a szervezés.

A komoly felújítás megkezdődésére azonban még egy évtizedet kellett várni, ekkor egy EU-s pályázat segítségével indult meg a felújítás, 600 millió forintot fordíthattak a Szob-Márianosztra szakaszra. Ebből teljesen új felépítmény készült, és a vonalat bevezették Szob MÁV Állomás közvetlen szomszédságába. A járműpark egy remotorizált L60-as [2261,0sor] és C-50-es mozdony, és két Jah [J431,0sor] teherkocsialvázra épített személykocsi lett. A járműveket átépítette a Börzsöny 2020 Kft. Paphegyen. 

Hosszas engedélyezési procedúra után végül 2009. augusztusában indult újra az üzem Szobon.