Nagybörzsönyi Erdei Vasút oldal logo
Vasúttörténet
Nagybörzsöny
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Szállások
Elérhetőség
Cikkarchívum
Képtár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

Az Ipolypásztó - Nagybörzsöny Erdei Vasút

(Szűcs Zoltán József)



Az egykor híres bányaváros, Nagybörzsöny arany és más nemesfémeket adó tárói már jórészt kimerültek, de legalábbis túl mélyen helyezkedtek el a gazdaságos kitermeléshez, mikor a megújuló faállomány hasznosítására megépült a vasút.

1908-ban kezdték az IPOLYPÁSZTÓ - NAGYBÖRZSÖNY 600 mm nyomközű 8 km hosszú vonal fektetését Ipolypásztó és Kisirtás között (a vasút az érsekségi erdők fájának kitermelésére épült meg, az érsekség erdői pedig Nagybörzsöny felett kezdődtek. Az építési iratokban is Ipolypásztó-Kisirtás projektről van szó). A talpfákra 5,5 kg/fm tömegű sínek kerültek. A birtok az Esztergomi érsekség tulajdonában volt, ám hasznosításra mintegy 12 évnyi időtartamra a Wolfner-Schanczer és fiai cég kapta meg. A szerződésben kikötötték, hogy a bérlő köteles a vasúthálózat kiépítésére az adott területen.

A kisvasút építését nem kísérte szerencse, ugyanis a helyi lakosságot nem tájékoztatták pontosan, így a megélhetésüket féltő emberek és a vasútépítők között összetűzésre került sor. A kivezényelt csendőrök fegyvert használtak, és sajnos haláleset is történt. A gazdák felháborodása érthető volt, ha tekintetbe vesszük, hogy megélhetésüket két forrásból, földjeik terméséből és a fakitermeléseknél adódó fuvarozási lehetőségből fedezték. A készülő munkálatokról pedig csak annyit tudtak, hogy földjeik egy részét "elveszik" tőlük, a kitermelt fát pedig "vonattal elviszik". Valójában a megindult tervszerű erdőhasználat nem csökkentette, hanem megnövelte a munkalehetőséget.

A fatelepet Nagybörzsönyben rendezték be, itt dolgozták fel a Börzsöny-patak völgyéből hozott faanyagot. Már készterméket továbbítottak az ipolypásztói MÁV állomásra. A korabeli képeken kizárólag "négylábú mozdonyok" szerepelnek. A fogatos ráhordás azonban hamarosan kevésnek bizonyult, megindult a közelítővágányok építése.

Először a NAGYBÖRZSÖNY - KISIRTÁS 4 km-es, majd a KISIRTÁS - ÖKRÉSZKERT 3 km-es szakasz épült meg. A következő szárny a KISIRTÁS - TEMPLOMRÉT vonal volt 1 km-nyi hosszban. Kisirtás lett a vasút központi elágazó állomása. Itt volt a "főműhely", egyszerűbben mondva itt dolgozott a kovácsmester. A kocsik vas alkatrészeinek javítása mellett a vontatók abroncscseréje (=patkolás) is itt történt. Az egykori műhely ma kulcsosház. Nagybörzsönyből ágazott el (a pálinkafőzőtől nem messze) a NAGYBÖRZSÖNY - VASKAPU (BÖRZSÖNY-PATAK) 7 km-es vonal, majd ennek folytatásaként a BÖRZSÖNY-PATAK - KOVÁCS-PATAK szakasz, mely Rózsa bánya felett ért véget.

1920-ban lejárt a bérleti engedély. A szerződést nem hosszabbították meg, ettől kezdve az Érsekség vette kezébe a gazdálkodást. A trianoni rendezés után a kedves kis Ipoly folyócska szigorú országhatárrá lépett elő, a kisvasút elveszítette néhány kilométeres darabját, és messzire került a nagyvasúttól. A szállításban szerepe értelmetlenné vált, a vonalat felszedték. A vontatás mindvégig lóvontatás maradt.

Legutóbbi módosítás: 2008.01.30. 18:40

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV