kisvasut.hu
Vasúttörténet - Észak-Alföld
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Fegyverneki Gazdasági Vasút

(Moór Attila)



1924-ben a Szolnok és Debrecen között vezető normál nyomközű vasútvonal örményesi állomása és a Schwarz család szapárfalui birtokai között 6,5 km hosszan, 600 mm-es nyomtávolsággal lóvontatású mezei vasút létesül. A vasút üzemengedélyét a Kereskedelemügyi Minisztérium 86980/1924-es számon Schwarz Gyula nevére állítja ki.

A következő években a környező gazdaságok birtokosai szárnyvonalakkal csatlakoznak a kisvasúthoz, melynek tejes hálózathossza a harmincas évekre eléri a 10 kilométert.

A második világháború eseményei során a vasút súlyos károkat szenved. A síneket és a talpfákat a katonaság, majd a lakosság részben elhordja.

A háború után a Fegyverneki Földműves Szövetkezet a vasút felújítását tervezi, de ez végül tulajdonjogi viták miatt és anyagi fedezet hiányában nem valósul meg.

1949. április 28-án a Gazdasági Vasutak Főosztályának vezetősége és a Szolnok Megyei Földhivatal képviselői a területen közös bejárást tartanak. Megállapítást nyer, hogy az örményesi MÁV állomásról kiinduló kisvasút fővonala 2 km hosszúságban üzemképes állapotban található, további 4 km-es szakaszon a talpfákat ellopták, de a sínanyag a vasút töltése mellett nagyrészt a helyszínen fekszik. A ponoki szárnyvonal 4 km-es szakaszán az összes felépítményi anyag eltűnt.

1949. május 19-én a vasút a Szolnoki Gazdasági Vasutak Nemzeti Vállalat kezelésébe kerül. A helyreállítás megkezdődik. A vasútvonal mellett szétszórva megtalálható járműveket a GV a fegyverneki gépállomásra szállítja. Fegyvernek község kérésére (és anyagi támogatásával) a vasútvonal a település piacteréig épül meg.

A gazdasági vasút ünnepélyes átadására 1949. december 5-én kerül sor. A 10 km hosszú vonalon a következő évben napi öt pár vegyesvonat közlekedik, 50 perces menetidővel.

Május elseje a kisvasúton, fél évvel az átadás után. A szerelvényt egy Hofherr mozdony vontatja.

Május elseje a kisvasúton, fél évvel az átadás után. A szerelvényt egy Hofherr mozdony vontatja.
Fotó: Thorday Zoltán (1950.05.01.)

1950. július 4-én Fegyvernekről Tiszabő irányában tovább épül a vasút. Az építésről a Népszava is cikket közöl, de az írásban szereplő Tiszabura községig vezető vonal végül nem épül meg. Az év végére Tiszabő terményraktárig vezet a pálya, majd a következő év tavaszán a település utcáin kanyarogva a település gépállomásáig. Az új vonalat 1951. július 5-én adják át.

Az 1951-es menetrendben már Örményes MÁV állomás és Tiszabő terményraktár között 15 km-es vonalhosszon járnak a szerelvények, átlagosan 90 perces menetidővel. A terményraktár és a gépállomás közötti vonalszakaszon személyvonatok nem közlekednek.

1952. március 7-én a vasút új üzemengedélye (KPM.234/Sz/6/1952) alapján a vasút felépítménye Örményes és Fegyvernek között 9 kg/fm-es sínekből áll, melyen az engedélyezett tengelynyomás 3,14 tonna, a maximális sebesség 15 km/óra. Fegyvernek és Tiszabő között a felépítmény 7 kg/fm-es, a tengelynyomás 2,25 tonna, a maximális sebesség 10 km/óra. (Az üzemengedélyben szereplő adatok részben ellentétesek az építési adatokkal.)

1953-ban a fegyverneki piactér és a malom között 1 km hosszú szárnyvonal épül.

Az ötvenes évek „hangulatáról” egy jegyzőkönyv tanúskodik.

1955-ben a vasút üzemi létszáma: 1 fő üzemfőnök, 2 fő segéd üzemfőnök, 4 fő motorvezető, 4 fő vonatvezető/kalauz, 1 fő fékező. Az üzem a Gazdasági Vasutak tervteljesítésében jól szerepel, a személyszállításban 114%-os, a teherforgalomban 105%-os eredményt ér el. A személyforgalomban a teherkocsikból átalakított személykocsikat a Debrecenben gyártott Bak sorozatú személykocsik váltják le, a teherforgalomban a lórékat J és Ja teherkocsikra cserélik.

