Hevesi szőlőtelep kisvasútja

Részletek Gyimesiné Gömöri Ilona Polgár-telep, Bankpince Szőlőuradalom a hevesi homokon c. írásából.
(A cikket a szerző szíves hozzájárulásával küldte Bozó Zoltán)

A bank már az első évben hozzáfogott egy keskeny vágányú "lóüzemű" iparvasút létesítéséhez..., hogy azon a bort a hevesi vasútállomásra szállítsák. Kérvényükre Heves vármegye közgyűlése 1911-ben engedélyezte, hogy a vasutat a törvényhatósági út padkáin (ma: Egri út) építhessék.

... Az első világháború éveiben ... több száz ... hadifoglyot hozattak Hevesre ... A hagyomány szerint ők építették ki a pincétől a vasútállomásra vezető kutyavasutat. ... A présház előtt haladt el a kisvasút iparvágánya. ... A kisvasút kitérőjénél (Sárgapuszta) nádfedeles kis épület, a vasúti raktár állt, melyben sínek, kocsik javításához szükséges anyagokat tároltak. ... A keskenyvágányú vasút, kutyavasút a juhásztanyai borház elől a pince érintésével vezetett a hevesi vasútállomásra. Egy elágazása a Bank városi pincéjét is érintette (ma: Bajcsy-Zsilinszky u.). Útvonala a mai utcaneveknek megfelelően: Juhásztanya - Pince - Május 1. u. - Ady E. u. - Vértanú u. - Vásártér - Katona J. u. - Egri u. - Vasútállomás. Teljes hossza 8 km, melyből 1 km 200 m jutott a telep területére. Elnevezése abból ered, hogy nyomtávja keskeny, mindössze 60 cm volt. A Május 1. utat máig kutyavasútsorként emlegetik, mivel az teljes hosszában végighúzódott rajta. A vasút egy része közterületen, megyei és törvényhatósági úton haladt. Az építést a Vasútállomástól kezdték 1911-ben. Ekkor mind a vármegye közgyűlése, mind a hevesi képviselő-testület engedélyezte ezt. 1917-ben, amikor a Vásártérnél és a régi temetőknél tartott az építkezés, a Bank és az uradalom szerződést is kötöttek a várossal, melyben rögzítették a közterületen folytatott munkálatok feltételeit.

A sínek között egy ló húzta a kocsikat, amelyekben a hordókat helyezték el. A kocsik oldalai fából készültek. Borszállítás idején éjjel-nappal, több lovat beállítva hosszú karavánban haladt a menet. A kocsikerekek és sínek zörgése éjjel a város közepéig behallatszott. Miután 1935-ben a szőlőtelep tulajdonjoga megváltozott, 1937-ben Polgárék és Güssnerék közösen kérték a hevesi képviselő-testületet, hogy velük, mint új tulajdonossal, tíz évre hosszabbítsák meg a szerződést. Részletes térkép is készült. A község szerette volna elérni, hogy a területhasználatért ingyen fuvarozzák az állomástól a község címére érkező küldeményeket. Továbbá azt is, hogy mondjanak le a sárgapusztai tanyai iskoláról a község javára. Hátralékos használati díjként 450 Pengőt kértek. Végül az útterület-használati engedélyt továbbra is megkapták mind a törvényhatósági, mind a községi utak területére évi 150 Pengő és 11 kikötés betartása ellenében.

A kutyavasutat 1942-ig használták, ezután még sokáig, az 1960-as évekig látható volt (legtovább a pince előtt). Napjainkra nyoma sem maradt....

A telep szőlőtermését általában bor formájában, ritkábban sűrített mustként értékesítették, néhány esztendőben azonban a gyümölcsöt szállították el Németországba... A szőlő rekeszekbe csomagolása gondos munkát igényelt, ezért a cég Gyöngyösről küldött asszonyokat, akik ízléses papírral kibélelt ládákba, nagy szakértelemmel rakták be a szőlőt... A hófehér színű kellemes fenyőillatú rekeszekbe került azután a szőlő, mely a gondos csomagolás révén megőrizte hamvasságát. Végül minden rekeszre feliratot helyetek: HEVESER KUTRAUBEN. Az iparvasút lóvontatású kocsijai vitték ki a gyümölcsöt a hevesi MÁV állomásra, ahol a szállítmány az erre a célra rendszeresített Ggh típusú vagonokban kezdte meg hosszú útját.

A Polgár és Güssner örökösök szőlőgazdaságának épület- és anyagleltára

Mezei vasút:

• 60 cm nyomtávú, 7 kg/fm sínekkel, 8000 méter
• Heves vasútállomásról pincéig közös tulajdon szomszéd birtokossal.
• 700 méter saját területen, saját tulajdon.

Mezőgazdasági felszerelések és gépek:

• Tolókocsi vasból 1 db
• Mezei vasúti kocsi 12 db
• Járgány 1 db
• Közvetítő kocsi állomáson 1 db
• Mezei vasút javító szerszámok 31 db