Bányász útikalauz

2011.04.06 (Karap Krisztián)

A mai Pécs megismerése elképzelhetetlen a város és a bányászat múltjával való megismerkedés nélkül. A múlt emlékei itt kézzelfoghatóak. A bányászat tárgyi emlékei gazdagok, sok látványosságot kínálnak.

A város lélekszámbeli, területi és anyagi gyarapodásának a 19. században ugrásszerű lendületet adott a kőszénbányászat, a huszadikban pedig az uránérc-bányászat. A múlt század végén a bányákat bezárták, a bányák és a bányászok „Küldetésüket befejezték, népnek hazát, házat, kenyeret, városnak, megyének és országnak gazdagodást, fejlődést” adva.

A Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány létrejöttekor két évszázad bányász emlékeinek megörökítésére vállalkozott. Az elmúlt évtizedben ennek jegyében félszáz emléktáblát és emlékkövet állítottak a mecseki bányászat jeles helyszínein és kiemelkedő személyeinek emlékére, valamint létrehozták a tiszteletadó bányász toronyzenei hálózatot, amelyben tizenhárom zenélő óra a világon egyedülállóan naponta egyszerre szólal meg az egykori mecseki bányász lakóhelyeken.

A Bányász útikalauz Pécs és környéke elvezet azokhoz a pécsi és Pécs környéki emlékhelyekhez, amelyek ránk maradt műszaki alkotások, vagy amelyeket elődeink, elkötelezett pályatársaink állítottak.

A könyv nemcsak a városba látogatók, a bányászat iránt érdeklődők, hanem a város azon lakói számára is értéket jelent, akik személyesen, családtagjaik vagy ismerőseik révén kötődnek a szén- és uránbányászathoz, valamint akik meg akarnak ismerkedni egy megszűnt termelési kultúra emlékeivel és rajta keresztül múltjának mozaikjaival.