A fegyverneki piactér ívében áll az új gyártású 342-es pályaszámú C-50-es mozdony és a szintén új gyártású Ca 32; 33; 34; 35 számú személykocsi. 1950-es évek közepe.

A fegyverneki piactér ívében áll az új gyártású 342-es pályaszámú C-50-es mozdony és a szintén új gyártású Ca 32; 33; 34; 35 számú személykocsi. 1950-es évek közepe.
Fotó: Erky-Nagy Dániel gyűjteménye

A kisvasút elavult felépítményét a fővonalon 1956-tól 14 kg/fm-es sínekkel és betonaljakkal építik újjá. A munkálatok szakaszosan zajlanak, és három évig tartanak. Az átépített szakaszokon az engedélyezett sebesség 20 km/órára nő. Tiszabő Szigori állomás és a település között új nyomvonalra kerül a pálya. A településen keresztül vezető vasútvonalat felbontják, a gépállomást a falut elkerülő nyomvonalon érik el a szerelvények. Az átépítés után a személyvonatok a MÁV állomás és a Tiszabő közötti távolságot 55 perc alatt teszik meg.

A kisvasút a hatvanas évek elején éli virágkorát, munkanapokon csaknem 1000 fő utazik és 60 tonnányi áruforgalom zajlik.

Az 1963-ban kiadott vontatási rendelet értelmében a vasút 9,3 kg/fm-es felépítményű szárnyvonalain (Tiszabő elágazás - Tiszabő terményraktár, Tiszabő elágazás - Tiszabő gépállomás és Fegyvernek piactér - Fegyvernek malom) a 7 tonnás C-50-es mozdonyok csak 10 km/órás sebességgel közlekedhetnek.

A Szolnok Megyei Néplap 1965. március 5-én „Az expressz kisöccse” címmel cikket közöl a kisvasútról.

Fegyvernek Piactér, 1967. május 11. A három vágányos állomáson két C-50-es mozdony és két személykocsi áll.

Fegyvernek Piactér, 1967. május 11. A három vágányos állomáson két C-50-es mozdony és két személykocsi áll.
Fotó: fentrol.hu; Földmérési és Távérzékelési intézet (1967.05.11.)

Az 1968-as közlekedéspolitikai koncepciót követően a kisvasút sorsa is veszélybe kerül. Az 1969-es felmérés megállapítja, hogy a vasutat évente 292.000 fő veszi igénybe. Az áruforgalom minimális, az egyedüli fuvaroztató a Fegyverneki Földműves Szövetkezet, melynek fegyverneki telephelyére napi két tonna árut szállít a kisvasút. A vonalon napi 6 pár (piaci napokon 8 pár) személyvonat közlekedik.

A vasút forgalmának közútra való áttereléséhez 5 km-nyi közút szélesítése és aszfaltozása szükséges. A tervek szerint az útépítés 1970 szeptemberére fejeződik be.

1969-ban a vasút járműállománya 3 db C-50-es motormozdonyból, 4 db négytengelyes személykocsiból, 29 db teherkocsiból és egy kalauzkocsiból áll. A teherkocsik nagy részét július végén a Dombóvári Gazdasági Vasútra szállítják.

1970-ben a vonalon Örményes és Fegyvernek között napi 8 pár személyvonat közlekedik. Tiszabő községig a vonatok már csak naponta kétszer, délben és este közlekednek, majd október 10-től Fegyvernek és Tiszabő között a vasúti közlekedés megszűnik.

November közepére a közút építése elkészül, a következő hónapban Fegyverneken három buszforduló átadásra kerül.

Az utolsó vonat 1970. december 31-én közlekedik. Másnaptól a Volán 7-es számú vállalata végzi a személyszállítást. Az átállás nem volt zökkenőmentes, a problémákról a Szolnok Megyei Néplap tudósít.

1971 tavaszán a vonal kitérői és szárnyvonalai felbontásra kerülnek. A fővonal bontása csak az év decemberében kezdődik meg.

Forrás:

  • MÁV Központi Irattár
  • Magyar Nemzeti Levéltár
  • Szolnok Megyei Levéltár
  • Magyar Néphadsereg Térképtára
  • www.fentrol.hu
  • www.hungaricana.hu
  • Felek Ferenc adatai

(2016.03.16. Moór Attila)

Legutóbbi módosítás: 2016-03-16 23:35

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV