Mesztegnyő oldal logo
Vasúttörténet
Mesztegnyő
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Vasúttörténet
Elérhetőség
Képtár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Mesztegnyői Erdei Vasút története

(Szűcs Zoltán József)



A mai hálózat Hunyadi Imre gróf birtokán 1941-ben létesült. Műtanrendőri bejárására 1941.08.12-én került sor. (KKM 104 560). A vasutat egy fatermelő vállalkozó, Berecz Károly építette, a sínanyagot részben a vállalkozó, részben Hunyadi gróf szállította. A MESZTEGNYŐ MÁV állomás - NAGYHOMOK 6 km-es 760 mm nyomközű vonalon a talpfákat homokból formált töltésbe ágyazták, 7 kg/fm tömegű síneket fektettek rájuk.

Felsőkak végállomás

Felsőkak végállomás
Fotó: Fodor Illés (2001.07.08.)

Az 1941-ben létesített hálózatot megelőzte egy korábbi kisvasút, melyet 1936-ban építettek és 600 mm nyomtávú volt. Ezt a vasutat azonban 1939-ben felbontották.

Egyes információk szerint az új vonalra a közeli Kéthely hálózatáról, annak téglagyárából érkezett az első mozdony, egy C' tengelyelrendezésű gőzös. A mozdony középső tengelyén nem volt nyomkarima, hogy könnyen befuthasson a szűk ívekbe. A mozdony mesztegnyői tartózkodásáról azonban nem maradt fenn dokumentáció. A kéthelyi hálózat is Hunyadi gróf tulajdonában volt, így a mesztegnyői áthelyezés kézenfekvő megoldás lehetett, ha valóban történt ilyen. 

15 darab teherkocsit állítottak üzembe. Ezek fordarendszerben dolgoztak, 5-5 kocsi alkotott egy vonatot. Egy szerelvényt éppen megraktak, egy a lerakásra várt, egy pedig a kis mozdonnyal üresen, vagy rakottan útban volt a vonalon.

A II. világháború idején zavartalanul folytatódtak a szállítások, a frontvonal megérkezéséig. Ekkor a visszavonuló német csapatok szemet vetettek a mozdonykára. A kisvasút dolgozói azonban a vonalon kiborították a mozdonyt, így elhurcolását sikerült megakadályozni. A frontok elvonulásával újra üzembe helyezhették a masinát.

1945. március 18-án államosították a vasutat, ami meglepően korai időpont. Ellenben az állami erdészet nem kívánta a vasutat üzemeltetni, így az üzemengedélyt az Általános Fakitermelő és Fakereskedelmi Rt-re ruházta át. A gőzmozdony egyes információk szerint Süttőre került, ahol a Süttő-Alsóvadács vonalon dolgozott, azonban az oda való állomásításról semmilyen dokumentum nem került elő, a süttői iratanyagokban sem tűnik fel. Mesztegnyőn pedig a jól ismert négylábú lett a vonóerő.

Az 1957-ben (1957.03.15) megszüntetett Vöröshalma - Bőszénfai EV-ról az év közepén egy kis MD1 típusú motormozdonyt kaptak, de ott csak késő ősszel állhatott üzembe, mert a vasút csak ekkor kapta meg motorüzemre az engedélyt. Ez egy hosszú procedúra volt, a KPM megkövetelte a hidak megerősítését, a pálya rendbetételét, nyomvonal korrekciókat írt elő. Az MD1-es mozdony még Bőszénfán ácsolt fülkét kapott. Az egyhengeres dízel-mechanikus mozdonyka egyik tengelyét hajtotta a motor, a másik rudazat közvetítésével kapott meghajtást. A gép 10 lóerőt teljesített.

Később egy hasonló, de nyitott vezérállású motormozdonnyal bővítették a vontatóparkot. A B26-os mozdony Bácsalmásról érkezett. Ennek érdekessége, hogy a GV átadta az ÁG-nak a gépet, majd az ÁG visszaadta a GV-nek, hogy a GV átadhassa az ÁEV-nek.

1958-ban a vonalat FELSŐKAK-ig hosszabbították meg, az így létrejövő MESZTEGNYŐ - FELSŐKAK fővonalon a talpfákat vasbetonaljakra cserélték, ezekre már 9 kg/fm tömegű sínek kerültek, azonban a pályában több szakaszon is megmaradnak a 7 kg/fm sínek. A hosszabbítást a vasút engedélyek nélkül végezte, engedély nélkül üzemeltetett egy nyitott személyszállító kocsit. Ebből lett is némi botrány... 1961.06.13-án végül a KPM megadja a hálózat üzemengedélyét, de a személyforgalmat nem engedélyezi. A fővonalon 12 km/ó, a szárnyvonalakon 10 km/ó a megengedett sebesség. A vonal a régi végállomástól indulva II. RAKODÓ - MÉLYÉGER MH - FELSŐKAK útvonalon haladt, a Hajmáslapi halastóban emelt töltésen. Csak az utolsó 1 km-es szakaszon tért vissza újra a "szárazra".

A személyszállító kocsit (mely egy MASZOLAJ alvázra épült) az erdőgazdaság 1962. januárjában vizsgáztatja le. Ebben az évben megindul a menetrend szerinti forgalom: kedden és pénteken napi két pár személyvonattal. A vasútüzem ezen felül a tógazdaság dolgozóit is szállítja a soponyai szárnyvonalon. Természetesen addig is utaztak a vasúton, a környező tanyák, puszták lakosai így jutottak be Mesztegnyőre. Az utasok egy pőrekocsiból padokkal, korlátokkal kialakított személykocsit vehettek igénybe. Egy-egy szerelvényen 30-40-en utaztak.

Az 1960-as évek derekán két C-50-es motort kaptak. A mozdonyokat fekete fényezéssel E-04-047, E-04-048 pályaszámokkal állították forgalomba.

Időközben a Nagyhomoki szárnyvonalat felszedték, de két másikat telepítettek: az első a GYÓTA - BUSVÁR MH - I. RAKODÓ 4 km hosszú. Ez a vonal korábban végigvezetett a halastó partján, a halgazdaság 760 mm vasútjával találkozva. A soponyi vonal végpontjához csatlakozó halgazdasági kisvasút jelentősége, hogy az ÁÉV egyik jelentős fuvaroztatója volt a halgazdaság. (Sajnos a halgazdasági vasútról nagyon kevés információ maradt fent, a KPM kardozásai ellenére a halgazdaság nem tudott üzemengedélyt, helyszínrajzot felmutatni.) A második szárnyvonal SZÚNYOGVÁR MH-tól 1,2 km hosszban fut.

A megszüntetett Simongát - Pollai Erdei vasútról egy GV teherkocsiból épített személykocsi érkezésével gyarapodott a vagonpark. Ugyanekkor két C-50-es is érkezett a Csepeli Vasműből, a C 21 és a D 22 pályaszámú.

1987-ben a Gemenci EV-ről egy "Dunakeszi kocsi" érkezett. A piros-fehér királyréti színezést itt az erdei vasúti zöldre változtatták.

Mivel az 1980-as évek elejére a környező tanyák, puszták elnéptelenedtek, a személyforgalom idényjellegű, elsősorban a vadászok veszik igénybe a vasutat. A teherforgalom azonban továbbra is jelentős, egy-egy évben 9000 köbméter fát is leszállítanak a mesztegnyői fatelepre. A fát truckpárokon, és belőlük párosával kialakított pőrekocsikon szállítják a vonalon, a fatelepen belül kéttengelyes kicsi kocsik szolgálnak, közöttük még egy egykori lóréalváz is található. 1982-ben a KPM helyszíni szemlét tart. Megállapítást nyer, hogy a pálya nem üzembiztos, a mozdonyok műtanrendőri vizsgával nem rendelkeznek. a vontatott járművek fékberendezései nem működnek (a személykocsié sem), ill. hatósági vizsgalapjukat a vasút nem tudja felmutatni. A motorvezetők sem rendelkeznek vizsgával. A területen rendszeresen éleslövészet zajlik, és ilyenkor a meghirdetett menetrend ellenére a vonatok nem közlekednek. Az eredmény: lakat a kisvasútra. 

1995 év folyamán felújították a vonalat, a kicsiny sínek helyébe 14 kg/fm tömegűek kerültek. A vasbetonaljakat avatatlan fa aljakra cserélték. A személykocsik közül korábbi munkáskocsijukat teherkocsivá alakították vissza, de még jól olvashatók alvázán a személykocsi kori jelzések. A négy C-50-esből kettő üzemel, a másik kettő tartalék alkatrészként szolgál.

2013-ban az üzemeltető SEFAG Zrt. a kisvasút teljes járműállományát felújította, és jelentős fejlesztéseket végzett a kisvasút környezetében is.

Legutóbbi módosítás: 2009.01.03. 23:32

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV