Túraajánlatok Kemence környékén

(kisvasut.hu)

Keményebb, hosszabb túrák a Börzsöny szíve felé. Egy hosszabb kikapcsolódás során érdemes kellemes cipõt húzni és térképpel a kézben nekivágni a környéknek, mert számos olyan élménnyel lehetünk gazdagabbak, melyeket csak egy vadregényes, az emberi kéz által kevésbé átalakított erdõ tud adni.
Egy könnyebb túra a Godóvárhoz, egy nehezebb a Nagy-Hideg hegy felé, esetleg egy körtúra Kemence körül? Mindenki megtalálja a számára legmegfelelõbbet a környék hegyei közt.

Fotó: Pállya Krisztián

1. Kemence - Magosfa - Csóványos - Szabó-kövek - Rakodó - Hamuház - Csarnavölgy - Kemence

Táv: kb. 15 km
Jelzések: , , ,

Kemencérõl a diósjenei mûúton indulunk el a jelzést követve. A falu szélét elérve a kisvasút mellett haladunk mintegy másfél kilométeres távon a kemencei Nagy-völgyben. A Kõrózsa panzió után elhaladunk az impozáns Malom-kõ alatt, amire a Kõrózsa panzió mellõl induló ösvényen egy 10 perces séta keretében fel is mászhatunk. 200 méter megtétele után a kemencei strandhoz, a kisvasút ideiglenes végállomásához érünk. Tovább sétálva egy ifjúsági tábor mellett haladunk el, ami után a betonút elágazik: az egyenes irány Királyháza-Diósjenõ irányába vezet, a jobboldali keskenyebb út pedig a Csarna (Fekete)-völgyben kanyarog tovább. Az útelágazásban található az Erdészek emlékmûve is. Mi a jelzést követve jobbra fordulunk. Egy hídon keresztezzük a Kemence-patakot, majd nem sokkal utána balra fordulunk.

Elhaladunk a Börzsönyi szintezési fõalappont mellett (ez egy térképészeti fixpont, amelynek az Adriai-tenger feletti magassága pontosan ismert, nagy jelentõségû volt a század közepi topográfiai felmérések kapcsán), majd elkezdünk felfelé mászni a hegyoldalra. Utunk a fokozottan védett Godóvár alatt halad. Útközben jobbról csatlakozik hozzánk a jelzés, ami a csarnavölgyi mûút végén található Feketevölgy panziótól vezet fel ide. (Amennyiben krónikus idõhiányban szenvedünk, autóval egészen a Feketevölgy panzióig mehetünk, és innen is kezdhetjük a kirándulást; visszaútban ugyanis érinteni fogjuk ezt a helyet.) Eleinte keskeny ösvényen, majd földúton haladva, változatos környezetben érjük el a Dosnya-nyerget. Innen folyamatosan emelkedik az utunk. Kerítésmaradvány mellett haladunk, majd elérjük a balról hozzánk csatlakozó jelzést. Mi azonban a jelzést követjük tovább.

Mintegy 1,5 km megtétele után érünk a 916 méteres Magosfára, a Börzsöny második legmagasabb csúcsára. A helynek két nevezetessége van: az egyik a hely történelmében keresendõ - a bronzkorban itt földvár állott, melynek sáncai még ma is kivehetõk; a másik pedig elhelyezkedésében: a téli hidegfrontos idõszakokban még a Magas-Tátra csúcsait is látni lehet innen (nyáron a fák lombkoronája sajnos eltakarja a kilátást). A csúcs után kisebb nyeregbe ereszkedünk. A nyereg elõtt balról csatlakozik hozzánk a Királyháza-Nagy-Mána felõl érkezõ jelzés. Nem sokkal késõbb jobbról a jelzés is csatlakozik hozzánk. Innen már csak egy kilométert kell ahhoz gyalogolnunk, hogy elérjük a Börzsöny legmagasabb pontját, a 938 méter magas Csóványost. Itt a kilátóba felmászva pihenhetünk egy kicsit.

Utunkat a hegy déli lejtõjén induló , jelzéseken folytatjuk tovább az Országos Kék Túra útvonalán. A sífutóút becsatlakozása után érünk a Szabó-kövekhez. Nyugat felé tekintve elénk tárul a Központi-Börzsöny belseje. A Dosnya-nyereg óta egy miocén kori hatalmas vulkán felrobbanása után kialakult kalderájának peremén gyalogoltunk. Innen szabad szemmel is kivehetõ a vulkanikus képzõdmény túlsó pereme, amely a Magyar-hegy-Várbükk-Hollókõ-Jancsi-hegy vonalban húzódik. (Az 1999-es kiadású Börzsöny Atlasz címlapfotója is innen készült.) Tovább haladva a gerincen hamarosan jobbra ágazik ki utunkból a jelzés, majd egy kisebb csúcs után egy jellegzetes szikla elõtt balra ágazik ki a sífutóút, hogy nem sokkal késõbb újra visszatérjen útvonalunkba.

Mintegy 300 méter megtétele után érjük el a Rakodót, ami egy nyeregben található. Itt számos turistaút találkozik. Számunkra a jelzés a legfontosabb, ezen fogunk jobbra leereszkedni a Csarna-patak völgyébe. Amennyiben kedvünk támad rá, egy kilométernyi gyaloglással felmászhatunk a 864 méter magas Nagy-Hideg-hegyre, ahol a turistaházban egy pohár teával, vagy egy korsó sörrel csillapíthatjuk szomjunkat.

A Rakodóról jobbra, északnyugat felé a meredeken lejtõ jelzésen indulunk el. Néhány száz méter után elérjük az alig csordogáló Csarna (Fekete) patakot, és a nagy-hideg-hegyi sípálya alját. A Fekete-réten találkozunk azzal a jelzéssel, amivel már a Magosfa alatt is találkoztunk. Innen a kemencei kisvasút `50-es években megszüntetett vonalának töltésén haladunk tovább, még mindig a jelzésen. Többször keresztezzük a patakot, majd elhaladunk a Nagy-rét mellett. Egy kisebb tisztáson rozsdás acélsínek bukkannak ki a földbõl. Jobbra tekintve megpillanthatjuk a Hajagosi kulcsosházat.

A turistatérkép szerint itt már nincs vasút, a vágányok mégis fellelhetõk néhol. A kisvasút felsõ szakaszát az 1995-ös és 1999-es nagy árvíz súlyosan megrongálta. Errõl a leszakadt hidak még ma is árulkodnak. A kisvasút pályáján és a mellette levõ földúton is mehetünk tovább. Egy kilométer megtétele után érünk a Hamuházhoz. Itt régen a faszénégetõk által hátrahagyott hamuból szappant készítettek - innen ered a hely neve. A kisvasút állomását itt mintegy 20-30 cm iszap temette be 1995-ben. Néhol még látszanak a sárból elõ-elõbukkanó váltóállító készülékek. Itt érjük el a jelzést, ami nem a már ismert Országos Kék Túra újbóli felbukkanása, hanem a Diósjenõ és Szob között húzódó, 1980-ban kijelölt Börzsönyi Kék Túra szakasza.

A turistajelzés 1999. elõtt a kisvasút vágányain haladt. Ebben az évben azonban súlyos árvíz pusztított a Börzsönyben, a kisvasút hídjait - kettõ kivételével - mind elmosta. Ezért célszerûbb a vasúttal párhuzamos földúton haladnunk. A Csarna-völgy Hamuház és a Feketevölgy panzió közötti szakasza fokozottan védett, a kijelölt turistaútról letérni szigorúan tilos! Útközben számos helyen látni a kisvasút maradványait. A sínek gyakran egy-két méter magasan a levegõben lógnak, máshol méteres iszapréteg van rajtuk.

2,5 kilométer gyaloglás után - egy jobboldali tarvágás után - érjük el a Fekete-kutat. Remélhetõleg idáig fog újjáépülni a kisvasút 2001. és 2002. folyamán. Még egyszer átgázolunk a patakon, és az egykori Vilati üdülõ, ma Feketevölgy panzió mellett találjuk magunkat. Amennyiben innen kezdtük a túrát, be is szállhatunk az autókba, és továbbgurulhatunk. Ha gyalogosan jöttünk idáig, akkor a betonúton Kemencéig gyaloglunk, továbbra is a jelzést követve.

2. Kemence - Tótok útja - Lopona-fõ - Királyháza - Nagy-Mána - Magosfa - Kemence

Táv: kb. 20 km
Jelzések: , ,

Kemence községbõl a jelzésen indulunk el. Házak, pincék között hagyjuk el a helységet egy földúton, majd a község feletti Gomb-hegyre jutunk. A jelzés a gyümölcsösökkel, szõlõkkel tarkított terület után akácosban folytatódik. az elsõ nagyobb tisztás után változik csak meg az erdõ jellege. Az elsõ, 462 méteres, névtelen csúcs elérése után egy hosszú gerincen haladunk, melyet kisebb-nagyobb csúcsok szakítanak meg. Mintegy hét kilométer megtétele után érjük el a Lopona fõt, ahol balról a jelzés csatlakozik utunkba. Egy kilométeren át együtt halad az általunk eddig követett jelzéssel, majd jobbra elválik tõle. Mi is a jelzést követjük tovább, s leereszkedünk Királyházára.

A kis település elõtt keresztezzük a Kemence-patakot, majd balra fordulunk, és a Kemence-Diósjenõ erdészeti mûúton haladunk tovább. A kis település szélsõ házai elõtt egy másik aszfaltozott erdészeti útra fordulunk be jobbra, amirõl néhány méter után balra kanyarodunk. (Királyházán büfé és étterem is üzemel, ahova betérhetünk.) Továbbra is a jelzést követjük. (Királyházán számos turistaút találkozik egymással. Ügyeljünk arra, hogy ne tévesszük el a jelzést!) A Rakottyás-patak völgyében haladunk tovább, általában az 1968-ban megszüntetett kisvasút töltésén. Ez a térség is fokozottan védett; a kijelölt turistautakról letérni szigorúan tilos!

Elhaladunk az igen jó vizû Tûzköves-forrás mellett, ahová a jelzésen tehetünk egy néhány méteres kitérõt. A völgyben továbbsétálva elérjük a Rózsás-patak torkolatát, ahol a jelzés ágazik el balra utunkból, a kemencei kisvasút egykori Rózsási vonalának töltésén, mi azonban továbbra is a jelzést követjük. Hamarosan mi is elhagyjuk a Rakottyás-patak völgyét, és hegymenetbe kezdünk - a 420 méteres völgyszintrõl a 707 méteres Nagy-Mánára megyünk fel. A Börzsöny egyik legszebb pontján vagyunk - alattunk 15-20 méteres sziklafal, és a Rózsás-patak völgye. Jól látszik a Pogányvár, a Csóványos. Kis pihenõ után érdemes továbbindulni.

Egy darabig még a gerincen haladunk, de hamarosan újra nagy kaptató jön, és megkezdjük a felmászást a Börzsöny második legmagasabb pontjára, a 916 méteres Magosfára. Útközben jobbról csatlakozik utunkba a jelzés. Közvetlenül a Magosfa alatt elérjük a jelzést. Itt az általunk eddig követett jelzés balra fordul, és a jelzéssel együtt felhág a Csóványosra. Mi azonban jobbra fordulunk, és a jelzést követve mintegy 200 méter után elérjük a Magosfa csúcsát. Innen a jelzésen folyamatosan Kemencéig ereszkedünk (kb. 8 km) az 1-es számú túra szerint.

3. Királyháza - Nagy-Oros-bérc - Magosfa - Csóványos - Pogányvár - Rózsa-patak völgye - Királyháza

Táv: kb. 15 km
Jelzések: , ,  ,

Királyházára a Diósjenõ-Kemence közötti szabadforgalmú erdészeti úton mehetünk, személykocsival. Az egykori turistaházból kialakított lovaspanzió elõtt parkolhatunk.

A parkolótól a völgyön lefelé indulunk. A MOL kulcsosház mellett, balra induló bekötõ úton teszünk meg néhány métert a  jelzést követve. Az erdészet után beérünk az erdõbe és nemsokára a Bacsina patak völgyében járunk. A völgyön felfelé néhány száz méter után egy kisebb réten átvágva balra felkapaszkodunk a Nagy-Oros-Bérc gerincére. Jobbról egy kerítéshez érünk, mellette vezet az út tovább. Ahol véget ér a kerítés, egy tisztáson a jelzésbe torkollunk. Ez jobbra levezet Kemencére. Mi a  bal oldali ágán megyünk tovább, fel a Magosfa csúcsára. Felfelé és lefelé is átmegyünk a csúcsot övezõ õskori sáncokon. Hamarosan útelágazáshoz érünk. A  jelzés balra, a Nagy-Mánna látványos gerincén visszavezet Királyházára. Jobbra, a két jelzés együttesen vezet fel a Csóványos csúcsára. Száz méterre újabb kiágazás jobbra és néhány méter után balra. A jobb oldali  Bánya-pusztára, a bal oldali  a gyér vizû Rózsa-forrás érintésével közvetlenül a kilátó elõtt tér vissza a jelzéseinkhez. Csóványos a Börzsöny legmagasabb pontja, tetején geodéziai torony betonból, tetejérõl remek körkilátás. A torony melletti Béke emlékmûvet az Újpesti természetbarátok építették. A sok út közül az együttesen induló és  jeleket választjuk. Nemsokára újabb kerítéshez érünk. Itt útjaink elválnak.

A Diósjenõre vezet. Mi a kerítésen átmenve újabb kerítések a Pogányvár sáncait északról kerülve ereszkedünk lefelé. A Pogányvári kaszáló rétje után ha lehet még meredekebbé válik az út. A Rózsa-patak és a Pogányvári-patak összefolyáshoz érünk. Az itt lévõ Bodosházi kút nem éppen bõvizû, ne számítsunk rá. A továbbiakban a Rózsa-patak völgyében megyünk lefelé az egykori kisvonat nyomvonalán. A Rakottyás-patak betorkollása után  balra pihenõhely padokkal, asztallal, mögötte a Tûzköves forrás és Bársony István író emléktáblája. A forrásra  jel hívja fel a figyelmet, csakúgy, mint az alig több mint 100 méterre lévõ Magdolna forrásra. Mindkét forrás elég bõvizû, lehet rájuk számítani. Mielõtt visszaérnénk kiinduló helyünkre, elõbb a jobbról a  majd balról a jelzések csatlakoznak hozzánk.

4. Geoládák Kemence környékén

Kemence községhez kapcsolódó geoládák.

5. Geoládák a Börzsönyben

További ládák, ha a Kemenceiek már megvannak...

6. Börzsöny turistája

Kiíró: Belvárosi Természetbarát és Szabadidõs Sportszövetség (Györke Jenõ: 06 20 470 95 07 vagy 06 20 345 16 85)

A Budapest, V. kerületi Természetbarát Szövetség 1977. decemberében jelvényszerzõ mozgalmat indított BÖRZSÖNY TURISTÁJA elnevezéssel. Az elsõ kiírás a BRONZ fokozat elnyerésének feltételeit ismertette. Ezt követõen 1979. januárjában meghirdette az EZÜST fokozat elnyerésének feltételeit. A mutatkozó érdeklõdés 1983. novemberében idõszerûvé tette az ARANY fokozat megszerzésének lehetõvé tételét is.

A túramozgalom célja a Börzsöny hegység (a belvárosi természetbarát szakosztályok technikai területének) alapos megismertetése és megkedveltetése a természetjárókkal a feledhetetlen élményeken keresztül.

A túramozgalom szervezõje és irányítója a belvárosi Természetbarát Sportszövetség elnöksége és túrabizottsága.

A bronz fokozatot bárki teljesítheti a jelen kiírás alapján, aki részvételi szándékát a szervezõnél bejelenti és az IGAZOLÓ LAP-ot (ára 30 Ft) átveszi. Az ezüst fokozatot szervezett túrán igazoló lappal az szerezheti meg, aki a bronzot már teljesítette. Az arany fokozat FÉNYKÉP GYÛJTÕ-vel (ára 50 Ft) egyénileg is teljesíthetõ annak, aki az ezüstöt már teljesítette.

A túramozgalom folyamatos, feltételei a közzétételt követõen bármikor idõhatár nélkül teljesíthetõk.

A túramozgalom követelményei:

A BRONZ fokozat elnyerésének feltétele a Börzsöny hegység 10 jellegzetes pontjának felkeresése egyéni vagy csoportos kiránduláson, túrán. Egy túra útvonalán több érintõpont is bélyegezhetõ. A pontok: Diósjenõ, Kemence, Perõcsény, Nagyirtáspuszta, Magas-Tax th., Szénpatak th., Márianosztra, Nagybörzsöny, Szokolya, Zebegény.

Az EZÜST fokozat elnyerésének feltétele a Börzsöny hegység 15 jellegzetes pontjának felkeresése csoportos kiránduláson, túrán. Egy túra útvonalán több érintõpont is felkereshetõ. A pontok: Drégelyvár mh., Törökmezõ, Királyháza, Királyrét, Kisirtáspuszta, Kisinóc, Kóspallag, Bernecebaráti, Magyarkút th., Nógrád, Nagymaros, Hont, Nagyhideghegy th., Verõcemaros, Szob.

Az ARANY fokozat eléréséhez a Börzsöny hegység területén kijelölt 28 érintési pont tetszõleges idõben és sorrendben való felkeresése szükséges. Az áthaladás igazolásául az érintési ponton fényképet kell készíteni. A bemutatandó legalább 6 x 9 cm-es fekete-fehér fényképpel szemben követelmény, hogy a rajta szereplõ személyek felismerhetõk és az érintési pontok azonosíthatóak legyenek. (A fénykép készítõjének a képen nem kell rajta lennie, csak a nevét kell ráírnia.) A pontok (külön listán kaptuk meg): Zátori kút (forrás), Katalinpuszta (Rockenbauer kopjafa), Drégelyvár (várrom), Deszkás puszta, Varjas kunyhó, Pénzásás kulcsosház, VILATI üdülõ, Dosnyanyereg (munkásszállás), Mély forrás, Istállók a Tompaharaszton, Csóványos emlékmû, Jóska kút, Foltán kereszt, Újpest kunyhó, Csörgõ kút, Érsek tisztás (kunyhó), Hideg kút, Vadászház, Zammerhof kilátó, Nagy Galla (csúcsgúla), Rablótanya (kulcsosház), Márianosztra kálvária, Torony forrás, Reisner forrás, Király kút, Õzike forrás, Hegyestetõ (Julianus barát kilátó), Remete barlang. [A pontok beazonosításához annyi a segítség, hogy megadott térképeken (Kartográfiai Vállalat 1980., 1985/86., 1992., 1996., 2001.) megadják a függõleges és vízszintes hálózati vonalak azonosítóját.]