Pétervására-vezekénypusztai istálló vasútja

(Bozó Zoltán)

Egy állattenyésztési célú kisvasút a szocialista kísérlet korában.

A Rákosi-korszakban szervezték meg először a mezőgazdasági termelőszövetkezeteket Magyarország-szerte, ezek azonban Rákosi politikai bukása után jellemzően feloszlottak. 

Az 1960-ban újjáalakult péterkei Gárdonyi TSZ elsőre a falutól délre, a kisfüzesi útról jobb felé kanyarodva található Vezekényi-völgybe épített két istállót. Az úthoz közelebbi épületben végigérő vágányt építettek, ami a kelet felé eső kijáratot elhagyva egy éles derékszögű jobbos ívvel hagyta el a majort, majd keresztezve az aszfaltutat és az út déli oldalán lévő trágyadepóban ért véget. Egyetlen kézi mozgatású trágyáskocsi szolgálta ki a felmerült igényeket.

A vasút a tsz privatizációját már nem érte meg, a kerítésen kívüli részét fölszedték. Az egykori depóban ma is jól kivehető a nyoma, a kibontott útátjáró helyét sem aszfaltozták le, csak zúzottkővel tömték be. A kerítésen belüli részt föl sem szedték. Az istállón belüli szakaszt aszfalttal, a szabad ég alatt lévő ívet pedig betonnal borították. A telepet a helyi középfokú mezőgazdasági iskola vette meg és használja.