kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Magyarország
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Sikló a Remete-völgyben

(Moór Attila)



„Tegnap d. előtt értem a bányába, hol azonban se lakás se étkezési lehetőség nincs, így mi itt lakunk Dömösön és a rév-vel közlekedünk a bányába. Jelenleg nincs sok dolgunk, de még csak a kezdet nehézségei vannak. Nem tudom persze, hogy mire megindul a verkli, itt leszek-e?”

Ezekkel a sorokkal került postára ez a képeslap 1939. április 13-án.

Képeslap (1939. április 13-án feladott képeslap).

Képeslap (1939. április 13-án feladott képeslap).
Fotó: www.arcanum.hu

A kőbánya és a dunai hajórakodóhoz vezető siklópálya ekkor a Gödöllői Magyar Királyi és Koronauradalmi Erdőgazdaság birtokában üzemel. A létesítményeket ifj. Haltenberger Vilmos vállalkozó bérli. A siklópálya üzemengedélyét 1937. február 12-én állítja ki a Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi miniszter.

Az iratokból kiderül, hogy a sikló elődjét 1903-ban építette Hofbauer Jakab és Lehner Sándor építési vállalkozó. (A két vállalkozó neve később a somoskői kisvasút történetében tűnik fel.) A bánya művelését ismeretlen időpontban befejezik, a magára hagyott siklópálya állapota leromlik, így Haltenberger Miklós vállalkozó teljesen új pályát épít. 

 
Siklópálya rajza. 1937

Siklópálya rajza. 1937
Fotó: MÁV Központi Irattár

 

A 413 méter hosszú siklópálya 760 mm-es nyomtávolságú, egyvágányú, közepén 12 méter hosszú kitérővel. Legnagyobb emelkedése 340 ezrelék, a két végpontja között a szintkülönbség 111 méter. Sínrendszere 9,3 kg/fm-es, az engedélyezett sebesség 7 km/óra. A siklópályán egyidejűleg egy rakott és egy üres kocsi közlekedhet. A pálya a Budapest-Szob (akkoriban Budapest-Szenc) vasútvonalat és a vele párhuzamos törvényhatósági utat egy-egy boltozott aluljáróban keresztezi.

 
Elnagyolt térkép a siklópályáról. Évszám ismeretlen.

Elnagyolt térkép a siklópályáról. Évszám ismeretlen.
Fotó: www.sulinet.hu

 

1940. április 1-jétől a bánya és a sikló bérlője Kálmán Károly okleveles mérnök.

1941. november 10-én a sikló üzemengedélye további 10 évre meghosszabbításra kerül. A nagyvasúti aluljáró a háborús cselekmények következtében megsemmisül, ennek helyére a MÁV egy ideiglenes provizóriumot épít, majd 1946-ban értesíti a siklópálya üzemeltetőjét, hogy ide egy 1 méteres csőáteresztőt tervez, így amennyiben a siklópályára továbbra is szükség van, az üzemeltetője közigazgatási bejárást tartozik kérni. Erre valószínűleg nem kerül sor, a siklópálya a háború utáni térképeken már nem szerepel.

A siklópálya nyomvonala napjainkban jól járható, de a műút felől megközelíteni a beláthatatlan MÁV fővonal keresztezés okán életveszélyes. A vasúti és közúti boltozott aluljárókat felszámolták, egy szűk csőáteresz vezeti le a völgyből érkező csapadékvizeket. A bányaszint viszont jelzett turistaúton kényelmesen elérhető. Itt megtaláljuk a betonból öntött boltíves fékházat, melynek egyik fele elvált helyéről és a nyomvonalra bukfencezett. A siklóhoz valószínűleg egy repülővágányokból épült hálózaton tolták a megrakott csilléket, ennek töltésnyomai a völgy felé eső kis teraszon még felismerhetők. A képtárban néhány fotó látható napjainkból. 

Forrás:

2013.11.21. Moór Attila

Legutóbbi módosítás: 2013.12.01. 16:42

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
Vasútkereső térkép

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV