Királyréti Erdei Vasút oldal logo
Vasúttörténet
Királyrét
Megközelítés
Menetrend
Díjszabás
Vasúttörténet
Műszaki adatok
Járművek
Üzemeltető
Szállások
Látnivalók
Elérhetőség
Képtár
Partnereink





English Deutsch Român Nyomtatható változat

A személyszállítás kezdeteitől az úttörővasúti üzemig



Megindul a rendszeres utasforgalom, csökken a fakitermelés jelentősége, majd átszervezik a vasutat úttörővasúttá.

C-50-es személyvonattal és Úttörőjelvénnyel

C-50-es személyvonattal és Úttörőjelvénnyel
Fotó: Pászthory Lóránt

1954. május 26-án indult meg a hivatalos, rendszeres személyforgalom Kismaros-Királyrét között, de a hétvégi vonatok egészen a Cseresznyefa állomásig közlekedtek. Kezdetben házi gyártású, nyitott, tető nélküli személykocsikkal. Később a kocsikat tetővel és lehúzható függönyökkel is ellátták, védelmül a nyári záporok ellen. A téli forgalomban azonban zárt, fűthető kocsira volt szükség. Három ilyen kocsit vásároltak. Ezeket a Fővárosi Villamos Vasút házi műhelye kifejezetten keskenynyomközű vasutak számára építette. Szintén az 1950-es években folytatódott a motorosítás, a vonalra MD-40 típusú motormozdonyok érkeztek. Mellettük azonban a gőzvontatás is rendszeres volt.

1962-ben érkezett a vasútra négy darab C-50-es típusú motormozdony. Üzembeállításukkal szűnt meg a gőzüzem. Ám a Triglav mozdony a vasúton maradt, a paphegyi fűrésztelepen működött stabilkazánként, de különmenetek alkalmából üzembe is helyezték. Jelenleg a vasút kismarosi végállomásán található kiállítva. Ugyanebben az évben kezdték meg a személyforgalom fejlesztésére a kisvasutainkon csak "dunakeszi kocsi" néven ismert kocsitípus beszerzését, amelyekből a MÁV Dunakeszi Járműjavító 1966-ig tíz darabot épített. Ezek a kocsik csak ide készültek, a vonal jellegzetes járművei voltak.

A hetvenes évek közepére a vasút menti erdőségeket jórészt kitermelték, új szárnyvonalakat nem építettek, ezért csökkent a teherforgalom. Sajnos ezidőben már érezhető volt a félelmes emlékű 1968-as közlekedési koncepció. A vasút megszüntetése azonban nem csak a gyarapodó turistaforgalomnak, hanem a munkábajáróknak is gondot okozott volna. Keresni kezdték a megoldást, hogyan lehetne a kisvasutat megóvni. Alapos megfontolás után egy lehetőség maradt, a kisvasutat úttörővasúttá kell alakítani. Az ötlet amilyen egyszerű volt, olyan hatékonynak bizonyult, s nem csak a börzsönyiek óvták meg ily módon vasútjukat. 1975 őszén váltották valóra a tervet, váltott műszakokban több ezren dolgoztak szeretetből, lelkesedésből. A klasszikus erdei vasúti zöld, zöld-fehér színezés helyett piros, piros-fehér színezést kaptak a mozdonyok, kocsik. Nógrádverőce és Kismaros közigazgatási összevonása miatt, szükségessé vált a személyforgalmi végállomás nevének módosítása. A gyermekvilágra és az úttörőéletre utaló állomás és megállónevekkel is felcserélték a régieket.

erdei vasút

 

úttörővasút

Kismaros

 

Verőcemaros-felső

Morgó

 

Morgó

Börzsönygyöngye

 

Börzsönygyöngye

Börzsönyliget

 

Kisdobos

Hártókút

 

Krónikás

Szokolya-alsó

 

Szokolya-Mányoki

Szokolya-felső

 

Szokolya-Rieznier

Paphegy

 

Kincskereső

Királyrét-alsó

 

Tábortűz

Királyrét

 

Királyrét

1976. június 6-án megindult az úttörővasúti üzem.

Legutóbbi módosítás: 2012.04.12. 23:24

Kereső

Keresett szöveg:


Részletes képkereső


Képtár
Képtár

Küldjön képet!


Vasútkereső
A kiválasztott vasút helye kis térképen

Hírlevél

E-mailban értesítjük új cikkeinkről, ha feliratkozik hírlevelünkre.


(c) Kisvasutak Baráti Köre Egyesület - Impresszum - Hír küldés - Üzenet
Belépés - Webmail - Intranet - FAV