Nagycenk, Széchenyi Múzeumvasút
Vasúttörténet
Nagycenk
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Vasúttörténet
Elérhetőség
Képtár
Partnereink





English Deutsch Român RSS csatorna Nyomtatható változat

A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút története

2009.04.05



A Nagycenki Széchenyi Múzeumvasút a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Fertőboz állomását köti össze a nagycenki Széchenyi-kastéllyal. A pálya hossza 3,6 km, a nyomtávolság 760 mm.

Barátság állomás

Barátság állomás
Fotó: Gayer Márk (1999.09.23.)

A megszűnt hazai kisvasutak járműveinek megőrzése céljából a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút a Közlekedési Múzeummal közösen hozta létre a Nagycenki Széchenyi Múzeumvasutat. A vasútnak nincs történelmi elődje, részben a régi nagycenki cukorgyárba vezető normál nyomtávú iparvágányt építették át, részben pedig újonnan lett fektetve. 1970. november 6-án adták át az első szakaszt, mely Fertőboztól Barátság állomásig vezetett 1200 méter hosszban. A második ütemben készült el a Barátságot (jobban mondva az első szakasz Nádtelep állomásánál található nyíltvonali elágazást) Nagycenkkel összekötő sínpár, melynek ünnepélyes átadására 1972. július 8-án került sor. Ekkor úttörővasútként lett üzembe helyezve, azonban csak rövid ideig működött így, a ma már a múzeumvasutat a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút üzemelteti.

Kezdetben az András nevű (492-es sorozatú) gőzmozdonnyal, valamint a 394,023 és a 394,057 számú gőzmozdonyokkal felváltva bonyolították a forgalmat, a kocsipark a gazdasági vasutakról megmentett különféle kocsikból áll. Tervbene volt véve az SZGV (Szegedi Gazdasági Vasút) M-4 pályaszámú dízel-elektromos mozdonyának üzembe helyezése is, felújítására azonban nem került sor. 2005-ben a Balatonfenyvesről Nagycenkre került egy C-50 típusú dízelmozdonyt a gazdaságosabb és olcsóbb üzem érdekében. A 394,057 gőzmozdonyt 1998-ban a Szilvásváradi Erdei Vasútnak adták, a 394,023 gőzmozdony pedig 2005-ben a Nyírvidéki Kisvasútra került, ahonnan 2006. december 20-án Debrecenbe, a Zsuzsi Erdei Vasútra szállították.

A vasút forgalomban lévő személykocsijai egyori kisvasutak, gazdasági vasutak felszámolásával kerültek Nagycenkre. Az országban egyedülálló módon csak itt közlekedik kisvasúti szerelvénybe besorozott kalauzkocsi. A személykocsik egy része GV-szabványok alapján épült nagyobb járműjavítókban, azonban előfordulnak olyan ritkaságok is, mint a villamoskocsikból átalakított keskenynyomözű személykocsik. A 22-es személykocsi valamikor a Budapest Közúti Vaspálya Társaság villamos motorkocsija volt Budapesten, a 21-es pedig Nyíregyházán dolgozott pótkocsiként.

A fetrőbozi állomáson található fűtőház az egykori MÁV-szabványoknak megfelelően épült, egyszerre négy mozdony karbantartására és tárolására alkalmas. Az állomás területén homlokrakodót is létesítettek a kisvasúti járművek nagyvasúti kocsira történő rakodásának megkönnyítése végett. A szurdokpüspöki bányavidék megálló- és rakdodó épületeinek mását állították fel Barátság állomáson és Nádtelep megállóhelyen, ezzel is az egykori gazdasági vasutak hangulatát próbálták meg visszahozni. A vonal jelentős műtárgya az Ikva-patak felett átívelő háromnyílású híd. A pálya mellett találkozhatunk a régmúlt időket idéző alakjelzőkkel, csapórudas sorompókkal, őrházakkal.

