kisvasut.hu
Vasúttörténet - Közép-Dunántúl
~ Almamellék ~ Balatonfenyves ~ Beregszász (UA) ~ Budapest, Gyermekvasút ~ Csömödér ~ Debrecen ~ Debrecen, vidámpark ~ Felcsút ~ Felsőtárkány ~ Gemenc ~ Gyöngyös ~ Hortobágy ~ Kaszó ~ Kecskemét ~ Kemence ~ Királyrét ~ Kommandó (RO) ~ Lillafüred ~ Mesztegnyő ~ Nagycenk ~ Nyíregyháza ~ Pálháza ~ Pécs ~ Szegvár ~ Szilvásvárad ~ Szob-Nagybörzsöny ~ Tiszakécske ~
Főoldal
Menetrendek
Vasúttörténet
Rendezvények
Kisvasúti napok
KBK
Könyváruház
Szakmai oldal
Képtár
Térképtár
Irattár
Linktár
Cikkarchívum
Újdonságok
GyIK
Partnereink





Felhasználói belépés
E-mail:
Jelszó:
English Deutsch Român Nyomtathat vltozat

Ugod, a Mészüzem bányavasútja

2012.06.21



A Dunántúli Mész- és Téglagyárak Rt. 1907-ben 50 évre szerződött a községgel, hogy a falu határában lévő Szárhegy oldalából származó mészkő alapanyagból a vasútállomás mellett felépített mészgyárban oltott meszet állít elő. Ehhez a bánya és az üzem közt kisvasutat építettek mintegy 4 km hosszban.

A bányában robbantással fejtették a követ. A robbanóanyagot eleinte kézzel, 1925-től géppel fúrt lyukakba töltötték, majd felrobbantották. A lerobbantott követ szükség esetén tovább bontották, majd válogatták, és gépi erővel megrakták a bányavasút csilléit. Egyszerre harminc-negyven másfél köbméteres csille is volt egy szerelvényben, amit a bányától a sporttelepig lóval, onnan a gyárig mozdonnyal húztak. Ott szétválogatták a követ. A mészgyártásra alkalmas darabokat géppel apróra törték, majd siklópályán háromnegyedes csillékkel a kiégetőkemencék fölé vitték, és beleöntötték. Az égetett meszet nagyvasúton szállították el.

A gyár a II. világháború harcaiban helyrehozhatatlan károkat szenvedett, ezért 1959-ben lebontották. Ezzel a kisvasút is megszűnt. A kőbánya azonban azóta is üzemel.

forrás: ifj. Wenczel István Mészégetés c. cikke (ugod.hu)

1955-ben az ugodi Szabadság TSZ. a kőfejtő üzemben a termelést újra kívánta indítani, továbbá a MÁV állomástól 1 km távolságra mészégető üzem létesítését tervezte. A kőfejtő üzem napi termelését 350 tonnára, a mészégetőét 10 tonnára becsülték.

A szállítás megtervezésével az UVATERV-et bízták meg. A háború előtt üzemelő kisvasútnak a sínanyaga ekkor már nem volt megtalálható a helyszínen, csak az alépítményt lehetett felhasználni, illetve számítások készültek közúti fuvarozásra, de ehhez 4 km új út építésére volt szükség.

Az 5,4 km hosszú kisvasút helyreállítási költségét 1,4 millió forintra, a gördülőanyag beszerzését 0,4 millió forintra számították. A közút kiépítési költsége 1,2 millió forintra adódott volna, a gépkocsik beszerzését 1 millió forintra becsülték. Szállítási költségként a kisvasút 0,92 ft/km költsége állt szemben a közúti fuvarozás 2 ft/km összegével. Megállapítható tehát, hogy a kisvasút építés és üzemeltetés terén is az olcsóbb variáns lett… volna, ha:

1956. március 12-én a Pápai Járási Tanács VB. Mezőgazdasági Osztálya levélben közli, hogy építési keret hiányában a kisvasút építését az 1956-os évben finanszírozni nem tudja. A kisvasút a későbbiekben sem épült meg.

Forrás: Magyar Országos Levéltár Iratanyaga

Moór Attila (2012.07.16.)

Legutóbbi módosítás: 2012.06.21. 10:18

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Vasútkereső
Vasútkereső térkép

(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV - EgyesületOnline