Kastély állomás melletti parkban 1978-ban megnyílt járműskanzent alakítottak ki, ahol számos üzemképtelen járművet állítottak ki.
A 21. számú mozdonyt egykoron még a Borsodi Bányatársulat Barczika - Rudabányai Vasútüzeme rendelte meg. Az 1000 mm-es nyomtávolságú mozdonyt később átépítették normál nyomtávúra és ezt követően az Ózdi Kohászati Művekhez került, ahol szerkocsit építettek hozzá. 1970-ben leselejtezték, majd 1978-ban felújították és Nagycenkre szállították.
Az 5-ös pályaszámú mozdony 1916-ban került a Kaposvári Cukorgyár kezelésébe, selejtezés után a MÁV Pécsi Igazgatósága mentette meg és felújítás után az épületének a kertjében helyezte el. A skanzen nyitása után ide került.
A 760 mm-es mozdonyok között látható még az 1923-ban született Hany Istók, aki Mosonszentmiklóson a Wenckheim uradalomban kezdte meg munkáséveit. Nevét egy mondahősről kapta, aki a Hanság lápvidékének víziembere volt. Később szolgált Csömödéren, ahol 1945-ben a 375-14-es pályaszámot kapta. A 60-as években Csömödéren leselejtezték a gőzösöket, de később felújították és most ő is kiállítottként megtekinthető.
Látható még a Kincses nevű gőzös is, melynek első tulajdonosa a győri Freund H. és Fiai cég volt. Az államosítás után az országos Sertéshizlaló Vállalat Nagytétényi Hizlaldájában dolgozott, majd 1974-ben leselejtezték. A vállalat 1978-ban küldte Nagycenkre járművet.
A fentieken kívül látható még egy 1000 mm nyomtávolságú mozdony, mely a 495-5001-es számmal van ellátva. A jármű a Lenin Kohászati Művek részére készült, 411-005-ös számmal. Később a pereces-lyukói bányavasúthoz került a MÁV üzemeltetésében. 1972-ben selejtezték le és 1978-ban újították fel.
A Fertőboz állomáson található a Lillafüredről származó Darázs nevű sínautó, melyet pályafenntartási munkákra alkalmaztak és az S02-119-es számot viseli. Ez a négy személy részére kialakított sínautó a Balatonfüredi Hajógyárban készült és eredetileg egy Skoda gépkocsi motorjával szerelték fel (jelenleg üzemképtelen). Lillafüredről érkezett még két rönkszállító kocsi is, melyek itt a Hany Istókkal vannak összekapcsolva.
A személykocsik között megtalálható a fent említett perecesi vasútról származó 1000 mm nyomtávolságú, alacsony építésű alagútkocsi is. A Kapuvári Gazdasági Vasútról származnak a B 5207-es és a B 52021-es számot viselő kéttengelyes személykocsik. Érkezett még személy és teherkocsi az 1973-ban felszámolt ceglédi vasútról és az Alföldi Első Gazdasági Vasútról is. Igazán kuriózum az Abax 361-es számú kocsi, melynek utastere két részből áll: 1. és 2. osztályú fülkékből. Itt az első osztályon valaha párnázott üléseken utaztak az utasok.

2007-ig itt volt kiállítva a 600 mm nyomközű Triglav nevű mozdony, melyet 1902-ben gyártott a müncheni Krauss és Társa cég. Nevét az első szolgálati helyéhez közel álló hegycsúcsról (Szlovénia legmagasabb pontja) kapta. Egészen az első világégésig a Bohinyi-tó mellett szolgált, majd az Inóci Kőbánya és Ipartelepekhez került. Itt kapta meg a 4-es pályaszámot. Aztán az 1950-es években Királyrétre került, ahol az egyik legkedveltebb mozdony lett. Végül 1974-ben került ide. Ő az első jármű, amelyet kiszakítottak a múzeum gyűjteményéből, jelenleg Kismaroson látható.

Legutóbbi módosítás: 2009.04.05. 10:15

Kereső

Keresett szöveg:



Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV